Új pedagógiák

Hírek - 2013. július 23.

Írta: Nádori Gergely

Izgalmas, programadó és vitaindító tanulmány jelent meg a minap, az úgynevezett white paper (egy adott témát összefoglaló, a cselekvési irányokat kijelölő tanulmány) célja, hogy egy globális mozgalmat indítson el, ami a modern kor kihívásaihoz alakítja az oktatást. Ebben az IKT remek eszköz lehet. A tanulmány címe Új pedagógiák a lényegi tanulás szolgálatában (INNEN TÖLTHETŐ LE). Röviden összefoglaljuk, miről is szól:

Elsőként definiálja a lényegi tanulást, olyan tanulást ért alatta, ami a diákokat felkészíti arra, hogy sikeresek legyenek a változó világban. A változást elsődlegesen a globalizált együttműködésben, a folyamatos technológia fejlődésben, a tudás-tőke növekvő szerepében, a kollaboráció előtérbe kerülésében  tulajdonképpen a változásra való állandó képességben látják. Hat területet azonosítottak, mint a lényegi tanulás fő színtereit:

  • Személyiségfejlesztés: felelősség, önszabályozás, empátia, önbizalom.
  • Állampolgárság: globális ismeretek, más kultúrák elfogadása, aktív részvétel a környezet védelmében, a fenntarthatóság kérdéseiben.
  • Kommunikáció: hatékony kommunikáció írásban, szóban és digitális médiumokban.
  • Kritikus gondolkodás és problémamegoldás: projektmunka, problémák átlátása és döntések meghozatala
  • Együttműködés: közös munka, az ehhez szükséges empátia és szociális készségek
  • Kreativitás és képzelőerő: gazdasági és társadalmi újítás, az új gondolatok elfogadása és megragadása.


Állításuk szerint, ahhoz, hogy ezt a lényegi tanulást lehessen elérni új pedagógiákra van szükség, amit felgyorsíthat az IKT.  Az új pedagógiák kidolgozásához és elterjesztéséhez szükség együttműködésben szerepe van a gazdasági élet szereplőinek , az oktatás irányítóinak, az iskolavezetésnek és természetesen az egyes tanároknak is.

Javaslatuk szerint elsőként azonosítani kel, hogy milyen módszerekkel érhetőek el jól a lényegi tanulás céljai, hogyan értékelhető a lényegi tanulás valamint miként terjeszthetőek el az új pedagógiák. Az egyik elsődleges feladatnak az értékelés teljes átalakítását látják, ami jelenleg egy korábbi korszak tanulási szempontjaihoz igazodik, így gátja annak, hogy a 21. századnak megfelelő tanulás alakuljon ki. Egy ilyen értékelési rendszer jellemzője, hogy

  • Gyorsan ad visszajelzést
  • Szélesebb kört (társak, külső szakértők) is bevon az értékelési rendszerbe.
  • Összetettebb értékelési élményt ad, pl. játék alapú értékeléssel, kollaboratív feladatmegoldással, online készségfelméréssel
  • Lehetőséget ad komplexebb tanulási kimenetel (pl. diákok által készített tárgyak) értékelésére

Az ilyen új pedagógiák értékelését és beazonosítását segíthetik az olyan elemző rendszerek, mint az itt a TanárBlogon is bemutatott 21. századi tanulás szisztéma, amit az ITL Research dolgozott ki (ITT TALÁLHATÓ)

Leszögezik azt is, hogy szakítani kell azzal a nézettel, ami a pedagógiával szemben a természettudományokhoz hasonló elvárásokat támasztott és úgy gondolta, a megfelelő szabályok és törvények alkalmazásával érhetők el hatékonyan a célok. Ehelyett a tanulási folyamatot inkább a mérnöki tervezéshez hasonlítják. A tanár tehát tulajdonképpen tervezi a tanulást, mindig az adott csoporthoz, helyzethez igazodva. Ehhez a tervezési folyamathoz a tanároknak különféle képességekkel rendelkeznie: humán, szociális és döntési tőke forrása a tanulási folyamat során. A humán tőke alatt a tanári mesterség tudását értik (a humán erőforrás mintájára). A szociális tőke a diákokkal, a szülőkkel szélesebb értelemben a társadalommal kialakított kapcsolat, míg a döntési tőke az a képesség, hogy ezt a kettőt együttesen felhasználva legyen képes döntéseket hozni a tanulási folyamat tervezése során.

Mindehhez szükség van a tanári szerep átalakulására is, az egyirányú tanítás-befogadás viszonyt, ami még a korábbi bürokratikus és hierarchizált rendszerekhez alkalmazkodott fel kell váltania a tanulási partnerségnek, ami jobban illeszkedik a jelen tudás-gazdaságához és horizontális hálózati szerveződéséhez. Az Új pedagógiák partnerség, amiben az Intel, a Microsoft mellett kutatóintézetek (Harvard, Stanford) és oktatástechnikai cégek (Promethean) is részt vesznek. A vitaanyag egyben felhívás is az együttműködésre mindenki felé.