CONVERT THE WORLD! Egy olyan oldalra szeretném felhívni a figyelmet, amely első ránézésre a fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollégáknak, illetve e tárgyakat tanuló diákoknak szól. Azonban érdemes alaposabban szétnézünk, mert kiderül, hogy teljesen hétköznapi, tantárgyaktól független problémák esetén is használható. Ez egy konvertáló oldal, a mértékegységek közötti átváltásra szolgál. Tudjuk, hogy a diákok gyakran vesznek el, vagy tévesztenek ezen a területen, de ennek az oldalnak a segítségével ellenőrizhetik magukat. A konvertálás regisztráció nélkül is elérhető, de annak, aki pl. fórumozni is szeretne, be kell jelentkeznie. Nézzük a gyakorlatban: szándékosan nem olyan példákat veszek, hogy 14 km2 hány hektár, vagy 1 Coulomb hány Farraday, mert természetes, hogy ezt egy mértékegység konvertáló tudja.

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

A modern pedagógiában egyre többen hangoztatják, hogy fontos lenne a valós életből vett problémákat tanítani, az is slágertéma, hogy mennyire mesterséges a tudás tantárgyakra osztása, hiszen az életben azok a dolgok, amikkel foglalkoznunk kell a legritkább esetben szűkülnek csak le egy akadémiai diszciplínára. A korábban emlegetett 21. századi tanulási képességek (ITT OLVASHAT RÓLUK) is komoly hangsúlyt helyeznek erre. Nem könnyű azonban olyan ötleteket, feladatokat találni, amik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Ezért is volt nagy öröm, amikor az amúgy is nagyszerű nrich maths oldalon ráakadtam a virtuális vérkép programra (IDE KATTINTVA). Semmi bonyolult dologról nincs szó, látunk egy mikroszkópos lemezt, rajta a sejtekkel és meg kell számolnunk mennyit látunk, majd a minta dimenzióinak ismeretében ki kell számolnunk az egységnyi térfogatra és a teljes mintára eső sejtszámot. Számításainkat ellenőrizhetjük is. Legfeljebb tíz perc az egész, de van benne matematika (térfogat számítás) és biológia egyaránt, ráadásul a probléma valóban olyan, ami a mindennapi életben is előfordul.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

A nagyobbik fiam most volt első osztályos. Természetesen (jó tanár szülőként) megnéztem a bemutató órát (matematika volt), és csodáltam a tanítótőt, aki rengeteg kis madarat kivágva tanította a gyerekeknek az összeadást, kivonást. Mivel egy év alatt 20-ig tanulták a számokat (ellenben pl. az én fiam is viszonylagos biztonsággal ad össze három jegyű számokat már), látszott, hogy nem volt egyszerű a gyakorláskor az érdeklődést fenntartani a gyerekekben. Azon gondolkodtam, hogy mi lenne, h ilyenkor bevetnénk esetleg az IKT-t ... Keresgéltem is matematika játékokat kicsiknek, és így akadtam az Arcademics gyűjteményére (ITT TALÁLHATÓ), ahol rengeteg egyszerű, ám mégis izgalmas játék található. Grafikus, de mégsem a videó játékok vizuális ingermennyiségét adja át egyik játék sem, a szabályok egyszerűek (pl. csónakok versenyeznek), van benne verseny, de az osztály versenyezhet a gép ellen együtt. És végül: van vagy 30 különböző verzió. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek lelkesen elvégezzenek 30 műveletet 2 perc alatt, akkor érdemes a játékokra nézni. Az oldal maga angol, de a játékok legtöbbjében semmilyen szöveg nincs, csak számok.

Michael Wesch neveismerősen csenghet, a kansas Egyetem antropológia professzora annak idején nagyot robbantott a Web2 lényegét magyarázó videójával (ITT LÁTHATÓ). De nem pihen azóta sem és nem csak a webkettőben jeleskedik, ahnem az antropológia tanításában is nagyszerű ötletei vannak. A worldsim játékot egy-egy főiskolás évfolyam játszhatja 200 diák egyszerre. A cél, újra játszani és megérteni, miért alakult úgy a világ és a kultúrák története, amiként alakult, valamint megérteni, milyen kihívások várnak ránk a közelebbi és távolabbi jövőben.

A csapatok egy-egy civilizációt játszanak el különféle képességekkel, különféle történelmi helyzetben, van néhány gyarmatosítő kultúra, a többiek békésebbek. A játék több fordulóban zajlik és az egyes nemzetek harcolnak az erőforrásokért és élelemért, a feldolgozott javakért és területért. Mindezeket kártyák, kukoricapehely és dunakavics jelképezik. mindeközben a világ eseményei twitteren követhetők. A játék részletes szabályai megtalálhatók a weben (IDE KATTINTVA), némi további információ, pedig Wesch oldalán (ITT).

Talán már sokan hallottak arról, hogy a Google hatalmas digitális könyvtárat épített ki, több millió könyv digitális változatát készítve. Természetesen ezek között az angol nyelvűek dominálnak, de más nyelvek is szép számmal előfordulnak. Ennek a könyvtárnak érdekes, hasznos és vicces felhasználását teszi lehetővé a Google Labs Ngram Viewer nevű alkalmazása (IDE KATTINTVA). Nem kell mást tennünk, mint beírni több szót vesszővel elválasztva, majd ezt követően megadni, hogy milyen dátumok között keresünk és már láthatjuk grafikonokon, hogy az adott kifejezések említése miként alakult az évek során a digitalizált könyvekben.

Akár az ősnyomtatványokig is visszamehetünk a keresésben. Megadhatjuk az is, hogy milyen nyelvű könyvek között keresünk, valamint azt, hogy mennyire simítsa el a program a görbéket. A megkapott diagramot elmenthetjük, vagy megnézhetjük egyes korokra bontva, hogy melyik könyvekben emlegették az általunk megadott szavakat. Bemutatunk három érdekes példát is az Ngram Viewer használatára:

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó: