A Dropmocks (IDE KATTINTVA található) egy nagyon egyszerű, ugyanakkor rendkívül hasznos alkalmazás, amely segítségével képekből készíthetünk bemutatókat. Az oldalra látogatva elég puritán külső fogad minket, de ez ne riasszon el senkit! Miután nem riadtunk el, a saját gépünkön nyissunk meg azt a mappát, ahol azokat a képeket tartjuk, amelyekből szeretnénk a bemutatót elkészíteni, majd egész egyszerűen drag-and-drop módszerrel (azaz 'vonszolással') húzzuk át a képeket a Dropmocks oldalra. Ezután kapunk egy linket, ahol megtekinthetjük a képsorozatot.

Comenius óta udjuk, hogy a képeknek milyen fontos szerepe van a tanításban. Az interneten aztán bőségesen találhatunk belőlük, csak győzzük keresni őket. Ma már olyan sok kép van a weben, hogy nyugodtan megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy csak olyat használjunk, amit jogtisztán tehetünk. Ebben segítenek az ingyenes képadatbázisok, most ezek közül mutatunk be tizet:

1. Kifejezetten oktatási céllal hozták létre az EduPic oldalt (ITT TALÁLHATÓ), a témákba rendezett képek között könnyen kereshetünk.
2. Az angol nemzeti oktatási hálózatnak is van saját képadatbázisa, ami oktatási céllal szabadon használható (IDE KATTINTVA).

Szerkesztőtársam nemrég írt itt az infografikákról (ERRE OLVASHATÓ). Már olyan magyar blog is létezik, ami infografikákat gyűjt (ITT VAN). A kétezres években lett népszerű az információközlésnek ez a formája, ami több mint egy kép vagy egy adatsor, látványosabb és érthetőbb mint gey csupasz szöveg. Az infografikák megszületésében nagy szerepe volt a számítógépes grafika elterjedésének, a webes megosztás lehetőségének, de legalább ilyenfontos volt az adatvizualizációk fejlődése. Ez utóbbira használható például a Tableau program (ITT ÍRTUNK RÓLA), ezekkel az eszközökkel bárki könnyedén tud látványos képeket készíteni adatokból.

Az infografikákat nem csak bemutathatjuk az órán vagy beinkelhetjük a digitális osztályteremben, kiváló feldat lehet a diéákoknak, ha ilyeneket kell készíteniük. Minthogy egy jó kép elkészítéséhez szükség van adatgyűjtésre, kéepek és grafikák keresésére, adatmegjelenítésre és szerkesztésre is, jól kiadhatócsoportoknak is, hogy egy témában ilyen grafikát készítsenek. Az egyes részfeladatok is kiadhatók egyéneknek és azokat számonis kérhetjük. Magam a diákjaim számára készítettem egy segítséget, hogy miként is fogjanak hozzá az ilyen infografikák készítésének, a pdf állomány innen letölthető. (A grafikai elrndezés egy tanítványom munkája.)

Talán már egyértelmű lehet, hogy vonzódunk a történelmet apró momentumokból, alulnézetből bemutató gyűjteményekhez. Legyen szó akár a Fortepanról (ITT EMLÍTETTÜK), akár a Budun Archívumról (ERRŐL PEDIG ITT), a most bemutatott oldal is ebbe a sorba illeszkedik. A már címében is fantasztikus hozott szalonnával... oldal (IDE KATTINTVA) apróhirdetések gyűjteménye.
Gáti István úgy válogatott a 20. század apróhirdetései közül, olyanokat, amik tükrözik a történelmi eseményeket. Úgy gondolom erre a gyűjteményre az egyes korszakokat taglaló teljes foglalkozások építhetők, de a korábban említett sorbarendezéses feladat is érdekes lehet. Szerencsére minden egyes apró pontos évszámát és a lapot is megtalálhatjuk itt. Ha ez nem lenne elég még pár érdekes újságcikket is egybegyűjtött az oldal.

Bővebben...

Nagyon jót húzott a Google - a streetview-hoz hasonló módon bejárhatóvá tett sok múzeumot, a projektet pedig elnevezte Google art project-nek (IDE KATTINTVA található). A múzeum összes képét kiváló minőségben nézhetjük meg, de bejárhatjuk az egész múzeumot és teremről teremre körbe-körbe is mászkálhatunk. Nagyon profi a kivitel, ezért nagyon élethű a múzeumlátogatás, de itt azonnal hozzáférhetővé válnak a képhez kapcsolódó információk. Az igazság az, hogy én nyelvtan gyakoroltatására használtam (pl. a széken ülő ember stb.) angolórán, és erre is kiválóan alkalmas.

Az Image Forensics oldalán (IDE KATTINTVA található) lebuktathatjuk a Photoshop-pal manipulált képeket. Töltsük fel (sajnos csak jpg formátumban) a képeket, a program kissé lebutítva újramenti, majd egy vizuálisan nagyon izgalmas módon megnézhetjük, hogy a kép mely részeit manipulálták - ott sokkal világosabb a kép. A mellékelt ábra is egy manipulált kép, és ezt az Image Forensics oldalán meg is tekinthetjük. Érdekes kísérlet!

Elcsépelt közhely, hogy egy kép felér ezer szóval, de mégis érdemes nekünk tanároknak magfogadnunk. Nagyon sokminden van, amit sokkal jobban megmutathatunk, elmondhatunk képekkel, mint szavakkal. A diákjaink is szívesen végeznek olyan feladatokat, amiben képekben mondhatnak el valamit, legyen az önálló munka, egy projekt része, vagy csak egyszerű szórakozás.

Éppen ezért lehet nagyon hasznos, ha megismerkedünk a különféle képregény és rajzfilm készítő programokkal. Segítségükkel gyorsan készíthetünk vicces képregényeket, fotó-storykat vagy akár rövid rajzfilmeket. Az IKT Akadémia új anyaga (IDE KATTINTVA) ezekről ad áttekintést.

A digitális korszak egyik legnagyobb fejleménye, hpgy képeket készítünk. Képeket készítünk úton-útfélen, reggel és este, digitális kamerával és mobillal. Könnyen lehet, hogy ma egy nap alatt készül annyi fénykép a világon, mint húsz éve egy év alatt.

Ezért is lenne fontos, hogy tudjunk valamit kezdeni a képeinkkel. Az IKT Akadémia új fejezetében (IDE KATTINTVA) ehhez kívánunk segítséget adni. Megmutatjuk milyen webes és asztali képszerkesztőket érdemes használni, de szó van arról is, hogyan csinálhatunk gyorsan vicces kollázsokat a képeinkből.

A képkeresőket szinte mindenki ismeri. Beírunk egy kulcsszót és már kapunk is egy nagy halom képet. A TinEye oldal (ITT TALÁLHATÓ) fordított logikával dolgozik. Megadjuk a képet (akár a webes címét, akár feltöltjük) és az oldal megmondja, hogy a kép, annak változatai vagy ahhoz hasonlók hol találhatók a weben.

Mikor vehetjük hasznát? Jól jöhet akkor, ha van egy képünk, de már nem emlékszünk, hogy honnan töltöttük le, szeretnénk megkeresni az eredetijét, de akkor is segíthet, ha plágiumot keresünk. Hasznát vehetjük akkor is, ha egy képhez hasonlót vagy annak módosításaiit keressük és természetesen az eredetik felkutatásában is nagy segítség lehet.

Korábban már többször is írtunk itt a TanárBlogon a Fortepan gyűjteményről (ITT, ITT és ITT), az elmúlt száz év amatőr fotó gyűjteményéről. Most egy hasonló kincsesbányát ajánlunk elsősorban a történelemtanárok figyelmébe.

Míg a Fortepan a privát élet mindennapjainak állít emléket, a Magyar Rendőr fotóarchívuma (ITT TALÁLHATÓ) a hatalom oldaláról mutatja be az 1948 és 1957 közötti időket. Az oldalon a Belügyminisztérium belső lapjának a Magyar Rendőrnek a fotói találhatók meg. 1992-ben a véletlennek köszönhetően maradt csak meg ez az izgalmas anyag. (A mellékelt képen az Ötperces leállás Sztálin halálakor riport egy képe látható.)