Korábban már írtunk többször is a Photosynth nevű programról (ITT TALÁLHATÓ és IDE KATTINTVA látható róla videóbemutató). A programmal panorámaképeket, akár félgömb panorámákat is készíthetünk, a mások által készítettek között böngészhetünk, bejárhatjuk velük a világot, de egy digitális fényképezőgéppel felszerelkezve magunk is csinálhatunk ilyeneket. A PIL Akadémia szakmai napján ötleteltünk közösen azon, hogy mire is lehetne használni a tanításban és számos jó ötlet adódott is (majd jönnek egy cikkben hamarosan), de azóta felfedeztem a program egy új lehetőségét is.

A Photosynth ugyanis nem csak panorámaképeket tud csinálni, hanem egy tárgyat körbefényképezve azt körbe is forgathatjuk és úgy is megnézthetjük vele. Megtehetjük ezt úgy is, ha körbejárjuk a dolgot és közben kattintgatunk, de még hatékonyabb, ha valamilyen forgótálra tesszük. Én egy IKEÁs forgatható tálcára (ILYENRE) raktam fel és így készítettem róla húsz képet a telefonommal. Érdemes valamilyen egyforma, egyszerű hátteret választani, akkor lesz jobb a végeredmény. Nagyszerűen használhatjuk arra, hogy a diákok munkáit, alkotásait érdekesen mutassuk be az osztály vagy az iskola honlapján. Így néz a kép, a kisfiam által készített birkát ábrázolja (persze jobb fényképezőgéppel több fotóból sokkal jobb lehetne):

Jópofa prgramot adott közre a Microsoft Reasearch, a Cliplets programmal (ITT TALÁLHATÓ) filmekből készíthetünk olyan álóképet, aminek egy rész mozog. Ez elsőre bonyolultan hangzik, de a megvalósítás sokkal könnyebb. Betöltjük a programba a legfeljebb 10 másodperces fimet és kiválasztjuk azt a képkockát, amit a háttérnek akarunk. Ezután újabb rétegeket adhatunk hozzá, amin viszont mozog a kép. A hátás izgalmas, érdekes.

Arra biztosan jól használható, hogy leessen a diákok álla, szóval egyértelműen ott van a WOW faktor. Médiából, vizuális kultúrából érdekes feladat lehet, ha ezzel az eszközzel kell kifejezniük valamit, de idegen nyelvből is készíthetünk videószótárat Clipletekkel. Hogy pontosan miként is néz ki egy ilyen videó, azt itt mutatjuk:

Az utóbbi időben főként olyan rajzprogramokról esett szó, itt a TanárBlogon, amik akár nagy , komoly profi programok (pl. PhotoShop) alternatívái is lehetnek egyes feladatokhoz. A Drawzit (IDE KATTINTVA) nem ilyen. Emiatt nem kell rettegnie a nagy szoftver gyáraknak, lesz még munkájuk, hiszen borzasztóan egyszerű és nem túl sok lehetőséget kínáló alkalmazással van dolgunk.

Ez utóbbi viszont az előnye is lehet, ha kicsikkel dolgozunk, vagy csak most ismerkednek a géppel. Könnyen tudunk rajzolni a programmal, feltölthetjük a saját képünket, amit összefirkálhatnak és akár még interaktív táblán is jól használható. Az elkészült remekműveket pedig azután megoszthatjuk az egész világgal.

Nagyon szeretem a World Press Photo kiállítást (ITT TALÁLHATÓ az oldal), főleg azért, mert online is kiválóan élvezhető. Mivel az idén nem volt lehetőségem a diákokat elvinni, arra gondoltam, hogy a kiállítást hozom el hozzájuk. A következőt csináltuk: kiválasztottam 8 képet, ami érdekes (esetleg helyenként sokkoló is, szóval érdemes átgondolni, hogy melyik csoportnak mit viszünk be). Egy példa képtárat mellékeltem SMART Notebook szoftverben - nekem ezek a képek bejöttek. Az órán párban megbeszélték, hogy mit látnak a képeken, majd párba raktam a képeket, és ki kellett választaniuk a szerintük hatásosabbat a két kép közül. Nyelvi fókusz teljesen spontán működött, hiszen tényleg találgatniuk kellett, hogy mi is történhet a képen, és főleg miért. Ezután megbeszéltük a képeket, elmondtam a képek hátterét - ez nagyon érdekelte őket - majd az összes képet egyszerre mutattam meg nekik, és most már minden info birtokában fel kellett állítaniuk egy sorrendet - majd elvitatkoztunk rajta. Házi feladatként azt adtam, hogy válasszanak egy számukra izgalmas képet a World Press Photo oldaláról, hozzák be másnap, és lobbizzanak érte. Végül megszavaztuk a csoporton belül a legjobb képet. Ha van időnk, ez akár 2x45 percig is könnyen eltarthat - én nem engedtem, csak 20-25 percig mindkét órán. Viszont végig beszéltek (célnyelven), spontán használták a nyelvtant, és sokat tanultak a világról. Megérte.

Rengeteg képszerkesztő alkalmazás létezik, manipulálhatjuk képeinket telepített szoftverrel, vagy akár online is. A most bemutatott Fotowall alkalmazással (INNEN TÖLTHETŐ LE) több képfájlt illetve szöveget illeszthetünk egy háttérre, az egyes képekhez effekteket és különböző kereteket rendelhetünk, vághatjuk, forgathatjuk és kollázsunkat tetszőleges méretű fájlként menthetjük. Ezeken kívül jó néhány extra szolgáltatást is beépítettek a programba: szófelhőket állíthatunk össze, a tárolt képek beillesztése helyett beépített Flickr és Google képkeresőt is használhatunk, sőt, a webkameránk képét is megjeleníthetjük.

A WriteOnIt oldala (ITT TALÁLHATÓ) igen egyszerű, mégis hasznos szolgáltatást nyújt: képeket tudunk manipulálni szoftver nélkül. Nem szerkesztgethetjük a képeinket, hanem érdekes helyekre tehetjük be. Összesen 4 különböző szolgáltatást nyújt az WriteOnIt, készíthetünk képeslapokat, vicces, érdekes, képekbe illeszthetünk be bármilyen fejet, de elhelyezhetünk vicces helyeken képeket (pl. óriásposzterre, vagy egy fiatal lány farzsebéből kikandikáló fényképre). Emellett magazin borítókat is tervezhetünk saját képekkel. Nagy előnye az oldalnak, hogy több nyelven is elérhető, azaz nem kell angolul tudni hozzá, valamint regisztráció nélkül letölthetjük az elkészült képeket, montázsokat saját gépünkre. Ennél egyszerűbben ezt nem is lehet csinálni - lehet, hogy nem is érdemes :)

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát:

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Nagyon népszerű lett a 'first world problems' nevű mém. Ebben 'tipikus', a fejlett világban élő emberek panaszait hallhatjuk, illetve készíthetünk mi is ilyeneket (pl. 'nem tettek fahéjat a kávémra'). Mindez attól lesz vicces, hogy nagyon szenvedő emberek képeit teszik hozzá. Idén, újévi fogadalmak helyett ilyeneket fogunk írni a gyerekekkel. Természetesen az újévi fogadalmakat a Future Me segítségével küldünk magunknak az év végére (ITT ÍRTUNK ERRŐL). Visszatérve a 'first world problems'-re, nagyon vicces, helyenként még tanulságos is lehet akár mindaz, amit mi problémaként él(het)ünk meg. Természetesen némileg demagóg az ilyen játék, de ez legyen a legkevesebb :)) A lapozás után néhány mutatunk néhány vicces gondot.

Soha nem felejtem el, még az internetes kommunikáció hajnalán, amikor a szokottnál egy kicsit ironikusabbra sikerült megjegyzést egy ismerősöm komolyan vett. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy csak vicceltem, ő kiakadt és azt mondta: de akkor miért nem írtál mellé smiley-t??!! Én azt gondoltam, amit Rejtő Jenő egyik hőse, hogy ti. 'nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani', de azért azóta figyelek, és azon gondolkozom, vajon az idézett Rejtő könyveibe hány smiley is kellene. Így megy ez. Azóta viszont igény lett azóta az érzelmek szélés skálájának online kifejezésére, és ahol van kereslet, ott lesz kínálat is. IDE KATTINTVA egy listát találhatunk azokkal az érdekes, hasznos, vagy egyszerűen csak különleges smiley-kkal, amelyekkel még több érzelmet csempészhetünk Facebook üzeneteinkbe. Jó halászást!