Szeretjük nézegetni a csillagokat. Ez már csak így van. Szerencsére nem kevés erre szakosodott mobilalkalmazás tölthető le, illetve tehetjük mindezt egészen professzionálisan a Microsoft Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK róla). A Nakshart (ITT TALÁLHATÓ) pont az ellenkezőjét ígéri - rendkívüli egyszerűség, ugyanakkor visszafogott vizuális felhasználói élmény. Nem kell mást tennünk, mint engedni az oldalnak, hogy a számítógépünk IP címéhez hozzáférhessen, ezek alapján a Nakshart azt a képet generálja nekünk, amit éppen a fejünk felett láthatunk. Nagyíthatunk, kicsinyíthetünk a képen, sőt még pillanatképet is készíthetünk róla. Kifejezetten vicces és nagyon egyszerű, még angolórán is működött!

Folytatjuk PIL Akadémisták anyagainak megosztását, ma Szabóné Várdai Brigitta földrajzórájáról számolunk be, amelyben Indiáról tanultak és az alábbi IKT eszközöket használták: Microsoft Office PowerPoint, AutoCollage, projektor, puzzlemaker.discoveryeducation.com (number double). A tapasztaltakról a lapozás után számol be Brigitta!

Ajánlottunk már több olyan oldalt, olyan programot, ami az emberi testet mutatja be, de ezek közül kiemelkedik a BioDigital Human oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az ingyenes regisztráció után nekikezdhetünk annak, hogy felfedezzük az emberi test felépítését. Rögtön egy három dimenziós csontvázat látunk, amit forgathatunk körbe, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk.

A jobb oldalon található menüben választhatjuk ki, hogy mely szervrendszerek látszódjanak éppen. Így bemutathatjuk akár az emésztőrendszert magában, vagy éppen a belső elválasztású mirigyek elhelyezkedését is. Maga a modell nagyon részletes, az agynál például az egyes belső magok elhelyezkedését is megtekinthetjük. Ha rákattintunk egy szervre, leírást kapunk róla (angolul) valamint azt is láthatjuk, hogy milyen betegségekkel kapcsolatos. Az egyes szervekre kereshetünk is, ami kifejezetten hasznos lehet, ha meg akarunk mutatni valamit gyorsan. Érdemes a diákoknak az otthoni felkészüléshez is ajánlani az oldalt, nagyban segítheti az embertan tanulását.

Már írtunk régebben is a Lapodamese nevű - kisebbeknek szóló - meseíró szoftverről (ITT TALÁLHATÓ a cikk, ahol a gyerekek készítettek meséket). A lapozás után egy óravázlatot osztunk meg Nyíri Anita (PIL Akadémista) billentyűzetéből, ahol 2. osztályban használta a Lapodamesét.Itt szintén alkottak a diákok is. Az elkészült mese ebben a SkyDrive mappában megtekinthető!

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

A nem túl kedves nevű 'The Idiot test' (ITT TALÁLHATÓ) kiválóan használható interaktív táblán, hiszen nem tesz mást, mint egymás után elvégzendő instrukciókat ad. Remek egyébként a felszólító mód tanítására is, ráadásul vicces is, mert ha nem figyelünk, könnyen becsaphatnak (pl. amikor van sok kék négyzet, de a feladat az, hogy kattintsunk a téglalapra, az ember nem figyel először, csak kattint, mivel tényleg majdnem négyzet az a téglalap). Összesen öt teszttel szórakozhatunk, egyik sem vesz több időt igénybe, mint összesen 5 perc, és elég szórakoztató, interaktív és játékos.

A Music box of life nevű játék (ITT TALÁLHATÓ) kiváló szórakozás akár egy egész órán át, ha képleírást tanítunk. 15 részből áll a játék, jellemzően 5-8 különbség van képpáronként. Egyetlen hátránya van a játéknak, ami pont az, mint ami az előnye: az interaktivitás. Nagyon nagy a kényszer a gyerekekben, hogy gyorsan megoldják a feladatot, és keveset beszéljenek. Ha tényleg azt szeretnénk, hogy célnyelven, rendesen beszéljenek, akkor érdemes az első körben kivetíteni a két képet, majd párban azt a feladatot adni nekik, hogy keressenek különbségeket. Természetesen előtte tanítsuk meg nekik feltétlenül azt, hogyan tudnak arról beszélni, hogy mi hol van egy képen. Ha tetszett az oldal, IDE KATTINTVA rengeteg hasonló játék érhető el (érdemes jobban körbenézni, van értelmetlenül nehéz is, viszont itt tematikus képsorozatok vannak, pl. téli lakás, vagy éppen zombik :)

Most már teljes gőzzel dübörög a TanárBlog és a Microsoft közös tanártovábbképző programja, a PIL Akadémia. Ebben az évben is közel 200 kolléga vesz részt a munkában, egymást és a tágabb közösséget is segítve anyagokkal, ötletekkel, megoldásokkal, IKT eszközök használatával (vagy éppen anélkül, ha arról van szó). Mivel sok érdekesség kerül felszínre az osztálytermekből szerte az országban, úgy döntöttünk, hogy rendszeresen igyekszünk megosztani hasznosnak vélt anyagokat itt a TanárBlogon is. Először egy alsóban kipróbált vázlatot ajánlunk a Bővebben után, ahol Bán Zsuzsa a 'LY' és a 'J' tanítására készített és használt SMART NOtebook anyagokat. A foglalkozás leírása tehát a lapozás után található, viszont a hivatkozott SMART Notebook tananyagokat IDE KATTINTVA lehet letölteni (a Skydrive-on jobb klikk, majd Download vagy Letöltés).

Megvallom, nem szeretem a táblavázlatot, szerintem gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Gyakran látok olyan ppt-ben elkészült vázlatokat, amiken szépen megfogalmazott mondatokban (gyakran 6-8 pontos betűvel) sorakozik a szöveg. Ezekkel két bajom van, vagy felolvassa a tanár, de akkor mi szükség van a tanárra (remek szövegfelolvasó programok vannak már), vagy valami másról beszél és akkor a diák nem tudja, mire figyeljen, azt írja le amit a tanár mond, vagy azt, ami kivetítve van. Kérdés az is, hogy mit kezdjünk egy szépen, szabatosan előre elkészített vázlattal (pl. ppt-ben vagy akár Notebookban), adjuk oda előre vagy akár az óra után a diákoknak vagy ne? Ha már létezik jól megosztható forméban, akkor miért nem adjuk oda? Ha meg odaadjuk, akkor miért jegyzetelne a gyerek az órán, ha utána úgyis kap egy jobb vázlatot?

A szépen elkészített Powerpointok helyett eddig általában az interaktív táblára jegyzeteltem, esetleg pár kép volt bekészítve, amiket feldobáltam a táblára. Az így keletkezett vázlatot azonban nem nagyon volt érdemes megosztani (részben azért mert elég csúnyán írok), a cél amúgy is az lenne, hogy maguk a diákok tanuljanak meg jegyzetelni. Az elmúlt hetekben azonban Ázsia földrajzát tanítottam és eszembe jutott egy alternatív megoldás. Egy Prezire raktam fel Ázsia térképét majd az egyes területekhez, amikor tanultunk róluk mindig odakerült egy-két kép, ami a fontosabb fogalmakkal kapcsolatos, esetleg magyarázatként egy szó alá. Az eredmény IDE KATTINTVA látható.

A minap egy kollégámnál láttam a sztorikocka nevű játékot (ITT KAPHATÓ), amit ő a magyartanításban a szövegalkotáshoz használ. Egy csomagban kilenc kocka található, mindegyiken hat-hat piktogram. A feladat, miután a játékos dobott vele, hogy tetszőleges sorba rendezze a képeket és elmondjon egy azokra alapuló történetet. Úgy is játszhatjuk, hogy először csak két kockával dob valaki, elkezdi a történetet, majd a következő játékos másik kettővel és folytatja és így tovább. Azt is megtehetjük, hogy megmutatjuk a dobott képeket, mindenkinek ki kell találnia egy történetet, majd szavazunk, hogy melyik volt a legjobb. A gyerekek imádják játszani és észre sem veszik, hogy közben fogalmaznak, ha pedig mindezt angolul csinálják, akkor a nyelvet is használják.

Rögtön eszembe jutott, hogy ilyen sztorikockát lehetne interakrtív táblára is készíteni. Pár perc alatt el is készült ez a letölthető Notebook állomány. Az oldalon tizenkét keret látható, mindegyikben tizennyolc-tizennyolc kép van. Ha kevesebbet szeretnénk, ki lehet törölni bármelyiket. Az Edit gombra kattintva pedig kicserélhetjük a képkete azokra, amik nekünk kellenek, elég csak a kellő helyre húzni a képet. Így könnyen a tanult témakörhöz alakíthatjuk a képeket és már kezdődhet is a mesélés!