Bár a cím nagyon ijesztően hangozhat, valójában egy remek dologról van szó. Egy éve jelent meg a BBC által kitalált mikrokontroller, amit kifejezetten az oktatáshoz terveztek és még az ára is megfizethető. Szerencsére ma már nálunk is lehet kapni (például ITT). Ehhez a jópofa kis eszközhöz most elérhetővé vált egy útmutató, ami azt mutatja be, miként lehet programozni az egyik legelterjedtebb modern programnyelvben, a Pythonban. Ami pedig külön öröm, hogy az ismertető/tananyag éppen fordul magyar nyelvre, az első leckék már így is olvashatók. Mindezt IDE KATTINTVA találhatjuk meg.

Pár éve robbant be a köztudatba a Duolingo, mint a nyelvtanulás új formája. Ugyan nekünk vannak kétségeink ITT ÍRTUK LE azzal kapcsolatban, hogy mennyire hasznos csak így tanulni a nyelvet, az tény, hogy sokan használják és remek motivációt ad ahhoz, hogy valóban minden nap csinálja az ember. Hasonló rendszerben működik a SoloLearn (IDE KATTINTVA), csak ebben programnyelveket lehet tanulni. Sajnos jelenleg csak angolul, de a nyelvezet nem olyan bonyolult, hogy ne lehetne belevágni minimális angoltudással.

Sokan panaszkodnak arra, hogy míg angolul nagyon sok dolgot el lehet érni akár ingyen is, magyarul már sokkal szegényesebb a választék. Ezért is nagy öröm, hogy az FSF Alapítvány mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette a Blender programhoz írt kézikönyvét (IDE KATTINTVA). A Blender egy széles körben használt ingyenes szoftver, amivel 3D modelleket készíthetünk nyomtatáshoz, 3D grafikákhoz, animációkhoz, bármihez. Az oldalról a program is elérhető.

Nemrég írtunk egy olyan négy órás kurzusról, ami lépésenként vezeti be a diákokat a 3D tervezés világába, mindezt természetesen a porgramozás tanításával is vegyítve (ITT). Azóta megismerkedtem egy új programmal, amivel tovább lehet bővíteni a 3D-s palettát. Az OpenJSCAD (ITT TALÁLHATÓ) a korábban ismertetett OpenSCAD alapjaira épül csak szintaxisában teljesen a Javascriptet követi. Igazi érdekessége, azon túl, hogy böngészőből is működik, hogy a Scatch-hez hasonló blokkoból is programozható, ami remek bevezető lehet a 3D tervezéshez és a programozáshoz egyaránt.

Tavaly szeptemberben mutatkozott be a Microsoft természettudományos oktatást megújítani törekvő programja a Hacking STEM. Akkor azt mutatták be, miként lehet nagyon egyszerűen szélmérőt készíteni és annak adatait rögtön rögzíteni is egy Excel állományban. A jó hír, hogy azóta sem pihennek, IDE KATTINTVA található meg az oldal, ahol minden hónapban egy-egy újabb projektet tölthetnek le az érdeklődők. A novemberi az áramtermelés, a decemberi a földrengések köré szerveződött. A projektek jellemzője, hogy a diákok maguk építhetnek mérőeszközöket, amiket könnyen lehet adaptálni más célokra is. Mindegyik projektnél találunk egy egyszerűbb (1 órás) és egy bonyolultabb több órás változatot is találunk.

Szerencsére egyre több iskolába kerül 3D nyomtató, persze nagy kérdés, hogy mihez kezdenek vele. Hiába nagyszerű eszköz, érdemes átgondolni, miként vezeti be az ember. Adja magát az ötlet, hogy valamelyik gyűjteményes oldalról töltsünk le modelleket és azokat nyomtassuk (ilyen oldal például a Thingiverse vagy a Sketchfab), de ez könnyen lehet zsákutca, nem fejleszti sem a mérnöki szemléletet, sem a kreativitást. Az utolsó tanóráin kipróbáltam mennyit tud megtanulni a 3D modellezésből néhány érdeklődő 14 éves, ha van rá négy tanóránk. A feladatuk az volt, hogy tervezzenek hóembert, de ehhez fokozatos egyre nehezebb programokat használtunk. A hóember mindenkinek ismerős és egyszerű forma, amit könnyen lehet fejleszteni, bonyolítani.

Diákjaimmal éppen a Kárpát-medencét tanuljuk és ennek részeként készítünk közösen egy nagy térképet róla. A térképre először felmásolták a folyókat, hegyeket, majd a fontosabb városokat, ásványkincseket, a Nemzeti Parkokat. A következő lépés az volt, hogy turisztikai látványosságok is kerüljenek fel rá. Választhattak, hogy rajzot vagy 3D modellt akarnak-e készíteni róla, amit azután ki is nyomtatunk. Többen is nekivágtak a modellezésnek, amihez többen a 3DSlash, mások a Sketchup, a Tinkercad vagy a korábban is bemutatott OpenSCAD programot használták.

Egy gyűjteményt teszünk közzé, ami segíthet a kódolás tanításában. Itt megtalálható egy magyar nyelvű bevezető az OpenSCAD program használatához, egy hasonló a Sonic Pi programhoz és tíz belépő feladat a micro:bit használatához. Az anyagokat bárki letöltheti és kedvére használhatja, hogy meghozza mások kedvét is a programozáshoz. A gyűjtemény IDE KATTINTVA érhető el, de be is ágyazzuk ide.

Az OpenSCAD nevű programmal (INNEN TÖLTHETŐ LE) tárgyakat tervezhetünk, de nem rajzban, hanem kódot írva. Ez nagyszerű lehetőség minden olyan fakezűnek, mint én is vagyok például, de emellett jó bevezető is lehet a programozásba. AZ elkészült 3D modellben gyönyörködhetünk, de akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. Hogy megkönnyítsük a diákok és a tanárok számára az ismerkedést a programmal, írtunk egy két oldalas bevezetőt is, ami bőven elegendő ahhoz, hogy valaki elkezdjen foglalkozni a programmal. Az ismertető letölthető IDE KATTINTVA.

A Microsoft Hack the Classroom programjának részeként mutatkozott be az Education Workshop, amiben izgalmas, bővíthető projekteket mutatnak be a tanároknak. A mostani alkalommal ez a szélsebesség mérő építése volt. A projekthez minden anyag elérhető IDE KATTINTVA. A több lépcsős proejktben elsőként egyszerű anyagokból építhetnek a diákok szélkereket, majd ehhez egy elektromos érzékelőt kapcsolnak. Az érzékelőt ezután egy Arduino-val kötik a számítógéphez.