Ugyan a könnyű vagy populáris zene nem nagyon tartozik az iskolai ének-zene órákra, talán mégis érdekes lehet a Musicmap nevű oldal (IDE KATTINTVA), minthogy vizuálisan jeleíntse meg az egyes populáris zenei stílusok kialakulását, a közöttük levő kapcsolatokat. Az oldalon egy nagyon szép képet találunk, aol az egyes nagy stílusokat színes oszlopok jelenítik meg. A térképre nagyítva látjuk a kapcsolatokat is az egyes stílusok között. Az egyes irányzatokról olvashatunk leírást és meg is hallgathatunk pár jellegzetes dalt. Nagyon izgalmas élmény itt barangolni.

Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.

Remek és ingyenes 2D szimulációs program a Physion (ITT TALÁLHATÓ), amivel bármilyen szimulációt elkészíthetünk. Csinálhatunk mechanikai vagy kinematikai szimulációkat, kísérletezhetünk folyadékokkal, töltésekkel, mágnesekkel. Amiben több, mint az Algodoo, hogy Javascriptben programokat is írhatunk az egyes szimulációkhoz. Érdemes játszani vele akár informatika, akár fizika órán.

Izgalmas alkalmazást jelentetett meg Android telefonokra a Google, amivel a telefonból kísérleti eszközt készíthetünk. A Science Journal (ITT TALÁLHATÓ) arra alkalmas, hogy a telefon szenzorainak segítségével (fény, hang és gyorsulás szenzorokkal) méréseket végezzünk adatokat rögzítsünk, a méréseket hang kommentárokkal lássuk el az egészből kísérlet-projekteket állítsunk össze. Ha a pénztárcánk engedi, akkor további szenzorokat is vehetünk, amik Bluetooth-on keresztül csatlakoznak a telefonhoz.

A lechner Központ oldalán akadtunk pár olyan térképre, amiket az oktatásban is remekül lehet használni (IDE KATTINTVA). A téképeken különféle adatokat jelenítettek meg, sok információval együtt. Biológiából és földrajzból a leghasznosabb a természetvédelmi területeket bemutató térkép (ITT ÉRHETŐ EL), izgalmas lehet megkeresni, hogy az iskola környékén milyen védett területek találhatók meg, akár meg is látogathatjuk őket.

A kiterjesztett valóságról mindenki azt gondolja, hogy nagyszerű oktatási lehetőségek vannak benne, de azért még nem árasztotta el a világot a sok innovatív alkalmazás, ami új alapokra helyezné a pedagógiát. A Libraries of Life kártyái (ITT TALÁLHATÓK) szerencsére nem törnek túl nagyra, de nagyon jópofa, hasznos eszközök lehetnek az órán. Az oldalon találunk egy sor kártyát, amit kinyomtathatunk (vagy csak a monitoron nézhetünk, úgy is működik), valamint egy mobiltelefon alkalmazást (Androidra és iPhone-ra). Ha a telefon kameráját a kártyára irányítjuk, akkor a képernyőn további, három dimenziós képek, videók, információk jelennek meg. Mindez angolul van ugyan, de nem kell hozzá anyanyelvi szintű ismeret.

Egy izgalmas feladatot, ötletet mutatunk be: a hangos múzeumot. Nagyon gyakori, hogy a diákoknak gyűjtőmunkát kell végeznie, esetleg kiselőadást kell csinálnia. Ezek a munkák azután vagy előadásra kerülnek az egész osztály előtt (ami azért lehet problematikus, mert 25 kiselőadást végighallgatni néha kínszenvedés), vagy egyszerűen elsikkadnak. Alternatíva lehet a hangos múzeum készítése. AZ ilyen múzeumban kiállítási tárgyak (képek) vannak, amihez a diákok hangban rögzítik a magyarázó szöveget. A feladat kiadásánál megadhatjuk, hogy az adott múzeumban hányféle tárgy szerepeljen, de akár rá is bízhatjuk a diákokra. A hangos múzeum technikai megvalósítása nagyon egyszerű, csak egy mikrofon kell a számítógépen hozzá (a legtöbb laptopban, tabletben beépítve van). Ha jobb gépünk van, ideális lehet az Office Mix, ha OneNote-ot használunk, egy oldalra kerülhetnek a képek és mellé a rögzített hang, de ha nincs más, a jó öreg Powerpoint-ban is van lehetőség ara, hogy az egyes diákhoz hangot vegyünk fel.

Néha a nehéz dolgokról is szót kell ejteni az órán, például a kínzásról, az embertelen bánásmódról. Akár a régebbi korok (pl. a kommunizmus) tanításakor, akár az emberi jogok jelenlegi helyzetét tárgyalva. Az embertelen bánásmód egyik módja a magánzárka, amikor a fogvatartott meg van fosztva az emberi kapcsolatoktól, a brit napilap, a Guardian egy olyan alkalmazást készített, amivel átérezhetjük, hogy milyen is ez. A virtuális valóság alkalmazást Android telefonon vagy iPhone-on használhatjuk, IDE KATTINTVA találhatjuk meg. A legteljesebb élményt akkor kapjuk, ha Google Cardboard nézegetővel használjuk. (Én innen rendeltem az enyémet, szállítással együtt volt 1,5 euro.)

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy vajon a gépek, a technika nem fogja-e helyettesíteni a tanárokat? Azok, akik finanszírozzák az oktatást persze vágyakozva gondolnak erre már a rádió megjelenése óta, mások meg komoly fenntartásokkal vagy éppen félelemmel. Most nekem is eszembe jutott ez a kérdés, amikor rátaláltam a Photomath nevű mobil alkalmazásra (IDE KATTINTVA). Az alkalmazás, ami iOS-re és Androidra is ingyenesen elérhető bármilyen nyomtatott matematikai képletet, egyenletet szépen lépésről lépésre megold. Közben még magyarázatot is fűz az egyes lépésekhez, ráadásul magyarul. Az egyszerű egyenleteken túl elbánik a magasabb matematikai koncepciókkal, szögfüggvényekkel, komplex számokkal is. Ha pedig ez így van, akkor vajon mi szerepe lehet a matektanárnak? Érdemes-e begyakoroltatni azokat a megoldási módokat, amiket a telefon egy pillanat alatt kiad? Ha van egy ilyen eszközünk, akkor nem kellene átgondolni, hogy mit és hogyan tanulunk.

Egy olyan projektet szeretnék bemutatni, amit a Digitális Témahét keretében valósítottunk meg az iskolában. A lényege, hogy a diákok Sway-ben készítettek a Föld történetének fontos pillanatairól bemutatót, majd ezeket helyeztük el a folyosón az idővonalnak megfelelően. Megvallom, amikor elsőként találkoztam a Sway-jel nem értettem, hogy mi olyan nagyszerű benne. Tény, hogy az esztétikailag elmaradottaknak (és én is ilyen vagyok) segít azzal, hogy csak kevés lehetőségből lehet választani és maga a rendszer készíti el a kinézetet, de ezt azért egy Powerpoint sablon is tudja. Azután hamar kiderült, hogy a Sway nagy előnye, hogy mindenféle eszközről jól olvasható, jól látható. Ideális tehát arra, ha olyan dolgot akarunk készíteni, amit mobilon fognak nézni.