A ma bemutatott oldal címe Motorsports Mathematics (IDE KATTINTVA) címe tulajdonképpen mindent elmond, bár valójában lehetne autóversenyzés és fizika meg matematika is. A lényeg, hogy az autóversenyzéshez kapcsolódó matematikai és fizikai ismereteket és feladatokat találunk itt. Külön oldal szolgál a tanároknak és természetesen a diákoknak is. Találunk ismereteket az egyes versenyekhez, autókhoz és versenyzőkhöz kapcsolódóan is.

Mint ahogy ez a brit tantervekben megszokott, az ismeretek szintekre vannak bontva (key stages), egy-egy szint nagyjából két tanévnek felel meg, így az ötödik szint az, amit tizenegyedikben kell tudniuk. A leírásokon, feladatokon kívül posztereket is találunk, amit kinyomtathatunk az osztályterem falára és persze vannak kinyomtatható feladatlapok is. Az biztos, hogy a fiúkat jobban fogja érdekelni, ha a mozgásokat így, az autóversenyzésen keresztül tanuljuk együtt, de talán a lányok érdeklődését is fel lehet kelteni.

Nemrég mutattuk be a Moovly alkalmazást, amivel nagyon látványos animációkat készíthetünk egyszerűen (ITT ÍRTUNK RÓLA), készítettünk hozzá egy a használatát szemléltető videót is (EZ ITT VAN). Diákjaimnak is megmutattam a programot és azt is, hogy miként kell használni. Készítettem egy minta animációt is a newtoni törvényekről. Szorgalmi feladatnak kapták, hogy maguk is csináljanak ilyen, a mozgástörvényeket ismertető animációkat.

Az elkészült filmek (együtt a témakört bevezető kisfilmmel) IDE KATTINTVA nézhetők meg. Mindegyik viszonylag pontosan szemlélteti a törvényeket, de csak kevés van, ami a bemutatott példától igazán elrugaszkodva, valamilyen eredeti ötlettel állt volna elő (leginkább talán ez és ez). A záródolgozatból az is kiderült, hogy azok, akik készítettek videót, jobban meg tudták oldani a Newton törvényekkel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen lehet, hogy azok fogtak neki ennek a szorgalmi feladatnak, akik amúgy is jobban értették, miről van szó, de én azt gyanítom, hogy fordított az oksági viszony. Akik legalább egy órán át foglalkoztak a filmkészítéssel, felmondták a szöveget, jobban meg is értették, hogy miről van szó.

Ugyan a klasszikus informatika, technika vagy éppen fizika tananyagban nem sok teret kapnak a logikai áramkörök, mégiscsak érdemes rájuk némi időt szánni. Segíthetnek megérteni, hogy miként is épül fel a számítógép, mi az, amit ez a varázslatos doboz valójában csinál. Matematikából a logikai műveletek tanulásakor szintén érdekes lehet, hogy miként is működnek ezek áramkörök szintjén.

Ugyan arra általában nincs lehetőség, hogy az ember forrasztgatni kezdjen, számítógépes szimulációval is egészen jól meg lehet ismerkedni velük. Erre használható a Logic Lab (IDE KATTINTVA). áramköröket építhetünk, amikben az egyszerű ÉS és VAGY kapuktól kezdve a bonyolult flip-flopokig mindent használhatunk. Bemenetnek mindenféle kapcsolókat használhatunk, míg a kimenet lehet egy lámpa, egy ventilátor vagy éppen egy számláló.

A film a jelen kor nyelve, pár éve megdöbbenve láttam, hogy diákjaim, ha valamilyen praktikus problémára kerestek megoldást, nem valamelyik internetes keresőt nyitották meg, hanem a YouTube-ot. Számukra a mozgóképes információ az anyanyelv. Pár éve elterjedtek azokat a jópofa kis animációs filmek is, amik valamilyen fogalmat, jelenséget mutatnak be látványos animációval (itt van például Ken Robinson véleménye az oktatásról). A Kahn Akadémia bizonyította, hogy a legegyszerűbb kis animációk is milyen hatékonyak lehetnek a tanításban. Jogos hát a kérdés, hogyan csinálhatnék én gyorsan animációkat?

Van megoldás, nem kell tovább keresni. a Moovly nevű alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) könnyedén készíthetünk animációkat, animációkra lapuló prezentációkat. A regisztráció után kapunk egy vásznat, amire felrakhatunk grafikákat. A grafikáknál az előre elkészítettek közül válogathatunk (van vagy 300), de a sajátunkat is feltölthetjük. Minden elemnél beállíthatjuk, hogy milyen hosszan látsszon és megadhatunk neki animációkat. A legegyszerűbb animáció a mozgatás (move and zoom), megadhatjuk, hogy mennyi idő alatt mettől meddig jusson el a figura. A többi animációval azt állíthatjuk be, hogyan jelenjen meg a figura és miként tűnjön el. Több olyan elem is van, ami rendelkezik saját animációval is (pl az ember fut, a paradicsom szétplottyad), ezeket is felhasználhatjuk.

Ma már nem megfizethetetlenek azok a kamerák, amik a megszokottnál gyorsabban képesek filmfelvételre. Nálunk is került egy ilyen kamera, egy GoPro típusú, ami képes másodpercenként 60 kép rögzítésére. Adódott a gondolat, hogy használjuk az eszközt a szabadesés tanulmányozására. Korábban volt már egy másik módszerünk, ahol egy mikrofonnal mértük a szabadesést (ITT ÍRTUNK RÓLA), de talán az mégiscsak jobb, ha láthatják is a jelenséget.

Egy labdát ejtettek le és ezt vettük fel a kamerával. Ezután a film megfelelő részét képekké alakítottuk át. Ehhez a DVDVideoSoft ingyenes konvertálóprogramját használtuk (INNEN TÖLTHETŐ LE). Az eredmény egy képsorozat lett 30 képpel (az esés tehát fél másodpercig tartott). A képeket megvágtuk, hogy csak a lényeg látszódjon rajtuk, majd egyenként bemásoltuk egy új képre a webes SumoPaint alkalmazásban (EZ ITT VAN). Ügyelni kellett rá, hogy minden kép új szintre (layerre) kerüljön.

Firenze szívében található a Galilei múzeum, ha valaki arra jár, érdemes meglátogatnia. Ha azonban nem jár arra, akkor sem kell elkeserednie, mivel a múzeum fantasztikus virtuális kiállítást hozott létre (IDE KATTINTVA). Bebarangolhatjuk a termeket, megnézhetjük az egyes tárgyakat, olvashatunk a történetükről, jelentőségükről. Ennél is hasznosabb viszont a múzeum videótára, ahonnan szabadon felhasználható, letölthető videókat találunk meg.

A videótárban böngészhetünk témakörök alapján (IDE KATTINTVA) vagy éppen ábécé szerint (ITT). A témakörök a következők: tudományos társaságok, asztronómia, számoló gépezetek, kémia és gyógyszertan, rajzoló szerkezetek, elektromosság és mágnesesség, Galilei, térképészet, földmérés, időmérés, mechanika, orvoslás, meteorológia, optika, pneumatika. Nem csak akkor lehetnek ezek hasznosak, ha éppen tudománytörténetet akarunk tanítani, sok olyan koncepciót is bemutathatunk velük, amiket ma is tanítunk.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Tele van az internet mindenféle kísérleteket bemutató videókkal. Ez nagyszerű dolog, de közben veszélyes is lehet. Sok közöttük didaktikailag helytelen, téves magyarázatot ad, esetleg nem veszi figyelembe a balesetvédelmi szabályokat. A Digitális pedagógus konferencián Hartlein Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a YouTube által felajánlott videók között gyakran orbitális marhaságokat, áltudományos ostobaságokat is találunk. Nem veszi ki jól magát, ha a diákot (differenciáltan tanítva) leültetjük, hogy nézzen meg egy videót, de ő utána rögtön a nullponti energiáról nézhet valami kreténséget.

Szerencsére a BME oktatója megoldást is kínált: az egyik ilyen a Fizipedia a Műszaki Egyetem e-tananyaga (ITT TALÁLHATÓ), itt a kísérletek között a legtöbb lényeges fizikai kísérlet megtalálható, magyarázattal. A videók szándékosan úgy készültek, hogy szükség legyen mellettük a tanári magyarázatra, esetleg a tankönyvre. Tulajdonképpen ezek a videók nem mások, mint illusztrációk egy könyvhöz, éppen ezért az órán is jól felhasználhatók.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Szeretjük nézegetni a csillagokat. Ez már csak így van. Szerencsére nem kevés erre szakosodott mobilalkalmazás tölthető le, illetve tehetjük mindezt egészen professzionálisan a Microsoft Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK róla). A Nakshart (ITT TALÁLHATÓ) pont az ellenkezőjét ígéri - rendkívüli egyszerűség, ugyanakkor visszafogott vizuális felhasználói élmény. Nem kell mást tennünk, mint engedni az oldalnak, hogy a számítógépünk IP címéhez hozzáférhessen, ezek alapján a Nakshart azt a képet generálja nekünk, amit éppen a fejünk felett láthatunk. Nagyíthatunk, kicsinyíthetünk a képen, sőt még pillanatképet is készíthetünk róla. Kifejezetten vicces és nagyon egyszerű, még angolórán is működött!