Zsíros László Róbert a tudományos népszerűsítés egyszemélyes intézménye. Évekkel ezelőtt kezdte el izgalmas, otthon is elvégezhető kísérleteiről készített videóit publikálni a Szertáron, amik a szórakoztató tálalásnak (is) köszönhetően nagy népszerűségre tettek szert. Megint igazolódott, hogy az embereket, diákokat érdekli a tudomány, ha jól van prezentálva a számukra. Nem csoda, hogy idővel követői is akadtak (pl. a Graázs vagy a Jókísérlet). Remek hír, hogy a Szertár már nem csak egyszemélyes vállalkozás és már nem csak jópofa kísérleteket mutat be, hanem egész kis tudománynépszerűsítő portál kíván lenni. IDE KATTINTVA érhető el a megújult oldal.

Több int két éve vagyok már részese a Scientix programnak, amiben mindenféle természettudományos projektet fognak egybe az EU-ban. A sokféle izgalmas projekt közül az egyik kedvencem, amivel mindig találkoztam a TEMI nevű volt, ami a természettudományokat rejtélyeken, rejtvényeken keresztül tanítja. Mindig valami izgalmas jelenség, trükk vezeti be a projektet, amiben azután a diákok maguk keresik meg a választ egy adott kérdésre, problémára. Amikor például az abszorpcióról kell tanulni, akkor a tanár behoz három műanyag poharat, az egyikbe tölt egy fél pohár vizet, majd itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a három pohárral. A diákok megszavazzák, hogy melyik lehet, amelyikben víz van, a tanár pedig előbb a másik kettőt borítja a fejére, majd a diákok megrökönyödésére a harmadikat is, de abból sem ömlik víz a fejére? Hogyan lehetséges? A trükk egyszerű, a poharak aljára pelenka betét kerül, ami beszívja a vizet. A trükk viszont jó apropója lehet annak, hogy ennek kapcsán a diákok az adszorpcióval kezdjenek foglalkozni.

Gyakran éri az a kritika a TanárBlogot, hogy túl sok az angol nyelvű oldal és anyag azok között, amiket ajánlunk. Sajnos, ez így van, mégiscsak egy kis ország vagyunk a magunk elszigetelt nyelvével, nem várhatjuk, hogy minden legyen magyarul is. Éppen ezért nagy öröm, ha mégis olyan forrást, olyan ötleteket, olyan segítséget mutathatunk be, amimagyarul van. Szerencsére az Európai Unió egyik hivatalos nyelve pont ez, így amikor az a döntés született, hogy a Scientix programban született Moodle kurzusokat minden EU-s nyelvre lefordítják, elkészültek magyarul is. A kurzusok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végignézni őket.

Lassan zárul a Scientix program, az EU természettudomány-oktatást segítő projektje. Ennek egyik része a fordítási szolgáltatás, bármely, az oldalon talált anyagot lefordítanak bármilyen EU-s nyelvre, ha legalább hárman kérik azt. Ehhez regisztrálni kell az oldalon és már kérhetjük is a magyar nyelvű anyagokat. ITT ÍRTUNK például a mérnöki tervezést tanító, remek anyagokról. Érdemes böngészni egy kicsit, mert nagyon sok jó anyag van!

Mi történik éppen az égbolton? Mi hír van a csillagászatban? A kozmológiában? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni az EarthSky nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). A tanításban a leghasznosabb talán az, hogy minden napra megírja, hogy éppen milyen izgalmas dolog látható az égbolton (a Hold pont a Skorpió farka felett áll éppen vagy érkezik egy meteorraj stb.) A csillagászat tanításakor kiadhatjuk a diákoknak, hogy figyeljék az oldalt és nézzék meg mindezeket. Nem csak az éggel kapcsolatos híreket olvashatunk, hanem a környezettel, bolygónkkal foglalkozóakat is.

A minap akadtam rá a 2014-es Sulinet IKT Műhely oldalára és bátran ajánlom mindenkinek (ITT TALÁLHATÓ). 19 projektet mutat be az oldal nagyon alaposan, a projektek szerzői között régi ismerősök is visszaköszönnek. Az egyes projekteknél megnézhetünk egy filmet arról, miként folyt a munka, letölthetjük a kiegészítő anyagokat és olvashatjuk a munka közben készült blogot is. Érdemes végig nézni az egyes projekteket, mert nem csak IKT felhasználása miatt érdekesek, hanem azért is, mert nagyon sok izgalmas munkaforma is előkerül bennük.

Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem etikus más módszerekkel tanítani. - mondja egy tudós a kutatáson alapuló természettudomány tanításról a Nature hetilap ehéten megjelent, az oktatással foglalkozó különszámában (ITT OLVASHATÓ). A szám címe: A 21. századi tudós kinevelése és a benne olvasható cikkek azzal foglalkoznak, miként változott a természettudományok tanítása az elmúlt években és milyen változásokra lenne még szükség. A legfontosabb lépés, hogy az oktatás kutatása komoly lépéseket tett afelé, hogy a természettudományok módszereivel dolgozó, komoly tudomány legyen. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Nobel-díjas fizikusnak, Carl Wiemannak (róla ITT beszéltünk hosszabban).

Kémia- vagy fizikaóra kísérlet nélkül olyan, mint az erdő madárdal nélkül. Mindezzel együtt hasznos lehet, ha az ember videón is be tud mutatni kísérleteket. Akár azért mert nem rendelkezünk a megfelelő eszközökkel, akár azért, hogy a diákok lássák, mit kellene csinálniuk. De kiadhatjuk otthoni feldolgozásra is a kísérletekről készült videókat. Ehhez gyűjtöttünk most egybe pár olyan oldalt, ahol kémia-, fizika- és otthon elvégezhető barkács kísérletek találhatók meg.

Krízisben van a természettudományok oktatása jelentik ki sokan és sokszor. Az USA, az Európai Unió komoly programokat indít, hogy megoldja a válságot. Ezek a programok (amiket például a Scientix oldalon találhatunk meg) elsődlegesen a természettudományos pályák és szakmák népszerűsítéséről szólnak, ugyanis a világgazdasági versenyben jelent hátrányt, ha nincs elég informatikus, mérnök, kutató, világszerte a legtöbb szabadalmat már most is Kínában nyújtják be, Európa igencsak le van maradva. Mindeközben a tudományos pályák népszerűsége az egyes országokban fordítottan arányos a fejlettségi indexszel. Miközben Norvégiában és Japánban nem érdekli ez a karrier a gyerekeket, Gabonban és Szváziföldön az diákok álma, hogy tudósok, mérnökök legyenek.

Egy YouTube csatornát ajánlunk ma a természettudományokat vagy éppen az angolt tanítók figyelmébe. A SciShow csatornájában 4-5 perces kis klipek járnak körbe egy-egy témát látványosan, érdekesen. A pergő beszédű előadók mellett animációk, grafikák is segítik az adott dolog megértését. Ugyan a filmecskék angolul vannak, felirat elérhető hozzájuk, ami segítheti a megértést.