A Peace one day nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a világbékét - legalább egy napra. Ez a nap minden évben szeptember 21., és ez az idén is így van. A mozgalomhoz bárki csatlakozhat, focizhat, videót készíthet, vagy bármi egyebet is kitalálhat, amit később vagy az oldalon, vagy mondjuk a Facebook csoportban dokumentálhat (ITT a Facebook csoport). Még nem késő csatlakozni, több érdekes - rövidebb, hosszabb - videó segítségével lehet érdekesen bevezetni az ötletet, de akár az oldalon található (sajnos csak angolul elérhető) óravázlatokat is használhatjuk (bár az inkább mintha amerikaiaknak, és kicsiknek lenne tervezve). Végül egy kis ízelítő abból, hogy eddig mit csináltak iskolák itt, Európában. Az ötletet köszönjük Simovits Áginak!

Érdekes kezdeményezés a Spongelab gyűjtemény (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó anyagokat találhatunk. Van itt kép, videó, animáció és sok játék is, amiket a biológiában, kémiában, fizikában használhatunk fel. Az oldal egyben (a Realikához hasonló) tanulási rendszer is, létrehozhatunk osztályokat, ezekben leckéket, amiket kiadunk a tanulóknak. Érdekes koncepció, hogy az oldalon bizonyos anyagok csak kreditekért érhetők el, kredit pedig azzal szerezhetünk, ha tevékenyek vagyunk az oldalon, sokat használjuk, sokat nézegetjük.

A prémium tartalmak között található egy nagyon izgalmas játék is, a címe History of Biology és nyomozva kell megoldanunk egy rejtélyt. A látványos játékban nem csak a kapott dolgokat kell manipulálnunk, hanem az interneten is kell információk után kutatnunk. Ugyan a játék prémium tartalom és 1000 kredit kell a használatához szerencsére mindenki kap 1200 kreditet pusztán azért, hogy regisztrált. Mostanában egyre gyakrabban hallott fogalom a játékítás (gamification) nagyszerű példája ennek ez a program, a bemutatója a Bővebben után látható.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

A Penn University oldalán igen impresszív gyűjteményt találhatunk orvosi, anatómiai, élettani animációkból (IDE KATTINTVA). Az egyes animációkat kereshetjük ábécé sorrendben vagy az orvosi szakterületek szerint is. Sokukhoz Quicktime szükséges.

A gyűjtemény nagy előnye, hogy bár a videók angolul vannak, mindegyiknél olvashatjuk az elhangzó szöveget is a film alatt, így könnyen megérthetjük, miről is van szó, ha az orovsi szakkifejezések kiejtése esetleg gondot okozna.

Aki próbált már olyan videót felvenni, amin beszélnie kellett, az tudja, hogy nem véletlenül tanulnak négy évig a színművészetin. Az ember a legegyszerűbb webkamerás felvétel közben is belebotlik a mondandójába, belekavarodik egy mondatba, aztán dobhatja el az egészet és kezdheti előröl a felvételt. Így volt ez eddig, de most már van megoldás. A Cueprompter nevű oldalon (IDE KATTINTVA)egy online súgógépet találunk.

Megírhatjuk előre a szöveget, időzíthetjük, vagy beállíthatjuk, hogy kattintásra lépjen tovább. A felvételkor nincs más dolgunk, mint kedvesen a webkamerába nézni és felolvasni a szöveget, ahogyan azt a világ minden tévébemondója teszi.

Izgalmas dokumentumfilm Papp Bojána filmje, címe A tévé és én. Főszereplője egy igazi tévéfüggő, alexa, aki igazi imádattal csüng a tévés sztárokon. Az ő életét követi végig a film. Hossza 37 perc, pont kitölt egy tanórát, utána még egy rövidebb beszélgetésre is lehetőség van a tévé szerepéről, a celebvilágról.

A film nagy értéke, hogy nem ítélkezik, csak bemutat, mégsem maradhat az ember semleges, miután megnézte. A klasszikus tanmenetekből hiányzik a tömegmédiával való kapcsolat tanítása, egy osztályfőnöki órát viszont bőven megér. A film megnézhető az Indavideó oldalán (IDE KATTINTVA), de ide is beágyazzuk:

A filmkészítés egyre jobban teret nyer az oktatásban. Nagyon sok olyan preojektet csinálhatunk diákjainkkal, aminek egy-egy film a végeredménye, de akár mi magunk is szükségét érezhetjük annak, hogy elkészítsünk majd valamelyik videómegosztó oldalra feltegyünk egy rövid filmecskét. Mivel a filmrögzítő eszközök ma már valóban mindenkinél kéznél vannak, ha máshol nem, hát a telefonok többségében már csak a film szerkesztése és vágása marad a feladatunk.

Ehhez a legtöbb számítógépen találunk programokat, a Windows Movie Maker például ott van minden windowsos gépen. Adódhat azonban mégis olyan helyzet, amikor valamiért nincs kéznél vagy éppen nem működik, ilyenkor lehet hasznos az online alternatíva. A YouTube rendelkezik egy saját online videószerkesztővel, a neve One True Media ( ITT TALÁLHATÓ), ezzel a legegyszerűbb szerkesztési feladatokat könnyen elvégezhetjük, bár egyes látványosabb effekthez csak a fizetős verzióval juthatunk el. Az elkészül filmet etölthetjük vagy akár rögtön továbbíthatjuk a videómegosztóra is.

A világzene egyszerre elcsépelt és mégis nagyon izgalmas fogalom. Ha a kelet-tuvalui sámánhuhogás alá diszkóritmust kevernek egy dobgéppel és egy szintetizátorral, akkor nem túl érdekes. Ha azonban különféle zenei kultúrák és hagyományok együttműködéséből valami új és izgalmas születik, akkor máris nagyon érdekes lehet.

A Playing for Change alapítvány (IDE KATTINTVA) ezt az utóbbi utat választotta, megkavarva a modern technika adta lehetőségekkel. A világ minden pontjáról keresnek fel zenészeket, akik közösen adnak elő egy-egy dalt, úgy hogy soha nem találkoznak. Az eredmény, érdekes, izgalmas és felemelő is egyben. Nem csak ének órákon lehet helye annak, hogy megnézzünk egy-egy felvételt, hanem akár társadalomismeretből is.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy horrorfilmekkel nem illik tanítani, és nem is szoktam. Az év utolsó angolóráján azonban erre szavaztak a diákok (16-17 évesek). Még így sem helyes, és ezt tudom, viszont van néhány érdekesség, amiről talán érdemes beszélni. A műfaj szempontjából nem a zombi-filmben, hiszen az elég egysíkú, hanem abban az interaktív, rövid (kb. 1.5 perces) filmrészletekből álló játékban, amely segítségével elég sok szót/kifejezést lehet megtanítani, elégszer ismétlődnek az egyes részletek, végig érdekes, fenntartja a diákok érdeklődését, és elég rugalmas ahhoz, hogy ne üljön le az óra. Szóval erős idegzetűeknek ajánlom megtekintésre a Survive the Outbreak című oldalt (ITT TALÁLHATÓ), arról pedig, hogy az órán mit csináltunk vele, a lapozás után szólunk!

A bemutatott óravázlat arra szolgál példaként, hogy milyen könnyen használhatjuk fel a minket körülvevő, mindennapjainknak már részét alkotó eszközöket a tanításban is. A digitális fényképezőgép az elmúlt évek során mindennapos eszközzé vált, nem különlegesség és nem is izgalmas dolog már. Itt az ideje tehát, hogy a tanításban minél jobban kihasználjuk!

Amióta már szinte minden mobiltelefon rendelkezik kamerával, még egyszerűbb a dolgunk, hiszen elég, ha a diákok a telefonjaikat használják a képek rögzítésére. A rögzített képekből pedig nagyon egyszerű rövid és izgalmas filmeket csinálni, ezt a technikát nevezik tárgyanimációnak. A most bemutatott foglalkozásban a téma a sejtosztódás volt, ami sosem egyszerű dolog. Ebben az esetben a diákok szövegeket kaptak a különféle sejtosztódások leírásával, majd ezek alapján kellett kisfilmeket készíteniük. A szövegek tanyulmányozására és a csoport munkájának megbeszélésére elegendő volt 20 perc egy óra végén. A filmek felvétele a következő napon történt, ezt mutatja be ez a videó: