Két remek oldalt, hasznos gyűjteményt mutatunk be, elsősorban fizikatanároknak. Az Animated Engines oldalon (IDE KATTINTVA), nem túl meglepően, különféle motorok működéséről látunk animált képeket. Van itt Diesel- és Otto- vagy éppen Sterling-motor, gőzgép és turbina egyaránt. Ha meg akarjuk mutatni, miként is működnek ezek a szerkezetek, nem kell tovább keresnünk, elég csak ezeket az illusztrációkat használni.

Nagyon jól használható oldal a Would You Rather? (Mit választanál?) című (ITT TALÁLHATÓ), főleg, ha a matematikát közelíteni akarjuk a mindennapi problémákhoz. Mindig két lehetőség közül kell választani (pl: Egy kis zacskó csipszen osztoznál egy barátoddal, vagy egy nagy zacskón 5-tel?) és az indoklásnak matematikainak kell lennie. Vannak nagyon egyszerű dolgok, amikhez csak alapvető matematikára van szükség, de vannak olyanok is, amik akár trigonometriát is megkívánnak. Sokszor találunk forrásokat is adatokhoz, amik alapján fel tudjuk építeni az érvelésünket. Természetesen sok az amerikai kultúrához kötött probléma, de ötletadónak mindenképpen hasznos lehet.

Ki gondolná, hogy a Nyugdíjasok Szövetsége készít olyan anyagot, amit remekül lehet felhasználni a tanításban. A Életben maradnának című oldalt (IDE KATTINTVA) pedig remekül lehet felhasználni az órán is. Az oldal apropója a tüdőgyulladás világnapja és öt olyan költő versét dolgozták fel, akik tüdőgyulladásban haltak meg. A feldolgozás formája a képregény, olyan médium, ami nagyon közel áll a mai diákokhoz. Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Berzsenyi egy-egy klasszikus versét tekinthetjük meg így, az egyiket még meg is hallgathatjuk.

Nincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a mozgások newtoni elméletét akarja megtanítani. Rögtön ott van az első törvény: egy test mozgásállapota nem változik, amíg más test vagy mező nem hat rá mondjuk, majd elgurítunk egy labdát és az szépen lelassul majd megáll. Persze ilyenkor az ember nekikezd súrlódásról beszélni, meg akár közegellenállásról is, de a tény tény marad: a mindennapi tapasztalatok nem a newtoni fizikát támasztják alá (talán ezért is kellett 2500 év mire kitaláltuk). Az angol űrügynökség oldala az Astro Academy: Principia ezen segíthet (IDE KATTINTVA). Newton törvényeit, a mozgás alapszabályait ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson mutatja be egy űrhajós, és így már minden úgy viselkedik, ahogy kell neki.

Nagyszerű forrásgyűjteményt állított össze az 1956-os forradalom tanulmányozásához az Országos Széchenyi Könyvtár (IDE KATTINTVA. Az oldalon egyfelől meghallgatható a Szabad Európa Rádió minden adása 1956 október 22. és november 12. között. Ezen túl egybegyűjtöttek minden filmet, amit csak lehetett és ezeket egy térképre helyezték el. Remek forrásanyag lehet a tanórákhoz, de a diákoknak is lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsék az eseményeket, akár maguk végezzenek kutatásokat.

Sokat mondogatják, hogy a programozás megtanulása a most már legalább olyan fontos, mint megtanulni olvasni. Ha előkerül, hogy tényleg az-e a cél, hogy mindenki prograozó legyen, gyakran az a válasz, hogy természetesen nem, de a programozás fejleszti az algoritmikus gondolkodást vagy a problémamegoldó készséget, esetleg a matematikai ismereteket. Nem ismerős ez az érvrendszer? Néha melléütök. Miközben ezekkel az érvekkel, hogy miért kell programozni tanulni nem tudok egyetérteni, én is azt gondolom, hogy fontos kódolni tanulni, hogy miért, azt legjobban a Wolfram nyelv kapcsán lehet megérteni. Stephen Wolfram több évtizede dolgozik tulajdonképpen egy agy művön, ennek a műnek a része a Mathematica szoftvercsomag, a Wolfram Alpha kereső majd mindezek közös alapja a Wolfram programnyelv.

Diákjaimmal éppen a Kárpát-medencét tanuljuk és ennek részeként készítünk közösen egy nagy térképet róla. A térképre először felmásolták a folyókat, hegyeket, majd a fontosabb városokat, ásványkincseket, a Nemzeti Parkokat. A következő lépés az volt, hogy turisztikai látványosságok is kerüljenek fel rá. Választhattak, hogy rajzot vagy 3D modellt akarnak-e készíteni róla, amit azután ki is nyomtatunk. Többen is nekivágtak a modellezésnek, amihez többen a 3DSlash, mások a Sketchup, a Tinkercad vagy a korábban is bemutatott OpenSCAD programot használták.

Soat írtunk már a Kodu nevű ingyenes játékkészítő környezetről, amiben a programozás alapjait tanulhatják meg gyerekek. Idén egy versenyt is hirdet a Microsoft 9-12 éves gyerekeknek, amiben minél ötletesebb, minél izgalmasabb, minél kreatívabb játékot vagy interaktív történetet kell készíteniük. A részletek IDE KATTINTVA olvashatók, a nevezés határideje november 10. Az alábbiakban némi segítség a Kodu használatához:

Csinos, szimmetrikus rajzokat készíthetünk gyorsan és könnyedén a Myoats nevű oldalon (IDE KATTINTVA).Olyan képek születnek az egerünk nyomát, amit például kaleidoszkópokban látni. Beállíthatjuk, hogy hányszorosan tükröződjön a kép, milyen színű, milyen vastag legyen a vonal. Az egyes vonalakat utólag is szerkeszthetjük. Nagyon gyorsan készíthető csinos mandalák, amiket aztán lementhetünk magunknak.

Feleteszem jelenleg a közoktatásban dolgozóknak nem a portfólió a kedvenc szava, de azért ne felejtsük el, hogy ez egy nagyon hatékony értékelési eszköz lehet. A lényege, hogy a diákok a munkáikat egy helyre gyűjtik, visszajelzést kapnak rá a tanártól vagy akár a társaiktól. Ebben a rendszerben jól követhető a fejlődés és mindig van lehetőség a javításra, a fejlődésre. Ráadásul a munka (vagy annak egy része) a külvilág felé is megjeleníthető, ami újabb dimenziót ad az értékelésnek. Ezt a megoldást teszi könnyebbé a Seesaw nevű alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ).