Egészen fantasztikus gyűjteményt, igazi kincsesbányát találtunk a KÖRINFO oldalán. Képtárukban ugyanis az összes hazai védett állat rövid leírása, eszmei értéke, és ami a legfontosabb, fotója is megtalálható. A fokozottan védett fajokhoz IDE KELL KATTINTANI, a védettekhez pedig IDE. A fajokat nagy rendszertani csoportokba kategorizálva, azon belül pedig ábécé sorrendben találjuk meg.

Felhasználhatjuk természetesen akkor, ha mi magunk akarunk hazánk természeti értékeiről bemutatót tartani, mivel innen bármilyen védett fajról találunk képet. De kiadhatjuk a diákoknak is, hogy egy-egy fajról készítsenek hosszabb leírást (hol fordul elő, mi veszélyezteti, mit tehetünk a védelme érdekében), amihez jó kiindulópont lehet a kép és az itteni oldal. Használhatjuk arra is, ha védett fajok kvízt akarunk összeállítani, például egy kollázsból (amit készíthetünk az AutoCollage-zsal, vagy a minap bemutatott Collage maker programmal is, kell megtippelni, hogy melyiknek a legmagasabb az eszmei értéke.

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

Izgalmas oldalt készített a Google, amit nagyon jól használhatunk, ha az ember hatását akarjuk szemléltetni a Földön. A Google Earth programmal már eddig is körbenézhettünk bolygónkon, de most időutazást is tehetünk. Egybeszerkesztették az 1984 és 2012 között készült műholdfelvételeket így megnézhetjük, hogy miként változott as vidék 30 év alatt. Mindehhez IDE KELL KATTINTANI.

Maga az oldal felkínál pár érdekes helyet, amit érdemes megnézni (erdőpusztítás Amazóniában, Las Vegas növekedése, az Aral-tó kiszáradása stb.). Találunk azonban Magyarországon is izgalmas látványt, kettőt ajánlunk is rögtön. Az egyik egy pozitív példa, a Kis-Balaton létrehozása (ITT LÁTHATÓ), jól megfigyelhető a Hídvégi-tó kialakítása 1984 és 1985 között. A másik egy szomorúbb esemény, a bősi erőmű létrehozása (ITT LÁTHATÓ), amit 1992 és 1993 között tekinthetünk meg.

Két évvel ezelőtt futott egy rövid ideig a Magyar Gyermek című gyereklap (ITT ÍRTUNK RÓLA), amiben Tóta W. Árpád foglalta össze a hét eseményeit kifejezetten gyerekek számára. Sajnos, elég hamar elfogyott az energia és véget ért a dolog. Franciaországban több gyerekeknek készült napilap is van, a reggelinél nem csak az apuka olvasgatja a friss újságot, hanem a gyerekek is. Ha nekünk nem is jutott ilyen, az angolul tudó gyerekek nem maradnak le a világ híreiről. Az Our Little Earth nevű szolgáltatás (IDE KATTINTVA) nekik szól.

Ha feliratkozunk a szolgáltatásra, akkor kéthetente érkezik a világ híreinek összefoglalása a postaládánkba. A viszonylag egyszerű angol nyelvű szöveg aktuális hírekkel foglalkozik, bár ezek nem feltétlenül politikai jellegűek. Nem kell feltétlenül e-mailre feliratkoznunk, az oldalon is elolvashatjuk a híreket. Angol nyelvtanuláshoz ideális alapanyag lehet, hiszen aktuális, érdekes és nem is nagyon nehéz nyelvezetű.

Elindult a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének helyesírás oldala (IDE KATTINTVA). A tetszetős oldalon ellenőrizhetjük egyes szavak helyesírását és elolvashatjuk a vonatkozó szabályokat is. Hét nagy területen kérhetünk segítséget: egybe vagy különírás, szavak helyes írása, tulajdonnevek, dátumok, számok, elválasztás és ábécébe rendezés.

Nincs más dolgunk, kint beírni a kérdéses szót vagy szavakat és már jönnek is az ajánlatok. A rendszer kifejezetten intelligens, ha igazán kemény feladatot adunk neki, több lehetőséget is felajánl és magyarázatot is ad hozzájuk. Nem fogott ki rajta például a különbség a veszélyes állatokgondozása-óra és a veszélyesállatokgondozása-óra között. Minden javaslatnál elolvashatjuk a vonatkozó helyesírási szabályt is.

Elkövetkezett ez a pillanat is: egy Facebook csoportot ajánlunk. Érdekes, ahogyan a Facebook egy több webes alkalmazás szerepét veszi át, nem csak az e-mailt kezdi kiszorítani, de a csetet is. A most ajánlott oldal öt éve még biztosan önálló webcímmel rendelkező honlap lett volna, egy-két éve blog, most pedig Facebook csoport. Lassan teljesen értelmetlen lesz a Van-e helye a Facebooknak az oktatásban vita, mert minden ezen a platformon lesz és kész.

Ugyan ott még nem tartunk, de ha középkori ábrázolásokat keresünk állatokról, akkor mindenképpen a Medieval Animals Data Network oldalra érdemes ellátogatnunk (IDE KATTINTVA). Lelkes kutatók publikálnak itt állatábrázolásokat kódexekből, festményekből, faragványokról. Minden héten más állat van a központban, most éppen a teve. Érdemes végigpörgetni a képeket, amiket azután nagyon sok dologra használhatunk. Történelemből a korszak ábrázolására, rajzból akár inspirációnak, hiszen enm csak létező, hanem elképzelt állatok is vannak itt (sárkány, egyszarvú). Irodalomból is érdekes lehet egyfelől a kor jellemzésére, az illusztrációk bemutatására, de pusztán csak azt szemléltetni is, hogy mennyi köze lehet a leírásoknak a valósághoz. Izgalmas és gyakran megmosolyogtató megnézni, hogyan ábrázolnak olyan állatokat (pl. elefánt), amit biztosan csak hallomásból ismertek. Biológiából is hasznos lehet, ha sort kerítünk az egyébként gyakran elnagyolt tudománytörténetre.

A kötelező olvasmányok közül kiemelkedik a Pál utcai fiúk, nem csak azért, mert ez valóban arról a korosztályról, akiknek olvasniuk kell és nem is csak azért, mert egy valódi világsiker a könyv, hanem azért is, mert gyereknek, felnőttnek egyaránt mond valamit. Ha azt mondjuk, Grund, esetleg Gittegylet, tudjuk miről van szó, és azt tudja mindenki, miért írjuk így: nemecsek. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2007-ben kiállítást rendezett a regény megjelenésének 100. évfordulójára. Ma már nem látogatható, de az interneten továbbra is elérhető az a sok anyag, amit hozzá készítettek (IDE KATTINTVA)

Olvashatunk itt a regényről, annak szerzőjéről, a regény utóéletéről is. Egy térképen (ITT) nézhetjük meg a regény helyszíneit. Ezen felül találhatunk még leírásokat a korabeli öltözködésről is. Külön érdekesség az Üzenőfal (IDE KATTINTVA), ahol elolvashatjuk és meg is hallgathatjuk több híres ember írását arról, hogy mit jelent nekik a Pál utca fiúk. Ezek közül is érdemes kiemelni Geszti Péter levelét (ITT), aki levelet ír Nemecseknek arról, mi is lett a többiekkel, gondolatindítónak nagyszerű lehet az órára.

Az ökológia a biológia egyik olyan ága, ahol nagy szerepet kapnak a modellek, szimulációk. Nehéz ebben a tudományágban kísérletezni, hiszen keveseknek adatik meg egy egész erdő, amivel szabadon játszadozhatnak. Még ha az lenne is, akkor is gond, hogy egy ökológiai esemény akár 50-100 évet is igénybe vehet, így nem könnyű sokszor megismételni egy-egy vizsgálatot. marad tehát a matematikai modell, a szimuláció és a megfigyelés. Ez azonban a tanár számára szerencsés is, hiszen ezeket a szimulációkat könnyedén bevihetjük a tanórára is.

Az ITT ELÉRHETŐ gyűjteményben 24 izgalmas szimulációt gyűjtöttünk össze, melyek a tanításban is jól használhatók. Ezeket csoportokba is szedtük, vannak a szénciklust modellezők, a táplálkozási hálókat bemutatók, a környezetszennyezéssel kapcsolatosak, valamint a sokféle modellt alkalmazó komplex programok. egy-két szimulációhoz diákjaim leírást készítettek, ezek a megjegyzésekben olvashatók.

Sok bajom van azzal, ahogyan a diákok munkáját értékeljük. Ritkán érzem azt, hogy az értékelés hasznos lenne a diák számára, tanulhatna belőle, segítené a munkájában. Ehelyett gyakran egy tisztázatlan szempontból adott sommás verdikt (legtöbbször csak egy szám), amit többnyire csak a folyamat végén annak lezárultával kap meg a gyerek, így még elvi lehetősége sincs a korrekcióra. Ezért is keresem megállás nélkül, hogy milyen új formái lehetnek az értékelésnek, így találtam rá a tanulási naplóra.

A tanulási naplóban a diák valóban naplószerűen írja le, hogy mi történt vele az órán. Megírhatja azt is, mi az, amit nem ért, mi az, ami nem volt világos, de azt is, hogy otthon hogyan foglalkozott az anyaggal. Mindez nem csak azért hasznos, mert addig is foglalkozik a tananyaggal és nem is csak azért, mert visszajelzés a tanár számára, hanem azért is, mert valójában önértékelést végez a diák általa. Túl azon, hogy lehetőséget ad a számomra, hogy differenciáltan tudjak a problémáikkal foglalkozni, akár még arra is jó lehet, hogy egymástól tanuljanak. Természetesen az a legkönnyebb, ha a tanulási napló egy blog, hiszen akkor otthon írhatja és én is láthatom, kommentelhetem, amit a diák írt.

Egyszerű, nagyszerű, modern és hasznos alkalmazást ajánlunk ma - sajnos némi szépséghibával. A Proprofs keresztrejtvény-készítő oldala a lehető legegyszerűbb és legpraktikusabb a világon, tényleg csak kattintunk, beírjuk a szavakat és a meghatározásokat, egyetlen egyet kattintunk és már meg is volnánk. A szépséghibája az a játéknak, hogy nem érti a magyar ékezetes karaktereket, azaz ha azt szeretnénk beírni, hogy rózsa, akkor abból a rejtvényben csak annyi fog látszani, hogy rzsa, ami - magyar esetében - kifejezetten nem javítja a felhasználói élményt. Amennyiben nyelvórán - vagyis nem magyarul - szeretnénk használni, praktikus kiegészítője lehet bármilyen órának.