Így a táv-, karantén-, krízisoktatás többedik hetében már egy világosabb, hogy a klasszikus óraszervezés az online térben nem működik. (Erről is szól a Digitális tanulás kézikönyve című szakmai segédanyagunk.) Fontos, hogy a diákok minél aktívabbak legyenek, mert a frontális előadások során nagyon könnyű elveszteni őket. Ilyenkor különlegesen jól jönnek az olyan játékok, amikkel sikerülhet valamilyen amúgy is nehezebb anyagrészt közelebb vinni hozzájuk. Ilyenre vállalkozik az Evolúciójó nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol olyan játékokat találunk, amiket könnyen lehet használni az osztályteremben és egyes komolyabb evolúcióbiológiai, ökológiai fogalmak, koncepciók megértését teszik könnyűvé.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

A genetika jellemzően az a része a biológiának, ahol a legkevesebb lehetőség adódik a kísérletezésre. vagy a felszerelés nehezen beszerezhető, vagy csak idő nincsen arra, hogy több generáción átívelő keresztezéseket hajtsanak végre a diákok. Ilyenkor kiemelten fontosak lehetnek a virtuális kísérletek és ilyet kínál a számunkra a Virtuális légylabor is (IDE KATTINTVA). A genetika címerállatával, az ecetmuslicával végezhetünk keresztezéseket, amikből szép kísérleti jegyzőkönyvek is születnek. A vizsgálható tulajdonságok között vannak autoszomások és ivari kromoszómához kötöttek is.

Pár hete publikáltunk itt a TanárBlogon néhány olyan természettudományos projektet, amiket akár otthon is megcsinálhatnak a diákok (IDE KATTINTVA). Úgy látszik, nem csak nekünk jutott eszünkbe, hogy ez jó alkalom lehet arra, hogy a diákok maguk végezzenek érdekes vizsgálatokat, hanem másoknak. Most két angol nyelvű oldalt ajánlunk, ahol remek projektek leírásai érhetők el.

Minden rosszban van valami jó (vagy minden rosszban van valami még rosszabb?) - tartja a mondás. Az iskolában ritkán van lehetőség arra, hogy a diákok elmélyülten és hosszan dolgozzanak valamilyen vizsgálaton, kísérleten, hiszen heti egy-két óra van csak és persze haladni kell az anyaggal. Most viszont bőségesen lehet arra idő, hogy a természettudományok gyakorlatibb oldalát ismerjék meg, kis kutatást végezzenek. IDE KATTINTVA érhető el a nyolc projekt leírása, amiket egyedül vagy csoportokban (de persze csak online találkozva) csinálhatnak meg a diákok, több héten át és a végén komoly megállapításokat is megfogalmazhatnak.

A klímaválság napjainkra az egyik legfontosabb kérdéssé vált és különlegesen érinti a diákokat. Egyre többen vesznek részt a tüntetéseken, egyre több gyerek érzi azt is, hogy ez olyan kérdés, ami őt érinti igazán. Sajnos azonban a kérdés, hogy mi és milyen formában okozza a változást rettentően bonyolult, nem véletlen, hogy a világ legnagyobb számítógépei klímamodelleket futtatnak. Az sem segít, hogy olyan sokféle dolgot lehet hallani a teljes tagadástól a világvége jóslatokig. De hogyan vigyük be a tanításba? Hogyan tegyünk kézzelfoghatóvá egy ilyen összetett kérdést a diákjaink számára? Ebben segíthet nekünk a Monash University által publikált, kifejezetten oktatási célú modell gyűjtemény (IDE KATTINTVA).

Hány gram vas van egy emberben? (20) Hány gram DNS? (30) Hány ismeretlen állatfaj lehet? (9 millió) Számtalan érdekes biológiához kapcsolódó adat, ami jól jöhet az órán. A forrásuk pedig nem más, mint a Harvard Egyetem biológiai adattára a BioNumbers (IDE KATTINTVA). Egyszerűen kereshetünk szakszavakkal, angol kifejezésekkel és nem csak a választ kapjuk meg, hanem az adat forrását is.

Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.

Itt a tavasz és elkezdődött a költési szezon is. Kevés dolog lehet izgalmasabb, mint az órán élőben bemutatni azokat az élőlényeket, amikről szó van. Lehetőleg saját környezetükben és nem kitömve, úgy hogy akár a viselkedésükről, akár az ökológiai szerepükről is szó eshessen. Ebben segítenek a Filmdzsungel webkamerái (IDE KATTINTVA). Megnézhetjük, mi történik éppen egy rétisas vagy gyöngybagoly fészekben, sőt akár medvéket is kukkolhatunk a Hargitán. Garantált, hogy feldobja az órát, ha ezt bemutatjuk, de akár hosszabb megfigyeléses projekteket is építhetünk rá, ahol a diákoknak kell statisztikát vezetniük arról, hogy mi történik az egyes fészkeken, rendszeresen ránézve a közvetítésre.

Az Eatwell Guide (INNEN LETÖLTHETŐ A PDF) az egészséges étkezést segít úgy megtervezni, hogy megmondja nekünk, hogy miből mennyit kellene is enni, hogy kiegyensúlyozottan étkezzünk. Az oldalon rengeteg egyéb információt is tartalmaz, megtanulhatjuk (angolul) azt is, hogy mennyi a napi referenciamennyiség egyes ételcsoportokból, és ITT) egy hatalmas A-Z az egészségről adatbázist is találhatunk. Ez angoltanároknak bármilyen iskolatípusban ajánljuk! Érdemes kipróbálni.