Elkövetkezett ez a pillanat is: egy Facebook csoportot ajánlunk. Érdekes, ahogyan a Facebook egy több webes alkalmazás szerepét veszi át, nem csak az e-mailt kezdi kiszorítani, de a csetet is. A most ajánlott oldal öt éve még biztosan önálló webcímmel rendelkező honlap lett volna, egy-két éve blog, most pedig Facebook csoport. Lassan teljesen értelmetlen lesz a Van-e helye a Facebooknak az oktatásban vita, mert minden ezen a platformon lesz és kész.

Ugyan ott még nem tartunk, de ha középkori ábrázolásokat keresünk állatokról, akkor mindenképpen a Medieval Animals Data Network oldalra érdemes ellátogatnunk (IDE KATTINTVA). Lelkes kutatók publikálnak itt állatábrázolásokat kódexekből, festményekből, faragványokról. Minden héten más állat van a központban, most éppen a teve. Érdemes végigpörgetni a képeket, amiket azután nagyon sok dologra használhatunk. Történelemből a korszak ábrázolására, rajzból akár inspirációnak, hiszen enm csak létező, hanem elképzelt állatok is vannak itt (sárkány, egyszarvú). Irodalomból is érdekes lehet egyfelől a kor jellemzésére, az illusztrációk bemutatására, de pusztán csak azt szemléltetni is, hogy mennyi köze lehet a leírásoknak a valósághoz. Izgalmas és gyakran megmosolyogtató megnézni, hogyan ábrázolnak olyan állatokat (pl. elefánt), amit biztosan csak hallomásból ismertek. Biológiából is hasznos lehet, ha sort kerítünk az egyébként gyakran elnagyolt tudománytörténetre.

Közhely, hogy szerte a világban bajban van a természettudományok oktatása. A diákokat nem érdeklik ezek a tárgyak, alig választják ezeket a pályákat. Mindeközben egyre szélesedik a szakadék az iskolai ismeretek és a gyakorlatban használható tudás között. Az aggasztó helyzetre különféle szervezetek különféle megoldásokkal próbálkoznak (például az államilag támogatott egyetemi helyek szabályozásával). Ilyen próbálkozás az EU-s inGenius oldal is (IDE KATTINTVA).

Az oldalon az EU oktatási szervei és különféle cégek próbálnak közösen segíteni a tanároknak abban, hogy vonzóbbá tegyék ezeket a tárgyakat. Regisztráció nélkül is körbenézhetünk itt, de ha a komolyabb tartalmakat akarjuk elérni, akkor regisztrálnunk kell. Ez egy kicsit hosszadalmas procedúra, ugyanis egy az EU összes oktatási oldalán használható azonosítót kell készítenünk, így a megszokottnál több adatot kell megadnunk magunkról. Ha viszont megtesszük, akkor máris hozzáférünk a foglalkozásvázlatok gyűjteményéhez. Ezekben jellemzően valós problémákra keresik a megoldásokat a diákok. Sok foglalkozás valamilyen más célra kitalált weboldal oktatási használatát mutatja be.

Ma egy nem túl bonyolult, viszont talán hasznos játékot ajánlunk. Egy szigetre látogathatunk el, melynek neve Honoloko (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Honoloko szigetén utazgatva egyre-másra kisebb feladatok, kérdések merülnek fel, amelyekre válaszolnunk kell, illetve helyesen döntenünk, Bármi, amit teszünk természetesen hatással van a környezetre (pl. azt kell eldöntenünk, hogy mivel szeretnénk bejárni a szigetet, autóval, tömegközlekedéssel, vagy éppen biciklivel). A helyes válaszok eléggé adják magukat, illetve a játék általában kissé didaktikus, de kellemes meglepetés volt, hogy a magyar fordítás sokkal jobbnak tűnik, mint az angol. Az angol verzióban a kérdések kifejezetten bugyutának tűntek, a magyar valahogy gondolkodtatni is próbál talán. De ha más nyelven szeretnénk játszani, azt is lehet, mert rengeteg nyelven elérhető az anyag.

Az ökológia a biológia egyik olyan ága, ahol nagy szerepet kapnak a modellek, szimulációk. Nehéz ebben a tudományágban kísérletezni, hiszen keveseknek adatik meg egy egész erdő, amivel szabadon játszadozhatnak. Még ha az lenne is, akkor is gond, hogy egy ökológiai esemény akár 50-100 évet is igénybe vehet, így nem könnyű sokszor megismételni egy-egy vizsgálatot. marad tehát a matematikai modell, a szimuláció és a megfigyelés. Ez azonban a tanár számára szerencsés is, hiszen ezeket a szimulációkat könnyedén bevihetjük a tanórára is.

Az ITT ELÉRHETŐ gyűjteményben 24 izgalmas szimulációt gyűjtöttünk össze, melyek a tanításban is jól használhatók. Ezeket csoportokba is szedtük, vannak a szénciklust modellezők, a táplálkozási hálókat bemutatók, a környezetszennyezéssel kapcsolatosak, valamint a sokféle modellt alkalmazó komplex programok. egy-két szimulációhoz diákjaim leírást készítettek, ezek a megjegyzésekben olvashatók.

Nagyszerű új alkalmazással gazdagodott a Classtools.net eddig sem csekély arzenálja. Az új eszköz neve Map Treasure Hunt (IDE KATTINTVA), amivel, mint a névből is sejthető térképes kincskeresést készíthetünk. Az oldalra lépve meg kell adnunk a kalandunk nevét és a játékosoknak szánt instrukciókat, szerencsére az oldalnak nincs gondja az ékezetes karakterekkel. Ezután megadhatjuk az egyes pontokhoz adott instrukciókat, kérdéseket és a helyet is, ahová a térképen mutasson. A helyet vagy a név vagy geokód megadásával tehetjük meg.

Ha elkészültünk, kapunk egy linket, ahol elérhető lesz a kincsvadászat. Egy a görög kultúráról készített például IDE KATTINTVA érhető el. A lejátszáskor vannak könnyebb és nehezebb pontok, ez határozza meg, hogy milyen nagyításban lehet látni őket. Az egyszerűbbeket már magasról is észrevesszük, a piros hátterű nehezeket csak nagy nagyításban. Nem csak arra használhatjuk, hogy mi magunk készítsünk ilyeneket a diákoknak, az is érdekes feladat lehet, ha egymásnak csinálnak feladatokat.

A most bemutatott, legalább két órát felölelő foglalkozásban a diákok képzelőerejére és biológiai ismereteire egyaránt szükség van. Saját maguk által kitalált élőlényekből kell egy saját ökoszisztémát összeállítaniuk. Az ökoszisztéma modellezéséhez a korábban bemutatott Econet programot használják (ITT ÍRTUNK róla).

Lentebb letölthető a diákokinak kiadható feladatlap és a pontos óravázlat is. A Bővebben után pedig videón is bemutatjuk, miként zajlott a foglalkozás.

Újabb bejegyzésekkel gazdagodott a Termtudos ötletek rovat (IDE KATTINTVA). Az ötletek rovatokban egyes tantárgyakhoz (angol, magyar, természettudományok) köthető rövid ajánlatokat, kis ötleteket közlünk. Olyanokat, amik egy teljes cikkhez kevesek, de mégis jól használhatók az órán.

A legutóbbi négy ötlet arról szól, hogyan használhatjuk a cseljabinszki meteort matematikai számításokhoz, hol vannak a Föld legnagyobb szeméttelepei, hány kávéba halunk bele valamint hogyan néz ki a nátrium és a víz reakciója lassított felvételen. Az ötletgyűjtemény napról-napra növekszik.

Minden biológiatanár arról álmodozik, hogy milyen jó lenne minél több terepi munkt végezni. Szép dolog az is, amikor a tanár magyaráz, filmeket mutat, esetleg a diákok mindenféle feladatokat oldanak meg, de a biológia mégiscsak az életről szól. Ráadásul a laborban végzett vizsgálatok nem sokat adnak vissza a természet sokéleségéből, kevésbé járulnak hozzá a természettudatos szemlélet kialakításához. Terepre menni azonban nehéz. Sok idő, sok szervezés és gyakran sok pénz is. Nehezen szuszakolható bele a 10%-nyi szabad keretbe, sok egyeztetést igényel a kollégákkal és így tovább. Évente egy kirándulás, erdei iskola még csak-csak belefér, de azok inkább a különleges alkalmak. Lehetne-e valahogy a tanórai keretben, az osztályteremből és 45 perc alatt terepi munkát végezni?

Lehet. Ebben a Magyar Madártani Egyesület webkamerái lehetnek segítségünkre. Az MME három, madáretetőkre irányított webkamerát is működtet, ezek az interneten nyomon kévethetők. Helyszíneik: Rónafalu (IDE KATTINTVA), Nagyhalászi (IDE KATTINTVA) és Nyíregyháza (IDE KATTINTVA). Mikor éppen a madarakról tanultunk nem tettem mást, mint kivetítettem a kamerák képét, a diákok pedig határozókönyvekkel a kezükben nézték és próbálták meghatározni az előforduló szárnyasokat. 45 perc alatt láttunk szén-, kék- és barátcinkét, fakopáncsokat, zöldikéket, meggyvágót, csúszkát, mezei verebeket, szajkót, erdei pintyet. A megfigyelésről szabályos naplót vezettünk, latin nevekkel, egyedszámmal.

Nagyon sok olyan program van, amivel az emberi testet nézhetjük meg. Található ilyen a Sulinet Digitális Tudásbázisban is, de tipikusan olyan téma ez, amiből mindig lehet jobbat, érdekesebbet csinálni. A ShareCare oldalon található emberi test (IDE KATTINTVA) a jobbak közé tartozik.

Nem csak a teljes férfi és női testet nézhetjük meg három dimenzióban körbeforgatva és nem csak az egyes szervrendszereket külön külön, hanem az egyes szervekről is szép 3D modelleket vizsgálhatunk meg. Az oldal segítségével könnyen megérthető és megértethető például a máj érrendszere vagy akár az agykamrák elhelyezkedése. Embertan tanulásához angolul tudó és érdeklődőbb diákok számára nagy segítség lehet.

December 1-je az AIDS világnapja. Ugyan hazánk nem tartozik a legérintettebb országok közé és viszonylag jól körülhatárolható az érintettek köre, fontos feladatunk, hogy a diákjainkat informáljuk magáról a betegségről és a védekezés, megelőzés lehetőségeiről is. Ehhez gyűjtöttünk egybe tíz weboldalt:

1. A KamaszPanasz oldalán (IDE KATTINTVA) remek bevezetőszöveget találhatunk a betegségről. Kiadhatjuk egyéni feldolgozásra is, jól érthető szöveg.
2. A Házipatika tudományosabb, szakmaibb leírással szolgál (IDE KATTINTVA).
3. Magáról a betegségről és a fertőzés mikéntjéről remek anyagot találhatunk az [origo] egyébként is igen magas szinvonalú Egészség rovatában (IDE KATTINTVA).
4. Magát a fertőzés mechanizmusát jól mutatja be ez a videó (IDE KATTINTVA).