Ludditák és filozófusok - milyen jövő vár ránk?
Vezércikk - 2024. március 25.
Érdekes utánagondolni, hogy miként is képzelték el a jövőt fél vagy egy évszázaddal ezelőtt, robotok mindenhol, amik átveszik az emberek munkáját. Asimov egész univerzumot épített fel a robotok történetére, de még három éve is a Boston Dynamics táncoló robotjai ragadták meg a képzeletünket. Ki is alakult egyfajta luddita hangulat, a félelem, hogy ezek a robotok pont a legalacsonyabban fizetett ezért legkiszolgáltatottabb munkások helyét fogják elvenni. Az elképzelések szerint az így kialakuló új proletariátus pedig nem az Újkor, hanem az Ókor proletárjaira hasonlítanak majd, azokra a városi tömegekre, akiknek valóban csak a gyermekeik az egyetlen vagyonuk. Többen javasolták, hogy korlátozni kell a robotizáció terjedését az elesettek védelmében.
A mesterséges intelligenciával felturbózott chatbotok aztán radikálisan változtattak ezen a jóslaton. Úgy tűnik, mégsem a fizikai munkások lesznek azok, akiket elsőként vált fel az új technika. Mindez persze nem teljesen újdonság, Hans Moravec már 1985-ben észrevette azt a paradoxont, ami róla is kapta nevét: viszonylag könnyű elérni, hogy a számítógép a felnőttek szintjén teljesítsen egy intelligenciateszten, vagy úgy játsszon dámát, de nehéz, vagy lehetetelen, hogy elérje egy egyéves képességeit, ha az érzékelésről vagy mozgásról van szó. És nem csak a feladat nehézségéről van szó (bár az is tanulságos, amit Steven Pinker írt 1994-ben: Az MI-kutatás harminc évének legfontosabb tanulsága az, hogy a nehéz feladatok könnyűek, a könnyű feladatok pedig nehezek.), hanem a költségéről is. Bár a Chat-GPT kifejlesztése, betanítása közel négymillió dollárba kerülhetett és a működtetése sem olcsó, az egy-egy felhasználóra eső költség nem sok. Ezzel szemben egy intelligens robot minden egyes példányához motorokra, érzékelőkre, elektronikára van szükség, távol van a pillanat, amikor ez olcsóbb lesz az emberi munkaerőnél. Vannak persze olyan munkakörök, amik olcsón, hatékonyan válthatók ki a mesterséges intelligenciával, ilyen az ügyfélszolgálatos, a kárrendező, a könyvelő, a marketinges és a jogi asszisztens. A vártnál is hamarabb bekövetkező munkaerőpiaci átalakulásban nem a társadalmi státuszában legalul levő, a legkevesebb tanulást igénylő munkák szűnnek meg, hanem azok, amik ugyan szellemi tevékenységek, de egy érettségivel, bachelor végzettséggel is elláthatók. Kőművesekre, villanyszerelőkre, de akár még bolti árufeltöltőkre is szükség lesz még sokáig, de a szakmák rangsorának közepe tűnik majd el. Ez a társadalmi megosztottság minden korábbinál nagyobb lehet, hiszen skála nem folyamatos, az egyik végéből a másikra kerülni hatalmas ugrást igényel. Mit kell tennie az iskolának ahhoz, hogy a diákjai ezeknek a változásoknak a nyertesei legyenek?
Nem meglepő talán, hogy már erre a kérdésre is az ókori görögöknél érdemes keresni a választ. Szókrátész óta tudjuk, hogy nem az a nagy teljesítmény, hogy választ adjunk egy kérdésre, hanem az, hogy jó kérdéseket tegyünk fel. Maga Szókrátész a dialógusok többségében csak kérdéseket tesz fel és beszélgetőtársai ezekre válaszolva jutnak el az igazsághoz. A mesterséges intelligenciát használva is egyértelművé válik, hogy a legfontosabb, hogy jól tudjuk megfogalmazni a kérdéseinket, kéréseinket a program számára. Nem véletlen, hogy a prompt engineer, a mesterséges intelligenciának adott kérdés, utasítás jó megfogalmazásának szakembere lett a legújabb olyan foglalkozás, amiről pár éve még csak nem is sejtette senki, hogy létezni fog.
A klasszikus oktatás megdöbbentően válasz fókuszált, ha belegondolunk, egy diáknak a teljes oktatásban töltött ideje alatt, alig kell kérdéseket feltennie. Legtöbbször a tanítás során megkapja az előre elkészített válaszokat a tanártól vagy a tananyagtól, majd a számonkérések során neki magának kell válaszokat adnia a megadott kérdésekre. A kérdezés mestersége nem kerül elő a tanulás során. Magam néha szoktam úgynevezett fordított dolgozatot íratni, amikor a válaszokat adom meg és a diákoknak azt kell megmondaniuk, hogy mi lehetett a kérdés (ITT ÍRTUNK erről még a karantén idején), sokkal nehezebb feladat, mint amilyennek elsőre tűnik, fel is szoktak háborodni miatta a diákok. A kérdés fókuszú tanításban a lényeg azon van, hogy a diák képes-e érvényes kérdéseket feltenni, amihez legalább annyi ismeretre van szüksége, mint ahhoz, hogy jól válaszoljon, ha nem többre. A felfedeztető matematikaoktatás kicsit közelít ehhez a szemlélethez. Ahhoz, hogy a diákjaink jó használói legyenek a mesterséges intelligencia eszközeinek, biztosan bírniuk kell a kérdezés képességével.
Ezen túl természetesen felértékelődnek az olyan alapkészségek is, amiket a klasszikus kompetencia szemléletű tanítás helyez előtérbe. Mindenekelőtt ilyen a szövegértés, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki képes legyen megérteni és értékelni a mesterséges intelligencia által generált válaszokat. Fontos a magasabb rendű szövegértési képességek megtanítása is, ahhoz, hogy valaki jól tudja használni a mesterséges intelligenciát, elemeznie, értékelnie, szintetizálnia is tudni kell a szövegeket. Az alapkészségek (szövegértés, matematikai gondolkodás, természettudományos gondolkodás) fejlesztése már nem lehet csak jól hangzó szöveg a tényanyaggal zsúfolt tanterv bevezetőjében, ha azt akarjuk, hogy a diákok megállják a helyüket a világban.
Ahhoz, hogy valaki jól tudjon bánni a mesterséges intelligenciával, kiemelkedően fontos, hogy megértse, miként is gondolkodik a rendszer. Minthogy ezek a programok emberek által létrehozott szövegeken, képeken lettek betanítva, nem meglepő, hogy a gondolkodásmódjukat is akkor érthetjük meg a legjobban, ha az emberi gondolkodás mikéntjét ismerjük. Az ezzel foglalkozó tudományágat úgy hívják: filozófia. Számíthatunk arra, hogy egyfelől mindenkinél keresettebbek lesznek a filozófusok (a nyelvészek és a kognitív tudomány művelői mellett), és arra is, hogy a filozófia, amit eddig sokkan afféle köldöknézegetős hobbinak gondoltak újra a tudományok királynője lesz, ahogyan Szókratész idejében. Gyorsan érdemes lenne kitalálni, hogy milyen lesz az az iskola, ami gondolkodni tanít és felkészíti a gyerekeket erre a szép új világra.
