2026 az AI moslék (AI slop) éve lesz - ha nem figyelünk, a tantermekben is
Vezércikk - 2026. január 1.
Az év szava (kifejezése) lett több nagy szótárnál is a 'slop', vagy bővebben 'AI slop', amit magyarul talán legtöbbször 'AI-mosléknak' fordítanak. Ebben a cikkben azt járjuk körül, vajon mi is ez, hogyan néz ki, majd arra teszünk kísérletet, hogy lebeszéljük olvasónkazt arról, hogy beálljanak a sorba, és ők maguk legyenek a pedagógiai 'AI-moslék' gyártói. Ugyanis az látszik, hogy erre igény erősen lenne.
Szóval mi is pontosan az AI slop? Mesterséges intelligenciával létrehozott alacsony minőségű, tömegesen előállított tartalom. Ha úgy tetszik, rossz minőségű, gyakran téves, vagy hibás AI-val készített tartalom. Node mi közünk van nekünk ehhez pedagógusként?
Sajnos több is, mint gondolnánk. Most, 2026 első napjaiban sokunk közösségi média falait és a csoportokat is rengeteg AI-val generált, közel sem sok munkával elkészített BUÉK képek lepték el. Ez már maga a slop. De ez ne jelent komolyabb gondot talán, hiszen pár nap alatt lecseng, és elfelejtődik, nem marad velünk, nem lesznek következményei, legfeljebb annyi, hogy egy kicsit gyorsabban tolul fel a hányinger, amikor a következő 100 AI-val készült vicces házi videót, vagy képet dobja elénk az algoritmus.
Súlyosabb a helyzet akkor, amikor pedagógiai tartalomról van szó. AI + oktatás tematikájú csoportokban 2025 végén gombamód megszaporodtak az ún. 'Infografikák', amelyek formájukban hozzák is az infografikák jellegzetességeit, tartalmukban azonban rengeteg hibával, félrevezető következtetésre okot adó apró tévedésekkel vannak 'színesítve'. Jellemzően úgy készülnek, hogy feltöltünk valamilyen tartalmat például a Notebook LM felületén, majd azt mondjuk' infografikát nekem', kattintunk, és már készíen is vagyunk. Lehet letölteni a szép, kicsit giccses, kicsit egyenstílusú, de kétségtelenül a témához kapcsolódó infohgrafikát, és be lehet vinni a tanórára, a gyerekek pedig örlünek neki. Az mindegy, hogy István korában Magyarországot a 2025-ös térkép alapján osztja az infografika megyékre, ahol meg lehetne találni Kaposvárt Somogyban például (biztos így volt ez Istvá korában?), a korona tetején a kereszt természetesen elegánsan ferdén áll, és még egy sor tárgyi tévedés tarkítja az elsőre nagyon cukinak tűnő képet.
És ez az egyik veszélye annak, hogy viszonylag szép a kivitelezés: nem foglalkozunk a tartalommal. Hasonlóan éreztem a Prezi megjelenésekor, ami nagyon könnyen tud úg yműködni, mintha nagyon profi lenne egy prezentáció, pedig valójában (megtörtént eset) pl. csak egy nyelvtankönyv szövegét tartalmazta szó szerint, amit felolvasott egy diák - hatalmas 5-öst érdemelve, természetesen, hiszen kiőszott-beúszott a szöveg, kiváló grafikák voltak. Cserébe a szakmai minőségre nem figyeltek, mert eltakarta a külcsín (disclaimer: azt gondolom, hogy kiváló eszköz a Prezi egy vizuálisan érett felhasználó kezében, de legalább annyira működik arra, hogy elképrztasson, és a munka, befektetett energia látszatát közvetítse a közönség felé.
Nos, 2026 egyik nagy veszélye az lesz, hogy hagyjuk, hogy az AI moslék elárassza a tantermeket. Notebook LM-mel elkészíteni egy infografikát akár egy videóból tényleg csak pár perc, cserébe nem kell megnézni a hivatkozott videót, és nem kell foglalkozni azzal, hogy mi mit gondolunk róla. Ott van a gondolkodásra az AI. Fáj, bevallom, amikor egy videó posztolása után 10 perccel egy másik felhasználótól megjelenik az összefoglaló infografika, és pont ahogy gondolhatjuk: sommás, elnagyolt és valódi megértést, gondolatokat nélkülöz. Ellenben úgy néz ki, mintha mindezt tudná.
Mindezzel nem azt szeretné mondani, hogy ne használjunk mesterséges intelligenciát, vagy akár azt, hogy egy jól kivitelezett infografika ne lenne hasznos pedagógiai eszköz. Arról beszélek, hogy az AI értékajánlata valójában nem az, hogy gyorsan készít dolgokat, hanem az, hogy a segítségével sokkal jobb minőségben készlhet el kár egy tantermi illusztráció. Csakhogy ehhez hosszasan kell iterálni, javítani, gondolkodni, átírni, máshogy próbálni, és addig gyúrni, amíg jó nem lesz. És, ami még furább számomra, akik ilyen hibás és felületes anyagokat készítenek, láthatóan büszkék erre, hiszen szó szerint százával posztolják különböző csoportokba, learatva a jól megérdemelt dicséreteket, hogy 'nahát, mennyire ügyes, milyen szép' stb. mintha ehhez a felhasználónak bármi köze lenne. És amikor valaki elkezdi megpiszkálni István korában a magyar közigazgatási egységek határait, akkor negatív, az könnyen feleslegesen köteledő, a kollégákba 'beleálló' kerékkötője lehet az innovatív pedagógiai folyamatoknak, mondván: 'miért kell beszólni, elvenni mások kedvét, legalább próbákozik'. A szerző pedig elmondta, hogy 'nem kell annyira komolyan venni, ez nem történelmi anyag, csak (bizony, 'csak') 4. osztályosoknak egy Istvánról szóló történethez illusztáció'. Ja, akkor minden rendben.
Én azt gondolom továbbra is, hogy ha van egy jól meghatározott, a pedagógus számára világos cél, azt kiválóan lehet támogatni mesterséges intelligenciával. Ilyen számomra például a vibe kódolás, ahol interaktav eszközöket, kreatív, a tanulást segítő, differenciálásra képes alklamzásokat tudok fejleszteni akár minden egyes tanórára. Azonban itt is igaz: NEM lesz elsőre jó, nem fog azonnal működni, és el kell tölteni 30 percet is akár azzal, hogy még egy egyszerűnek tűnő applikációt is úgy bírjunk működésre, ahogy azt mi pontosan szeretnénk. Különben ebből is könnyen AI slop lehet - olyan fejlesztés, ami nincs átgondolva, és attól gondoljuk, hogy működik, szép, hosszú a kódja.
Ha csak egy újévi fogadalmat tehetünk, egyen az: NEM GYÁRTUNK 2026-BAN AI MOSLÉKOT!





