Pár kezdő szabály arról, hogyan használhatják a diákok az AI-t
Tippek, trükkök - 2024. augusztus 7.
"Bemásolom a feladatot, majd kimásolom a megoldást" - gondolja sok diák a mesterséges intelligencia felhasználásáról. Bár itt a TanárBlogon egy komplex - kezdőtől haladóig, valamint az egyéni megismeréstől a rendszerszintű iskolai használatig terjedő AI protokollt dolgozunk éppen ki, talán azoknak, akik ezen a hosszabb úton (még) nem szívesen indulnak el, mégis igényelnek némi segítséget abban, hogy mit mondjanak a diákjaiknak, készítettünk egy rövid ajánlást. A lapozás után arról lesz szó, hogy a beadandók, esszék stb. vonatkozásában hogyan használhatja egy diák az AI-t értelmesen, nem csalásra.
Ahogy azt már sokszor írtuk, a tiltás teljesen értelmetlen, úgyis használni fogják (olyan kb. mintha az internetet próbálnánk betiltani), a kérdés tehát az, hogy tudjuk becsatornázni hatékonyan az AI eszközöket (különösen a nagy nyelvi modellek chatbotjait, mint amilyen a ChatGPT). Mire, hogy érdemes használni ezeket az eszközöket?
1 A feladat megértésére
Itt kérhetjük az AI-t, hogy értelmezni segítsen, foglalja össze esetleg a feladatot, valamint magyarázzon el néhány alapfogalmat, ami a feladatból nem világos számunkra. Fontos, hogy itt is, mint minden prompt esetében, konkrét kérdéseink, és világos keretek legyenek.
2 Tervezés
Itt a leggyakoribb hiba, hogy a diákok egyszerűen tippeket kérnek, vagy a gondolkodást próbálják meg kiszervezni. Ez szinte mindig sokkal rosszabb minőségű eredményre vezet. Javaslat: az ötletelés első fázisát szigorúan AI nélkül végezzék, ha itt nem használnak még 5 percig mesterséges intelligenciát, sokkal jobb lesz az eredmény.
Amikor azonban az ötletek nagyjából összeálltak, az írás tervezésére már nagyon hasznos lehet az AI. Például, ha a feladatunk ez, hogy egy érvelő esszét írjunk, akkor kezdhetjük úgy, hogy megkérjük a ChatGPT-t, hogy készítsen számunkra egy emlékeztetőt, amiben leírja, hogy milyen is egy jó érvelő esszé. Ezt aztán később referenciaként használhatjuk, és - majd meglátjuk - más haszna is lehet.
Mindezek alapján már használhatjuk az AI-t vázlat írására - közösen a diák és a gép együtt, na hagyjuk és fogadjuk el, amit a gép mond - valamint feltölthetjük az ötleteinket, és megkérhetjük, hogy rendszerezze ezeket.
3 Kutatás
Ebben talán jobb még mindig a Google vagy más kereső, de érdemes esetleg a Perplexity.ai-t kipróbálni, vagy akár már a Copilot-ot, vagy a ChatGPT-t is. Ebben nem forradalmasította a világunkat az AI, de arra használható, hogy nagyobb cikkekből kivonatot készítsen, bizonyos szempontok alapján idézeteket, utalásokat keressen (bár pl. magyarul gyakran eléggé szenved a költői képekkel az ingyenes verzió, szóval ne higgyünk el mindent vakon, amit mond vagy javasol).
4 Az első változat elkészítése
Erre javasoltunk már egy AI házirendet, ahol akár szerkesztőként, szerzőként, vagy kutató asszisztensként használhatjuk az AI-t, mindenesetre tanárként talán az lehet egy jó módszer, hogy ne csak az eredményt, hanem a teljes chat szövegét bekérjük a tanulóktól, így egy pillanat alatt kiderül, ki volt az, aki csak feltöltött-letöltött, és ki gondolkodott és iterált. Külön haszon lehet, hogy sokkal jobban belelátunk a diákok gondolkodásába a chat szövegének olvasásával (ha van rá türelmünk, időnk).
5 Ellenőrzés, szerkesztés
Itt egyrészt kérhetjük, hogy a túl bonyolult, nehezen érthető mondatokat azonosítsa, próbálja meg értelmezni, és jelezze, ahol gondot lát, vagy azt is megtehetik a diákok, hogy ha a tanár kiadott előre értékelő táblázatot (rubric), akkor annak az értelmében 'lepontoztathatja', vagy egyszerűen csak feedback-et kérhet, akár azoknak a pontoknak a megjelölésével, ahol javítani lehetne az esszén.
Összefoglalva: sok különböző módon segítheti a diákok munkáját (na és a miénket is természetesen) az AI, ha átgondolva, vagy csak gondolkodva vezetjük be.