Hogy hat egy AI chatbot az érzelmi és szociális jóllétünkre - kutatás
Vezércikk - 2025. április 29.
A mesterséges intelligencia alkalmazások felhasználások igen széles spektrumát nyitotta meg. Kérdezünk tőle, esszét vagy feladalapot készíttetünk, vicces és/vagy értelmes képeket, videókat, és még ki tudja, mint nem vagyunk képesek AI segítségével létrehozni. Ugyanakkor érdemes egy kicsit az AI használatát az affektív (érzelmi, szociális jóllét) oldaláról is megvizsgálni. Nos, pont ezt tette az OpenAI és az MTI, akik egy közös kutatásban vizsgálták a mesterséges intelligencia hatását ezeken a területeken. Izgalmas eredmények születtek, a lapozás után mi is megosztjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Két kutatást végeztek, az elsőben 40 millió ChatGPT interakciót vizsgáltak anonimizálva, a másikban pedig 1000 felhasználót vizsgáltak 4 héten keresztül. A cél az volt, hogy megértsük, a ChatGPT-vel történő beszélgetés hogyan befolyásolja az emberek érzelmi állapotát.
A legfontosabb eredményeket, megfigyeléseket az alábbi öt pontban foglalták össze:
Az érzelmi bevonódás a ChatGPT-vel ritka a valós használat során.
Az érzelmi jelek (olyan interakciós elemek, amelyek empátiát, szeretetet vagy támogatást fejeznek ki) a legtöbb általunk vizsgált platformon zajló beszélgetésből hiányoztak, ami azt jelzi, hogy az érzelmi bevonódás ritka használati forma a ChatGPT esetében.
Még a gyakori felhasználók körében is csak kis csoportnál jellemző a magas érzelmi aktivitás.
Az érzelmileg kifejező interakciók nagy arányban csak egy kis csoportnál, az általunk vizsgált intenzív Advanced Voice Mode felhasználók körében jelentek meg. Ez a felhasználói csoport jelentősen nagyobb arányban értett egyet olyan állításokkal, mint például: „A ChatGPT-t barátomnak tekintem.” Mivel az érzelmi használat egy kis részpopulációra koncentrálódik, annak hatását különösen nehéz tanulmányozni, hiszen az összesített platformtrendekben alig észlelhető.
A hangalapú mód vegyes hatással van a jóllétre.
A kontrollált vizsgálat során a szöveges interakciót folytató felhasználók több érzelmi jelet mutattak az üzenetek átlagában, mint a hangalapú felhasználók, és a tesztelt hatás a lelkiállapotra vegyes eredményeket mutatott. Rövid idejű hanghasználat jobb jólléttel járt, míg a tartós napi használat rosszabb eredményekkel. Fontos megjegyezni, hogy egy „vonzóbb” hang használata nem vezetett rosszabb kimenetekhez a felhasználóknál a tanulmány során a semleges hanghoz vagy a szöveges feltételekhez képest.
A beszélgetések típusa eltérően befolyásolja a jóllétet.
A személyes beszélgetések — amelyekben a felhasználó és a modell is több érzelmet fejezett ki, mint a nem személyes beszélgetések során — magasabb magányérzettel, de kisebb érzelmi függőséggel és problémás használattal jártak mérsékelt használati szinten. Ezzel szemben a nem személyes beszélgetések növelték az érzelmi függőséget, különösen intenzív használat mellett.
A felhasználói eredményeket személyes tényezők is befolyásolják, például az egyének érzelmi szükségletei, az AI-ról alkotott nézeteik és a használat időtartama.
A kontrollált tanulmány lehetővé tette más tényezők azonosítását is, amelyek hatással lehetnek a felhasználók érzelmi jóllétére, bár ezekre nem tudunk ok-okozati összefüggést megállapítani a vizsgálat kialakítása miatt. Azok, akik hajlamosabbak voltak az érzelmi kötődésre emberi kapcsolatokban, és akik az AI-t személyes életükbe illő barátnak tekintették, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak negatív hatásokat a chatbot használatától. A napi szintű, hosszabb használat szintén rosszabb kimenetekkel társult. Ezek az összefüggések – bár nem okozatiak – fontos irányokat adnak a jövőbeli kutatásokhoz a felhasználók jóllétének vizsgálatában.
