Ez a tanár szeretett volna egy digitális mérőeszközt, aztán nézd meg, mit csinált!
Termtudos ötletek - 2016. október 21.
A Hack the Classroom online konferencián láttam egy remek módszert arra, ahogy egyszerű elektronikából adatgyűjtőt lehet készíteni (erről van szó). Mivel Arduinonk nekünk is van (nem drága mulatság, itt például 2000 forint) arra gondoltam, talán magam is tudnék valamilyen izgalmas mérőeszközt készíteni. Mivel a kémia az, amiben a legritkábban használunk méréseket, valami ilyen területen használhatón gondolkodtam. A csapadékképződési reakciók sebességét például lehet mérni abból, hogy mennyi fényt ereszt át az oldat, vagy milyen gyorsan válik átlátszatlanná. A klasszikus kísérletben nátrium-tioszulfát és híg sósav szerepel, a csapadék pedig kén. Ezzel kezdtem el kísérletezni én is.
- Elsőként összeraktam az elektronikát. Nem kellett hozzá sok minden csak egy fotoellenállás, egy mikrokapcsoló meg két ellenállás. Ez kapcsolódik az Arduinon keresztül a számítógéphez.
- Meg kellett írni az Arduino programját, hogy kapcsolásra indítsa a mérést (fél másodpercenként egyet), majd szintén a kapcsolásra állítsa is le.
- A gép az Arduinóval Excelen keresztül kommunikál (így azonnal számítható például a fektetett egyenes meredeksége, ami arányos a reakciósebességgel), ehhez a szélmérős projektben is használt Project Cordoba bővítményt használtam.
- Kellett egy tartó, amibe bele tudom helyezni a főzőpoharat az oldatokkal, az aljára pedig a fotoellenállást. Ezt OpenSCAD-ben modelleztem le és pár óra alatt kinyomtattam.
Az ötlettől az első próbáig kicsit több mint egy nap telt el és már ki is próbálhattam. Remekül működik. Lehet játszani a koncentrációkkal vagy a hőmérséklettel, hogy azok miként befolyásolják a reakciósebességet.
Ebben a gyűjteményben megtalálható miden, ami a projekthez kellett vagy kellhet:
