Az ország első és legnagyobb online iskolai versenye

TanárBlog: Hogyan is lett ez az ország első internetes versenye?

MZ: Azt nem állítom, hogy ez volt az első, de abban biztos vagyok, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb volt 2004-ben. Én már akkoriban is hittem abban, hogy az internet teljesen más tanulási csatornákat nyit meg a diákoknak, számtalan perspektívát láttam benne. Mára ez a kép természetesen csak erősödött. A verseny megvalósulásában kulcsszerepe volt Főző Attila László barátomnak, neki köszönhető az, hogy az akkori Sulinet Programiroda berkein belül elindult a verseny keretrendszerének fejlesztése. Ha akkor Attila nem áll mellém, nem viseli el az újabb és újabb nehézségekkel kapcsolatos türelmetlenségeimet ez a verseny ma nem létezne és ezzel együtt a versenyhez kapcsolódó egyéb segélynyújtói fejlesztések sem.

TanárBlog: Mit tudott akkor ez a rendszer?

MZ: Rengeteg mindent. Regisztrációt követően jutottak a csapatok a versenyfeladatokhoz, ezek közt volt egyszerű választás, sorrend, párosítás, szöveges válasz. Kellett képeket készíteniük, mentőállomást látogatni. A feladatokat természetesen az online felületen töltötték fel. Nagyon meglepődtünk mikor rögtön az első évben több mint 400 csapat regisztrált. Ennek a töredékére számítottunk.

TanárBlog: Ma is hasonlóképpen működik a verseny?

MZ: A rövid válasz az, hogy igen, de létezik egy hosszabb válasz is. Nagyon sok fejlesztésen vagyunk túl. 2006-ban újragondoltuk a keretrendszert, a verseny átkerült a HáziPatika.com-hoz. A következő nagy előrelépés 2009-ben volt, amikor tanulva a korábbi évek tapasztalataiból ismét egy újabb rendszert fejlesztettünk ki. A versennyel kapcsolatban jött létre az elsosegely.hu, amelynek a mai napig az egyik legnagyobb beruházása volt, hogy 2012-ben létrehozta az iskolaiversenyek.hu oldalt, amely világviszonylatban is az egyik legmodernebb ilyen jellegű rendszer. Hatalmas szerencsénk volt, hogy egy nagyszerű informatikussal hozott össze minket a sors, már a 2006-os rendszert is ő fejlesztette és azóta is folyamatosan ő gondozza a verseny háttérrendszerét. Nagyon nagy előny, hogy végig kísérte a verseny „evolúcióját”, pontosan tudta, hogyan kell előrelépni. A fejlesztéseknél mindig fontos szempont volt az ő véleménye is. Jelenleg egy olyan rendszerrel dolgozunk, amely végtelen számú versenyt képes üzemeltetni, végtelen számú felhasználóval. Rengeteg variálási lehetőség van, gyakorlatilag a lehetőségek messze túlhaladják az igényeket. Egyik legnagyobb fájdalmam, hogy a hazai iskolák nem állnak még készen arra, hogy akár web2 irányába is elvihessük a versenyt.

TanárBlog: Változott egyébként a versenyzők és a felkészítők hozzáállása az internetes felülethez?

MZ: Bizonyos értelemben igen, de be kell valljam, hogy még mindig találkozunk megdöbbentő dolgokkal. Szeretném rögtön hangsúlyozni, hogy ez nem a felkészítőkkel és a versenyzőkkel kapcsolatos kritika, sokkal inkább a közoktatás helyzetét mutatja. Sokszor még mindig probléma az e-mail cím helyes megadása, sokan még mindig nem értik, hogy egy-egy csapatnál nincs lehetőségünk a feladatok korrigálására. Részben egy zárt rendszerről beszélünk, részben a verseny tisztaságát kérdőjelezné ez meg.

TanárBlog: Honnan szerzik az ismereteket a versenyzők?

MZ: Remek és rendkívül összetett kérdés. Ma Magyarországon minden általános és középiskolában kötelező az alapszintű elsősegély-oktatás, ezt a NAT írja elő. A verseny indulását követően Mártai főorvos úrral sokat lobbiztunk az oktatási tárcánál a témával kapcsolatban, kész anyagokat, javaslatokat, felméréseket adtunk le. Aztán 2012-ben egyszer csak bekerült a tananyagba, de nem rendeltek mellé semmit. Nem tisztázott mit kéne tanítani, milyen eszközökkel, nem mellékesen milyen módszerekkel. A tavalyi évben górcső alá vettük a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő könyvek elsősegély tartalmát, sajnos lesújtó kép született.
Most vagyunk túl az elsősegély-oktatók konferenciáján, ahol többek közt védőnők, pedagógusok és mentődolgozók vettek részt. Egyértelműen megállapítható, hogy igen heterogén az alaptudás, hol a szakmai, hol a pedagógiai ismeretek hiányoznak. Elmondható, hogy a résztvevők, a jelenleg oktatók döntő többsége még semmiféle elsősegély-oktatással kapcsolatos módszertani képzésen nem vett részt.

TanárBlog: Hogy áll az idei verseny?

MZ: Először is hatalmassá nőttük ki magunkat, immáron négy kategóriában kerül meghirdetésre a közoktatásban tanulók részére, és szerintem nem mellékes, hogy a felsőoktatásban tanulók mellett a sürgősségi ellátásban dolgozók számára is hirdetünk már versenyt, természetesen az Országos Mentőszolgálattal karöltve. A legnagyobb öröm még is az, hogy a 2011-es mélypontot követően a jelentkező csapatok száma folyamatosan nő és az idén egy komolyabb kiugrást látni, közel kétszer annyian regisztráltak, mint az előző évben, így a jelentkezési határidő előtt is már 400 feletti csapattal számolhatunk.

TanárBlog: Mikor lesz a végső megmérettetés?

MZ: A két napos döntőre május 27-28-án kerül sor, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Csillebérci Szabadidőközpont területén azt gondolom, mindkét nap igen látványos események zajlanak majd. Pénteken a hivatásos szakdolgozók, szombaton az iskolások szituációs versenyére kerül sor. A mentőszolgálat a teljes eszközparkját felvonultatja, de találkozhatunk rendőrségi és katasztrófavédelmi egységekkel is. A rendezvény mindenki számára nyitott!