Január 30-án zajlott le a Microsoft nemzetközi online konferenciája, aminek Hackeljük meg a tanítást! (Hack the Classroom) volt a címe. Az izgalmas előadások mellett egy verseny is kapcsolódott az eseményhez, a világ minden részéről várták tanárok ötleteit, hogy ők milyen trükköket használnak, amivel egyszerűbbé, modernebbé tehető a tanítás. Most a versen első három helyezettjét mutatjuk be:

Az ELT-cation nevű blog szerzője nem kevesebbet állít, mint hogy neki a munkája a hobbija - vagy viszont.Ennek fényében rengeteg óravázlatot, ötletet oszt meg, amelyeknek a legnagyobb részéből az tűnik ki, hogy a szerző valóban tanít, és az óratervek sem íróasztal mellett születek - vagyis valójában ott, de megjárták az iskolát és a tantermeket is. Az eredmény pedig egészen izgalmas lett. Több témakört érint a blog, mi most itt kifejezetten a művészeti témájú oldalt osztanánk meg (ITT TALÁLHATÓ), amely az angolórán használható jobbnál jobb anyagokat tartalmaz. Kipróbáltunk párat, és működött. Az ötletet köszönjük Simovits Áginak!! :)

Több int két éve vagyok már részese a Scientix programnak, amiben mindenféle természettudományos projektet fognak egybe az EU-ban. A sokféle izgalmas projekt közül az egyik kedvencem, amivel mindig találkoztam a TEMI nevű volt, ami a természettudományokat rejtélyeken, rejtvényeken keresztül tanítja. Mindig valami izgalmas jelenség, trükk vezeti be a projektet, amiben azután a diákok maguk keresik meg a választ egy adott kérdésre, problémára. Amikor például az abszorpcióról kell tanulni, akkor a tanár behoz három műanyag poharat, az egyikbe tölt egy fél pohár vizet, majd itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a három pohárral. A diákok megszavazzák, hogy melyik lehet, amelyikben víz van, a tanár pedig előbb a másik kettőt borítja a fejére, majd a diákok megrökönyödésére a harmadikat is, de abból sem ömlik víz a fejére? Hogyan lehetséges? A trükk egyszerű, a poharak aljára pelenka betét kerül, ami beszívja a vizet. A trükk viszont jó apropója lehet annak, hogy ennek kapcsán a diákok az adszorpcióval kezdjenek foglalkozni.

A legegyszerűbb óravázlatot szeretném most megosztani abban a hitben, hogy csak tanárok olvassák ezt az oldalt - legalábbis mostani (és jövőbeni) diákjaim nem. Mivel minden csoport szereti a nyomozós, 'gyilkosos' kommunikatív játékokat, minden évben játszunk 3-4 alkalommal ilyeneket (Jill Hadfield kommunikatív játékötletei pl. tökéletesen beválnak). Amikor megszokják egy picit, hogy kártyát kapnak, azon információ van, erről beszélni kell, és valaki megpróbálja 'megúszni', némi félrebeszéléssel, akkor lehet robbantani azt a játékot, ahol MINDENKI gyilkos. A feladatuk az, hogy figyeljenek arra, amit a másik mond, ők minél kevesebbet áruljanak el magukról, de minél többet beszéljenek, majd azt felhasználva, amit hallottak, próbálják vagy kitalálni, hogy ki még a gyilkos, vagy próbáljak rájönni, hogy ki a rendőr, és őket vezessék félre. Mivel semmilyen valós info nincs, és mindenki csak saját magára hagyatkozhat, B1 (és felette) szinten egy órát végigbeszélnek, és találnak ki mindenfélét.

Érdekes onlne kiadvány jelent meg az Eötvös Kiadó gondozásában Szabó Éva és Fügedi Petra Anna szerkesztésével. A kiadvány teljes címe Társas készségeket fejlesztő kiscsoportos tréning 12-18 évesek számára, és kivételesen (nem ezt szoktam meg ilyen kiadványokban) pontos menetrendet, leírást, rengeteg tapasztalatot osztanak meg a szerzők. Van némi elméleti háttér és bevezető, de jó érzés volt olvasni, hogy ez soha nem öncélú volt, hanem érezhetően kapcsolódott a későbbi gyakorlati fejezetekhez. A szöveg stílusa hozzáférhető, érthető, szabatos, mégsem veszik el a tudomány ködében. A kiadvány ingyenesen letölthető IDE KATTINTVA (szerintem hiánypótló - legalábbis nekem hiányzott már), még a kérdőíveket, mérőeszközöket is megosztják. Emellett konkrét óravázlatok találhatóak a kiadványban. Ne menjünk el mellette szótlanul, legalább lapozzunk bele - vagy akár csináljuk meg a foglalkozásokat!

Immár három éve kért fel a Tempus Alapítvány, hogy segítsek kidolgozni egy digitális ötlettár, óravázlatgyűjtemény alapjait. Nekem akkor a legnagyobb félelmem az volt, hogy még ha sikerül is összegyűjteni párszáz ötletet, vajon van-e folytatás? Hogyan tud frissülni, életben maradni egy ilyen oldal. Nos, az idő megadta a választ, hiszen idén már a harmadik alkalommal írják ki a pályázatot, és most is - moint mindig - még pénzdíj is van. Az eddigi ötletek IDE KATTINTVA találhatóak, az új pályázat (amely határideje 2015. augusztus. 20.) ITT ÉRHETŐ EL.

Gyakran ér minket az a kritika, hogy persze nagyszerű mindaz, amit mutogatunk itt a TanárBlogon, de angolul van, magyarul alig érhető el valami, magyarul nem lehet naprakész anyagokhoz jutni. Ezért is örültem nagyon, amikor a Scientix programról hallottam. Ez az a program, ami összefogja az Európai Unió természettudományok tanításával kapcsolatos anyagait. Ami a legszebb benne, hogy ha három tanár kéri a fordítást valamilyen nyelvre, akkor azt pár hét alatt meg is csinálják, és máris ott van az óravázlat, tananyag magyarul is. Gondoltam, ha erről hallanak a magyar tanárok, tömegével fogják kérni a magyarításokat. Nem így történt. Lehet, hogy azért, mert még nem hallottak elegen erről a lehetőségről. Készítettem hát egy újabb bemutatót a programról és arról, mi mindent kínál a tanároknak.

Nem csigázzuk az olvasót, ez nem más, mint a Microsoft Educator Network (lánykori nevén PIL Network). Őszintén csodáljuk, hogy van tanár, aki még nem regisztrált. Tudniillik ingyenes, teljes továbbképzési modulokat ad, amelyek elvégzése után a rendszer objektív, belső értékelése rendszerében jelvényeket kaphatunk - ezeket mindenki érti a világon, aki a közösség tagja. Minderről részleteket is elárulunk a lapozás után.

Tavaly a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiírt egy pályázatot tanároknak arra, hogy a szellemi tulajdon fontosságára, illetve tiszteletben tartására óravázlatokon keresztül segítsen felhívni a figyelmet. A pályázat lezárult, a díjazottakat díjazták, az elkészült anyagokat pedig publikussá tették, MÉGPEDIG ITT. Összesen kb. 20 óravázlat található az oldalon eleddig, de a fejlesztők azt ígérik, hogy ez nem marad mindig így (no nem leszednek néhányat, hanem tovább fejlesztik az oldalt). És hogy nem a levegőbe beszéltek, annak nyomatékot ad legújabb pályázatuk, amely diákoknak szól és logotervezésre hívja őket. A lapozás után jönnek a szaftos részletek!

A legnépszerűbb tartalmak közé tartoznak a videók, sokan és sokat használjuk őket az oktatásban. Az alábbi gyűjtemény azt próbálja meg bemutatni, hogy mi mindenre lehet hasznunkra egy jó videógyűjtemény. Az ötletet a Videótanár YouTube csatornája adta, ahol nem kevesebb, mint 850 oktatóvideó vár minket! Ez egy hatalmas szám, a kérdés az, hogy lehet-e a videó több, mint egy passzív, a tanári magyarázatot helyettesítő eszköz. Persze már akkor is megéri, gondolhatnánk. Lássunk most néhány ötletet ahhoz, hogy a videókat hogyan használjuk kicsit másképpen.

Ezért hát arra gondoltunk, hogy egy sorozatot indítunk arról, hogy a videókat hogyan tudjuk érdekesen, hatékonyan bevonni a mindennapok pedagógiai gyakorlatába úgy, hogy a diákok ne csupán passzív befogadói legyenek a vizuális élménynek. Íme az első 7 ötlet: