Játék és művészet 45 percben. Ezt próbálhatjuk ki, és szervezhetjük meg a Google Cultural Institute oldalán, ahol pl. a British Museum termeit járhatjuk be, ráadásul 3D-ben (ráadásul IDE KATTINTVA). Ebből igen könnyen készíthetünk játékot, hiszen nem kell mást tenni, mint előre lejárni a termeket, majd útvonalat leírni a duiákoknak, és kérdéseket feltenni - pl. melyik a legrégibb váza az adott teremben, és mikor készült, vagy milyen hétköznapi használati tárgyak láthatóak egy vitrinben. Meg fogunk lepődni, hogy az ilyen kevéssé izgalmas rejtélyeket is milyen szívesen fejtik vissza a diákok!

Igazi hiánypótló oldal a Designpedagógia (ITT TALÁLHATÓ), amit Mészáros Zsuzska, a Fazekas Gimnázium rajztanára ír. A design gondolkodás ugyanis olyasmi, ami a 21. században kifejezetten fontos és izgalmas, de az iskolában alig jut neki hely. Pedig a csendélet rajzolásnál talán érdekesebb és hasznosabb is lehet, ha a diákok projektek keretében dolgoznak design feladatokon. Az oldalon mindent megtalálunk, hogy akár magunk valósítsuk meg azokat. Ha nem is tanórai keretben, de szakkörön, napköziben is izgalmas lehet.

Biztosan vannak, akik ismerik a Thingiverse nevű tárgygyűjteményt. Olyan modelleket találunk itt, amiket 3D nyomtatóval kinyomtathatunk, vagy éppen módosíthatunk, ha szeretnénk. Igazi kincsesbánya, napokra el lehet veszni benne (ITT VAN. Most Henry Segerman oldaláról (EZ AZ jutottam megint ide. Segerman matematikus, művész és 3D tervező, ráadásul ez a három tejesen egybe is ér a munkájában. Az ő oldaláról jutottam EHHEZ a dologhoz, a nyomtatható és hajtogatható tökéletes testekhez. A tárgy érdekessége, hogy nem kell külön összeállítani, a zsanérok már alapból benne vannak, úgy nyomtatódik ki, hogy hajtogatható.

Több mint 400 kiadványát tette letölthetővé a New York-i Metropolitan Museum (IDE KATTINTVA). Az elmúlt évek kiállításainak katalógusai érhetők el pdf formátumban. Remekül használható a képanyaguk, de a szöveg és a témák magukban is izgalmasak lehetnek. Különösen a művészettörténetből érettségizők számára lehet érdekes ebben az online könyvtárban böngészni, de az általános kultúrtörténethez, életmódtörténethez is sok hasznos anyagra lelhetünk itt.

Kellemes böngészést kívánunk mindenkinek!

Ha valaki komolyan veszi a gyerekekre vonatkozó személyiségi jogokat, nem lehet könnyű dolga, ha virtuális osztálytermet akar csinálni. Adódna a Facebook és sokan is használják, de ott nem nagyon kontrollálható, hogy milyen tartalommal szembesül a diák, akit iskolai feladatának részeként küldünk fel, a legkisebbeknek pedig szóba sem jön, hogy oda menjenek. Jó választás lehet a Yammer, de az nem alkalmas arra igazán, hogy nyilvánossá tegyünk dolgokat. Márpedig a diákok művészeti alkotásait sokan szeretnék minél szélesebb közösség elé tárni, elvégre ez a művészet lényege, hogy másoknak készül. Erre a dilemmára jelenthet megoldást a Creatubbles (ITT TALÁLHATÓ, ahol a személyiségi jogok és a gyermekbiztonság maximális figyelembevételével készíthetünk virtuális kiállításokat.

A minap együtt ebédeltem iskolánk rajztanárával és a beszélgetés többek között a festészetre terelődött. Megeresztettem valami suta tréfát (bizonyítandó, hogy nem vagyok annyira szakbarbár biológus) arról, hogy a Van Gogh képeken milyen sok festék van és azok attól egészen térhatásúak. Kollégám kiigazított, hogy ez nem csak a poszt impresszionista sajátossága, már jóval korábban éltek ezzel a hatással. "Nézz meg egy Rembrandt képet alaposan" - javasolta. És azt is hozzátette, hogy ha igazán meg akarom nézni, akkor a Google Art Project oldalon keressek (IDE KATTINTVA). Ezen az oldalon híres festmények nézhetőek meg hihetetlen részletességgel, belenagyíthatunk a képekbe, sőt össze is hasonlíthatunk párban képeket, amiket akár egymásra is vetíthetünk.

Színezni szinte minden gyerek szeret, de a modern technikával ez az elfoglaltság még izgalmasabb lehet. A Quiver nevű mobil alkalmazás remek felhasználása a kiterjesztett valóság (AR) technológiának (ITT TALÁLHATÓ). Az alkalmazás oldaláról letölthetők és kinyomtathatók színezőlapok, majd ezeket a telefonos (iPhone vagy Android) alkalmazással azok három dimenzióban fognak látszódni, annak megfelelően, ahogyan kiszíneztük őket. Nem csak az óvodás csoportot vagy a napköziseket kápráztathatjuk el vele, hanem akár egy születésnapi partit is feldobhatunk így.

Érdekes oldalnak tűnik a Pictify (IDE KATTINTVA látogatható meg), ahol képeket gyűjtögethetünk, készíthetünk saját gyűjteményeket, kommentelhetünk, oszthatunk meg ... és tehetünk sok mindent, amit egy egyéb képmegosztó is kínál. A különbség csupán annyi, hogy itt klasszikus (vagy modern) festménykkel tehetjük mindezt. Akár nyelvórán, akár rajzórán érdekes lehet, ha saját gyűjteményeket készítenek a diákok, ezekről leírásokat adnak és mondjuk megpróbálják eldönteni, hogy melyik 15 impresszionista képet választották a saját képtárukba ... és hogy miért.

A mesterséges intelligencia egyre többre és többre képes, most már alkotni is tud. A Google régóta használ neurális hálózatokat (olan számítógépes programokat, amik az idegsejtek elvén működnek és taníthatók) arra, hogy eldöntse, mi látható egy képen. A kutatók viszont most visszájára fordították a folyamatot, a program nem csak megmondja, hogy szerinte mi van a képen, hanem oda is rajzolja, amit látni vél. Ezt többször teszi egymás után és ebből izgalmas, gyakran ijesztő, leginkább a szürrealisták munkira emlékeztető képek születnek. A technika a deep dream (mély álom) nevet kapta és IDE KATTINTVA mi is kipróbálhatjuk. Fel kell töltenünk egy képet, megadni az e-mail címünket majd várni (több órát is akár), amíg elkészül ár változat. Itt látható, egy kép és a belőle készült álomváltozat:

A világ legrégibb egyetem Cambridge egy ideje már gyűjtögeti a könyveket. Aki elmegy Angliában meg is nézheti, de szerencsére ma már nem kell utazni ahhoz, hogy egy kicsit megnézzük, mi minden is van ott. A Cambridge Digitális Könyvtár (ITT TALÁLHATÓ) könyvritkaságok, kéziratok digitalizált változatát tartalmazza. Az egyes odalakt akár képként le is tölthetjük. A könyveket több gyűjteménybe is rendezték, érdemes azzal kezdeni a keresgélést. megtalálhatók itt Newton és Darwin kéziratai, iszlám és zsidó könyvek gyűjteménye vagy éppen az első világháború katona költőjének jegyzetfüzetei.