Itt van a Föld napja, április 22-én emlékezünk meg egy kicsit arról, hogy nem csak mi vagyunk ezen a bolygón, sőt egyáltalán arról, hogy van egy bolygó is körülöttünk. Talán kevesen tudják, hogy az első Föld napja 1970-ben egyfajta oktatási esemény teach-in volt Amerikában, amikor mindenfelé nyilvános előadásokat tartottak a környezetvédelem ügyéről. Tapasztalataim szerint az ökológiai tudatosság megteremtésének egyik legjobb eszköze az ökológiai lábnyom. A kép, hogy hány Földre lenne szükségünk, ha mindenki úgy élne, mint mi nagyon erős és könnyen befogadható. Érdemes foglalkozni vele egy kicsit.

Szerencsére ehhez is vannak bőségesek IKT eszközök, amikkel megértethetjük mi az ökológiai lábnyom, sőt ki is számíthatjuk. Elsőként érdemes olvasni róla egy kicsit, hogy mi is az, ebben segíthet a nagyszerű Bioetika blog cikke (ITT) vagy egy hosszabb, részletesebb leírás (IDE KATTINTVA). Ha magunk akarjuk kiszámíttatni a diákokkal mekkora az ő lábnyomuk, akkor is van segítség, ajánlunk egy gyors, egy látványos és egy részletes megoldást is.

Rengeteg képszerkesztő alkalmazás létezik, manipulálhatjuk képeinket telepített szoftverrel, vagy akár online is. A most bemutatott Fotowall alkalmazással (INNEN TÖLTHETŐ LE) több képfájlt illetve szöveget illeszthetünk egy háttérre, az egyes képekhez effekteket és különböző kereteket rendelhetünk, vághatjuk, forgathatjuk és kollázsunkat tetszőleges méretű fájlként menthetjük. Ezeken kívül jó néhány extra szolgáltatást is beépítettek a programba: szófelhőket állíthatunk össze, a tárolt képek beillesztése helyett beépített Flickr és Google képkeresőt is használhatunk, sőt, a webkameránk képét is megjeleníthetjük.

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Az Egyszervolt.hu és a TanárBlog együttműködésében született anyagok sorában most egy óvodásoknak szóló tananyagot ajánlunk - komplex óravázlattal, SMART interaktív táblára készült tananyaggal, igényesen, sok játékkal. A tananyag letölthető itt, a TanárBlogon. Köszönjük Füzi Otilinak a remek anyagot.

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Home című dokumentumfilmet 2009-ben készítette Yann Arthus-Bertrand. Érdekessége, hogy a föld különböző részein készült légi felvételek láthatóak végig, miközben a Föld jövőjét vázolják fel. A YouTube-on megtekinthető teljes terjedelmében a másfél órás film, méghozzá IDE KATTINTVA. Nyelvtanulóknak ajánljuk külön az angol feliratot. Nagyon szépen, lassan beszélnek a filmben különben, és nagyon szépek a felvételek is.

A gólyák a közkedvelt madarak közé tartoznak (ahogy a bogarak között a katica). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehér gólya adatbázisa sok amatőr madarász megfigyeléseit és adatait foglalja össze. Az adatbázis egy interaktív térképet is tartalmaz (IDE KATTINTVA), amiben különféle mutatók szerint vizsgálhatjuk hazán gólyaállományát. Megnézhetjük, hol fészkelnek (villanyoszlopon, tornyon, fán), hány fiókát nevelnek és hány magányos egyed van.

Izgalmas projektet lehet szervezni tavasszal, ha a saját lakókörzetünk környékén gyűjtenek adatokat majd azt hasonlítják össze a megye és az ország adataival.

Mindig csak mondogatjuk, hogy az internet, a webkettő olyan lehetőségeket rejt magában, amit még talán elképzelni sem tudunk. Olyan ez, mint egy új kontinens meghódítása, partraszálltunk, talán már kezdünk elmerészkedni a biztonságos kikötőtől, de még nem tudjuk igazán, mekkora is ez a föld, mi az, ami aprócska sziget és mi az, ami egy egész kontinens? Azt már régóta tudjuk, hogy az új technika az adatfeldolgozás és megosztás sebességében, a kooperációban és kollaborációban, a felhasználók által generált tartalomban, a laikus és a szakmai erőforrások közös használatában hatalmas lehetőségeket rejt, de ritkán láthattunk olyan alkalmazást, ami ezt bizonyítja is.

Az Eye On Earth (IDE KATTINTVA), a Bing térképekre épülő európai környezetvédelmi alkalmazás ilyen. Az oldalon a levegő- és a fürdővizek minőségét követhetjük kontinensünkön. Az állomások adatai egy órával a mérés után már megjelennek. Az oldal használatát videóban mutatjuk be:

A Simulnation nevű oldal (IDE KATTINTVA található) egy nagyon rövid, frappáns, egyszerűen kezelhető, mégis elég 'ütős' játék, amelyben a globális felmelegedéssel kell 'elbánnunk'. Mi vagyunk Brazília, és úgy döntöttünk, hogy teszünk a globális felmelegedés ellen. Ezt, azonban. könnyebb mondqani, mint megtenni. A játék során pont azzal szembesülünk, hogy a környezetvédelmet össze kell (sajnos) egyeztetni egyéb fontos szempontokkal (pl. ne menjen tönkre az ország gazdasága). Mindezzel (sajnos angolul) lehet már középiskolában is - hasznoson játszva tölteni az időt.

A Story of stuff nevű, nagyon népszeű oldal vadonatúj filmekkel jelentkezett - ezek közül az egyik a Story of bottled water címet kapta (nem meglepő módon az üveges víz történetét meséli el). Természetesen végigkísérhetjük az üveges víz útját a mélytől a szeméttelepekig (IDE KATTINTVA található az oldal). Érdekes, bár angolul van, nem kizárólag angolórán lehet hasznos.