A Sourcemap nagyszerű kis oldal (ITT TALÁLHATÓ), segítségével végigkövethetjük, hogy egyes tárgyak, dolgok a világ milyen részeiből származnak. Már magában az is lenyűgöző, ha láthatjuk, hogy a világ hány részéből származik egy iPhone, de még komolyabbá válika dolog, amikor azt is láthatjuk mellette, hogy mindez mennyivel járult hozzá a globális felmelegéshez. Egy PSP például 700 kg szén-dioxiddal növeli a légköz üvegházhatású gáz tartalmát.

A Sourcemap igazi webkettes alkalmazás, mi magunk is készíthetünk térképeket, akár a reggelink összetevőit is feltüntethetjük egy térképen. A globalizációt tanítva kifejezetten jó projekt feldat lehet a diákok számára, hogy készítsék el egy termék térképét.

A Show my street (IDE KATTINTVA érhető el) egy nagyon egyszerű alkalmazás, ahol nem kell mást tennünk, mint beírni egy mezőbe az utcánk nevét, és már meg is tekinthetjük a lakásunkat, házunkat a Google maps-ben. Egy lépés, érdekes, akár még órán is használható (angol órán talán úgy, hogy végre valódi térképeken lehet az útbaigazítást gyakorolni. Keressünk meg egy részt a városunkból, vagy egy olyan helyről, amit a gyerekek jól ismernek, a térképrészletet vagy online vetítsük ki az órán, vagy készítsünk képernyőképet, és azt vetítsük ki (így nincs szükség az órán élő internet kapcsolatra), majd irányíttassuk el magunkat az egyik helyről a másikra. (Köszönet Larry Ferlazzonak az ötletért, nála olvastunk az oldalról először).

A címben benne van minden. A TimeMaps oldalon (ITT BIZONY) egy folyamatosan bővülő történelmi atlaszt találhatunk. Ugyan angolul van, de ez talán nem gátja a felhasználásának. Kifejezetten jól tudjuk használni interaktív táblán is.

A térképen kereshetünk időszakokra és területekre is. A térképek nem túl részletesek és természetesen nem Kelet-Európa van a középpontban, de azért így is hasznosak lehetnek, főleg annak meglállapítására, hogy mi mivel van egyidőben.

New York városi tanácsa komolyan veszi a nyilvánosságot és egészen lenyűgöző adatbányát tárt mindenki rendelkezésére. Az NYC DataMine (ITT TALÁLHATÓ) tartalmazza, nagyon részletes lebontásban a városüzemeltetés mindeféle adatát, legyen szó a közbiztonságról, egészség- vagy oktatásügyről.

Megtudhatjuk, hogy hol vannak graffitik, parkolóórák, elromlott parkolóórák, mosodák vagy éppen építési területek. Az adatok legtöbbje Excel-ben értelmezhető formában érhető el. Az adatbánya lehetőséget ad arra, hogy akár matematika órán a statisztikát valós adatokkal tanítsuk, akár földrajzból az urbanizációt tanítva lehetőséget adjunk a diákoknak arra, hogy az adatok segítségével maguk vonjanak le következtetéseket a nagyvárosról.

Érdekes gyűjteményt találtunk (ITT TALÁLTUK), amely részben videók, részben interaktív animációk segítségével mutatja be, hogy mekkorák a dolgok - egymáshoz képest. Nagyon tetszett a videó (ezt IDE KATTINTVA lehet a YouTube-on megnézni), illetve az interaktív flash animáció (EZ ITT TALÁLHATÓ) - bár sajnáltuk, hogy a zenét nem lehet kikapcsolni, ami idegesítő egy idő után. Találhatunk még ez oldalon infografikát arról is, hogy mi mennyire forró a világegyetemben.

Sokan használnak filmeket saját tantárgyuk tanítására. Ez rendben is van, hiszen szemléltet, érdekes, és még talán jobban meg is jegyzik a gyerekek az anyagot, mint száraz magyarázatokból. Erre egy kis csoport tanár (na nem Magyarországon) elkezdett szervezkedni, hogy a különböző témákban, különböző filmekhez készült tananyagaikat egy oldalon megosszák egymással. Így jött létre a Moviesheets nevű oldal (ITT ÉRHETŐ EL), amely már most is elég sok letölthető és módosítható feladatlapot tartalmaz (a legtöbb anyag Word-ben készült el, hogy személyre lehessen szabni). Csak egy példa: biztosan sokan gondoltak már rá, hogy az Avatar című híres film segítségével próbáljanak meg környezetvédelmi kérdéseket felvetni. Nos, a Moviesheets oldalán ott az Avatar tananyag is (sajnos csak angolul).

A Museum Box oldalon (ITT TALÁLHATÓ) virtuális kiállításokat rendezhetünk be. Kapunk egy dobozt (ennek lehet 1-8 rekesze és 1-3 szintje), aminek a rekeszeibe kockákat helyezhetünk, egy-egy kocka hat oldalára helyezhetünk képeket, hangokat, videót, szöveget, fájlokat, linkeket.

Az oldal kifejezetten oktatási célra készült, regisztrálhatjuk az iskolánkat, ebben az esetben a diákjaink munkáit magunk láthatjuk, ellenőrizhetjük és hagyhatjuk jóvá. Az oldal tulajdonosai láthatólag kényesek a szerzői jogokra, ezért érdemes erre odafigyelni.

A TeAch-nology című oldal (IDE KATTINTVA) több mint egy évtizede gyűjt különféle tanításban használható anyagokat. Óravázlatok, feladatlapok, képek,matekpéldák, több mint 50 000 cucc. Sajnos mind angolul van, de aki bírja a nyelvet, annak igazi kincsesbánya lehet.

A minap beszélgettem egy kollégával arról, hogy vajon miért nem osztják meg a magyar tanárok mindazokat az anyagokat, amiket maguknak készítenek. Az ő álláspontja szerint, ez komoly szellemi termék, tulajdonképpen a tanár egyetlen vagyona, nem teheti meg, hogy elosztogassa. Szerintem viszont az értékük mit sem csökken attól, ha más is használja őket, sőt talán még nő is bizonyos értelemben. Tény ami tény, azok a kezdeményezések, amik arra számítottak, hogy majd a magyar tanárok ezrével osztják meg remek anyagaikat kivétel nélkül befuccsoltak.

A My Solar System (ITT TALÁLHATÓ) nagyszerű módja annak, hogy megértessük a diákokkal, miként is működik a Naprendszer. Legfeljebb négy testet helyezhetünk el, megadhatjuk a tömegüket és a kezdeti sebességüket, majd figyelhetjük, miként mozognak.

Vannak előre megadott beállítások is, amikkel például megfigyelhetjük, miként is alakul ki egy csillag-bolygó-hold rendszer.

Ugyan Magyarországon nincs feltétlenül jó híre a blogoknak és sokan a világfájdalmukat a világba kiáltó kamaszokra gondolnak a név hallatán, valójában a blogok olyan eszközök, amiknek nagyon nagy hasznát vehetjük a tanításban is. Az új tipusú érettségikben nagy szerpet kap a szakszöveg értése, a jó szakmai blogok pedig aranybányái lehetnek ezeknek. Könnyedén találhatunk olyan írásokat is, melyek az adott tudományág legújabb legfrissebb eredményeit mutatják be. Emelt szintre készülőknek akár kötelezővé is tehetjük, hogy olvassák, kövessék ezeket.

Az alábbiakban öt magyar természettudományos blogot mutatunk be, ezeket a csillagászat, a földrajz, a kémia és a biológia tanításában használhatjuk: