A Magyar Levéltár Portálon találtunk egy nagyszerű eszközt (ITT VAN), ami akár a történelem, akár a földrajz tanításában jó szolgálatot tehet. 1860 körül készült el hazánk második katonai felmérése, ennek a térképeit vizsgálhatjuk meg, de nem akárhogyan, hanem összevetve a mai térképekkel.

A katonai felmérés térképeit rávetíthetjük a mai műholdas képekre, nagyíthatunk, kicsinyíthetünk kedvünkre és beállíthatjuk a katonai térkép átlátszóságát is. A tájékozódást segíti a katonai térkép mellett elhelyezett mai térkép is.

Nemrég volt a víz világnapja és a nagy dunai árvíz évfordulója is, ezekhez kapcsolódik a mai cikk. Az árvízről leírást találhatunk a magyar Wikipedián (IDE KATTINTVA) és természetesen a weben megnézhető a Kárpáti Zoltán híres árvízi jelenete is (ITT VAN). A Dunai Szigetek blog pedig nagyszerű összeállítást közölt az árvíz emléktábáiról (ITT OLVASHATÓ).

A fenti blogbejegyzésből született két térkép, amik segíthetnek megtalálni ezeket a mementókat. ITT TALÁLHATÓ a Bing változat, ITT PEDIG ugyanaz a Google Mapsben, mindenki választhatja a kedvére valót.

A mellékelt Notebook állományban a Smart Response szavazórendszerhez készült kérdéssort tralálhatunk. A Föld éghajlatainak tanítása után használható jól összefoglaló órára. A diákoknak klímadiagramok alapján kell megállapítania, hogy azok milyen éghajlatot mutatnak be, az utolsó öt kérdésben az éghajlatokat a térképen kell elhelyezni.

A képeknél  a város helyét és a földrajzi koordinátáit fekete csík takarja, ha átnézzük együtt a kérdéseket, ezeket a radírral könnyen letörölhetjük és láthatóvá válik, pontosan milyen éghajlatot is mutat a diagram. (Az állomány megtekinthető a Notebook Express programmal IDE KATTINTVA).

A mellékelt Notebook állomány segítségével megtanulhatjuk a legfontosabb felhőtípusokat és pár játékban át is ismételhetjük a diákokkal. egy amúgy kissé katalógus-szerű földrajzórát jól feldobhat az interaktív elemek használata.

Még mindig tart az Egyszervolt.hu és a TanárBlog közös programja, amelyben azt szeretnénk bemutatni, hogy az Egyszervoltos anyagokat hogyan lehet a tanórai munkába integrálni. Legújabb anyagunk ezúttal alsósoknak szól, környezetismeret a tantárgy, és víz (vizek) a téma. Köszönettel tartozunk ismét Lassu Andreának a remek anyagért. Bízunk benne, hogy ez a vázlat is elnyeri tanító olvasóink tetszését, mint az eddigiek (az elmúlt 1 hónapban több ezer alkalommal töltötték le kollégák az óravázlatokat!).

Már sokat lelkendeztünk a Gapminder programról (például ITT, de írtunk róla a Kis-nagy IKT könyvben is)l, amivel nagyon látványosan tudunk statisztikákat megjeleníteni. Nagyszerűen használhatjuk órai bemutatásra, de egyéni feladatként is kiadhatjuk, hogy a diákok keressenek érdekes összefüggéseket a segítségével.

Amiért most előkerült, az egy új változata a Gapminder Agriculture (ITT TALÁLHATÓ), ebben több mint 700 mezőgazdasági változót, statisztikai adatot nézhetünk meg. Ezt a hatalmas mennyiséget valóban kár lett volna a Gapminder-be ömleszteni, így különállóan viszont nagyon érdekes közvetkeztetések levonását teszi lehetővé.

„A tankönyv teljes anyagát áttekintve megállapítható: hosszú idő után végre az első olyan munka, amely egyszerre tartalmazza a térképészeti és csillagászati földrajzi alapismereteket, ebben asorrendben.Ugyancsak pozitívum a számos bekeretezett és a tananyaghoz kapcsolódó „Jó, ha tudod!” kezdetű rész. " Részlet Muladi Tamás szaktanár véleményéből

A biológia, illetve a földrajz tantárgyhoz készült taneszközeink a napjainkban lejátszó társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatát állítják középpontba. Elsődleges céljuk, hogy megalapozzák tanítványaink környezettudatos magatartását, hogy kifejlesszék a természetszemléletet és kialakítsák a biológiai tudatot, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Ezért nagyon fontos, hogy az ismeretek átadása és megszerzése érdekében mindent megtegyünk. Kiadónk most az interaktív tananyagokkal kíván hozzájárulni e felelősségteljes munkához.

RÉSZLETEK

A földrajz olyan tantárgy, melyek sok szemléltetést, saját tapasztalatszerzést igényel. Ezért tartottuk fontosnak, hogy az 7. osztálynak készült Földrajz is elkészítsük a kapcsolódód interaktív e-tananyagot.

A CD tartalmazza a könyv interaktív táblán lapozható, szerkeszthető változatát, ezen túlmenően az egyes témakörökhöz kapcsolódó, további gyakorlási lehetőséget nyújtó interaktív feladatokat, a megértést segítő bemutató animációkat is biztosítja. A CD-n található képgyűjtemény segítségével további feladatsorok állíthatók össze. A CD-k még egy tesztkészítő programot is tartalmaznak, melynek segítségével gyorsan ellenőrizhető a diákok tudása.

RÉSZLETEK

A Sourcemap nagyszerű kis oldal (ITT TALÁLHATÓ), segítségével végigkövethetjük, hogy egyes tárgyak, dolgok a világ milyen részeiből származnak. Már magában az is lenyűgöző, ha láthatjuk, hogy a világ hány részéből származik egy iPhone, de még komolyabbá válika dolog, amikor azt is láthatjuk mellette, hogy mindez mennyivel járult hozzá a globális felmelegéshez. Egy PSP például 700 kg szén-dioxiddal növeli a légköz üvegházhatású gáz tartalmát.

A Sourcemap igazi webkettes alkalmazás, mi magunk is készíthetünk térképeket, akár a reggelink összetevőit is feltüntethetjük egy térképen. A globalizációt tanítva kifejezetten jó projekt feldat lehet a diákok számára, hogy készítsék el egy termék térképét.

A Show my street (IDE KATTINTVA érhető el) egy nagyon egyszerű alkalmazás, ahol nem kell mást tennünk, mint beírni egy mezőbe az utcánk nevét, és már meg is tekinthetjük a lakásunkat, házunkat a Google maps-ben. Egy lépés, érdekes, akár még órán is használható (angol órán talán úgy, hogy végre valódi térképeken lehet az útbaigazítást gyakorolni. Keressünk meg egy részt a városunkból, vagy egy olyan helyről, amit a gyerekek jól ismernek, a térképrészletet vagy online vetítsük ki az órán, vagy készítsünk képernyőképet, és azt vetítsük ki (így nincs szükség az órán élő internet kapcsolatra), majd irányíttassuk el magunkat az egyik helyről a másikra. (Köszönet Larry Ferlazzonak az ötletért, nála olvastunk az oldalról először).