Kerettantervek és az IKT
Vezércikk - 2012. október 11.
Tegnap jelentek meg a kerettantervek, véleményezhetők, olvashatók (IDE KATTINTVA). Nem kis dologról van szó, húsz éve nem volt ilyen szoros gyeplő a tanárokon, akár a tananyag, akár az alkalmazott módszerek tekintetében. Első pillantásra csak a középiskolai idegen nyelv (angol) és a biológia tantervek áttekintésére volt időnk, de meglehet, már ez a kettő is reprezentatív képet adhat a tantervek szemléletéről.
Ami minket érdekelt (hiszen mégiscsak egy IKT portál vagyunk), hogy miként jelenik meg az IKT használat, a 21. századi pedagógia ezekben a tervekben. Az első örömteli élmény, hogy megjelenik. Az angol tanterv például ezt tartalmazza: a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat.Az emelt szintű biológia tanterv pedig ezt írja: A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). Az első lelkesedést egy kicsit tompítja, hogy az angol tanterv a továbbiakban semmiféle említést nem tesz az IKT eszközökről és a biológia tantervből is elég avíttas kép rajzolódik ki arról, hogy mire is használhatók ezek az eszközök.
Ennek a négy éve napi bejegyzésekkel futó blognak legalább a harmada arról szól, hogy miként használhatók az IKT eszközök az angol nyelv tanításában, ehhez képest elég szegényes a blogolást és a fórumozást említeni, mint a nyelvtanulás eszközeit, főleg, hogy 2012-ben már a kutya sem fórumozik, leginkább a Facebookon kommentel (ahol egy beépített fordító is segíti a nyelvtanulását).
A különféle biológia tantervek (4 és 6 osztályos, alap és tagozatos) nem csak a bevezetőben említik meg az IKT eszközöket, hanem hivatkoznak is rájuk a fejlesztési követelmények (tulajdonképpen az előírt módszerek) között is. Azonban ezt csak és kizárólag egy formában teszi: gyűjtés az interneten, esetleg önálló gyűjtőmunka az interneten. Az internetes eszközök kizárólagosan ilyen formában történő használata egy legalább tizenöt éve meghaladott szemléletet tükröz, azt, amikor a webet valamiféle gigantikus könyvtárnak tekintették csupán. Itt is gyakran így találjuk: gyűjtés a a könyvtárban vagy az interneten. Hiába történt már nagyon sokminden azóta, hogy az első weblapot létrehozták a CERN-ben, hiába van webkettő és közösségi média, a tanterv szerzői leragadtak egy tizenöt éves internetnél.
Meglehet persze, hogy ez nem is véletlen. Az IKT eszközök tanításban betöltött szerepe nagyban függ attól, hogy általánosságban mit is gondolunk a tudásról és a tanulásról. Ha a tudás kizárólag tények ismeretét jelenti, a tanulás pedig ezek elsajátítása, akkor elsődlegesen ténytárakra van szükségünk és akkor nem kell másra az internet, mint gyűjtőmunkára. Ha azonban azt gondoljuk, hogy a tudás valamiféle képességet jelent és a tanulás ezek fejlesztése, akkor nem engedhetjük meg magunkat, hogy ne használjuk azokat az eszközöket, amik ebben a fejlesztésben a segítségünkre lehetnek. A kerettanterv tudásfelfogása kettős, míg az általános elvek és egyes feladatok az utóbbi nézetet tükrözik, maguk a konkrét követelmények elsődlegesen tényismeretre szorítkoznak és a korábbi tudás-képet igazolják. Ezt mutatja az IKT eszközök ilyen korlátozott használata is.
Pedig hatalmas lehetőség lett volna a kerettantervek megjelenése arra, hogy modernizálja a magyar oktatást, közelítse a 21. századi elvárásokhoz. Többször írtunk már az ITL Research 21. századi képességek kutatásáról (PÉLDÁUL ITT), az abban megfogalmazott képességek sajnos nem köszönnek vissza a kerettantervből. Ugyan az öt nagy képességcsoport közül az egyik az IKT eszközök használata, annak, úgy látszik, elég szerény terep jut nemzeti köznevelés rendszerében. Pedig ezek az eszközök segíthetnék a tudásépítést, az együttműködést, a valós problémák megoldását, ezeknek azonban alig jut terep a tantervben. Érdemes megjegyezni, hogy azt az internetes gyűjtőmunkát, ami egyáltalán megjelenik, az említett kutatás a legalacsonyabb szintű, passzív IKT használatként határozza meg.
Vajon a 10% szabadon felhasználható órakeret elég lesz arra, hogy az innovatív tanár ne csak a kerettantervnek, hanem a 21 század elvárásainak is megfeleljen?
