Hogyan tanulunk az internet világában?
Vezércikk - 2012. március 27.
Az már látszik, és talán nem is kell nagyom magyarázni, hogy a 21. században az információ közelsége megváltoztatta azt, ahogy a tudáshoz viszonyulunk. De hogy miként, azt gőzerővel kutatják. A múlt heti Time magazinban találtam egy érdekes cikket Annie Murphy Paul tollából, aki jelentős kutatásokra hivatkozva a tanulás, tudás nagy kérdéseire keresi a választ. A lapozás után azt is elmondjuk, hogy mi mindent találtak. Érdemes kattintani!
A cikkben hivatkozott kutatás egyébként a Science magazinban jelent meg, és Betsy Sparrow végezte a Columbia Egyetemen. Felütésként néhány adat: egy átlagos napon egy átlagos amerikai átlagosan 12 órát tölt információ fogyasztással. Ez 100 000 szót és 34 GB adatot jelent naponta. Nem kis szám. De hogyan lehet mindezt megjegyezni? A válasz: sehogy, de nem is kell. Sőt, már talán nem is tudnánk.
A kutatók első jelentő megállapítása: ha nem tudjuk egy kérdésre a választ, akkor nem a kérdésen kezdünk el gondolkodni, hanem azon, hogy az interneten hol találhatunk rá választ. Például, ha azt kérdezik, hogy melyik ország zászlajában található csak egyetlen szín, akkor nem zászlókat próbálunk felidézni, hanem olyan lehetséges weboldalakat, vagy keresőszavakat, amelyek segíthetnek abban, hogy az összes zászlót végigböngészhessük.
Talán még fontosabb a második kutatási eredmény, hogy az információ 'értékcsökkentté' válhat attól, hogy mindig hozzáférhető. Ha egy adatot (pl. mikor robbant fel a Columbia űrsikló) kapunk meg, hogy tudjuk, hogy nem lesz később hozzáférhető, sokkal nagyobb valószínűséggel emlékezünk rá, mint ha bármikor elérhető lenne. A fent említett információra kutatási alanyok sokkal jobban emlékeztek, ha azt mondták nekik, hogy az nem lesz később elérhető. Azaz attól, hogy az interneten bármikor bármi elérhető, kevésbé jegyzünk meg dolgokat.
A legfontosabb eredmény mégia arra vonatkozik, hogy MIT is tanulunk meg valójában. Sokan szimbiózisban élünk a számítógépünkkel, ezért egész egyszerűen 'kiszervezzük' az adatok tárolását. Mivel minden információ mindig, bárhonnan elérhető, nem azt praktikus megjegyezni, hogy mi is maga az adat, hanem sokkal inkább azt, hogy hol találhatom meg. És ez így is van. Nem adatokat, információt jegyzünk meg, hanem elérési útvonalakat.
