Minecraft, az új őrület
Vezércikk - 2012. február 3.
Diákjaim között egy új mánia terjed, a Minecraft nevű játék (ITT TALÁLHATÓ), első pillantásra a dolognak semmi köze nincsen a tanításhoz, de azt gondolom, hogy annál több köze van a digitális nemzedékhez, a játékélményhez, sok olyan dologhoz, amivel akár tetszik nekünk, akár nem foglalkoznunk kell majd. Biztos mindenkinek vannak World of Warcraft fanatikus diákjai, olyanok, akik napokat képesek eltölteni a játék előtt. És természetesen olyanok is, akik valamilyen lövöldözős játék megszállotjai. Ezeket a játékokat hatalmas csapatok fejlesztik, a produkció költségvetése (és a haszon is) összemérhető a hollywoodi szuperfilmekével. A Minecraft nem ilyen.
Ezt a játékot egyetlen ember írta (játékbeli neve Notch, egyébként úgy hívják Markus Persson, Svédországban él és 8 éves korában programozta az első játékát. A Minecraft nem akar szépségben versenyezni más játékokkal, kifejezetten csúnyácska, amíg az ember bele nemszokik a világba. Mindezzel szemben viszont fantasztikus szabadságot ad a játékosoknak. Nincsen egyértelmű cél, nincsen történet, amit végig kell követni, nincsenek küldetések és nincsen a játéknak vége sem. Ehelyett van egy hatalmas, kockákból álló világ, amit mindenki a kedve szerint formálgathat. Bányászthat, feltalálhat dolgokat, építhet kastélyokat és házakat, bonyolult szerkezeteket, amit csak kedve tartja.
Íme egy bemutató, hogy miről is van szó:
{youtube}MmB9b5njVbA{/youtube}
A játék 20 euróba kerül és mostanáig majdnem ötmilliónak fizettek érte. Ez legalábbis arra utal, hogy valamiképpen sikerült valami nagyon érdekes és izgalmas dolgot eltalálnia a készítőnek. Nekünk pedig érdemes ennek kapcsán azon elgondolkodnunk, hogy akkor végső soron milyen is ez a digitális nemzedék és milyen is kell legyen az a játékélmény, amit az oktatásba megpróbálhatunk becsempészni.
Ez az egyetlen játék elég alaposan megváltzoztatta a véleményemet a digitális bennszülöttek nemzedékéről. Úgy tűnik ugyanis, hogy, amennyiben megkapják az ehhez használható eszközöket, a diákjaink élvezettel lesznek kreatívak és élvezettel töltenek el vele akár sok időt is. A Minecraftot ugyanis csak kreatívan és időt rászánva lehet élvezni, másként nem.
Ami pedig a játékosítást, a gamificationt illeti, a Minecraft arra tanít meg bennünket, hogy nem a kinézet számít, hanem valóban a játék veleje. Ami számunkra nagyon jó hír. Ugyanis a nagy kiadók játékaival sosem fognak versenyezni az oktatási játékok, de a tanulság az, hogy nem is kell, ahhoz, hogy igazán sikeresek legyenek.
A Minecraft történet harmadik tanulsága pedig kapcsolódik ahhoz, amiről pár napja volt szó (ITT): they geek shall inherit the Earth, azaz a kockák bírják a Földet örökségül, Markus Peterssonnál valódibb és szeretetreméltóbb kocka (különösen figyelembe véve, hogy az általa készített játék is kockákból áll), nem nagyon van a földön. Most viszont ő a játékipar leggazdagabb embere.
PS: Nem tudom, egyértelmű volt-e, de én is eltöltöttem már pár éjszakát a Minecrafttal.
