Mit csinálnak az interneten a diákjaink?
Vezércikk - 2011. június 8.
Sokak szerint helyesebb lenne úgy megfogalmazni: mi mindent NEM csinálnak a diákjaink az interneten. Gyakorlatilag semmi nem szabhat határt annak, amit az interneten csinálni lehet. És mégis; ha valaki rendszeresen jön-megy gyerekek között, egy idő után az az érzése támad, hogy egyáltalán nem használják olyan sok dologra a világhálót, mint ahogy azt gondoljuk, vagy - talán még rosszabb - mint ahogy azt tehetnék. Egy rövid, asszociációs feladattal próbáltuk megtudni, hogy mi is az, ai 'zsigerből' jön a gyerekeknek, ha az internetről van szó. Összesen majdnem 40 15-17 éves diák vett részt a felmérésben, amelyben két feladatuk volt: először le kellett írniuk, hogy milyen oldalakat néznek a leggyakrabban, majd azt kellett megmondaniuk, hogy szerintük a többiek melyik oldalakat írták. A két lista eredményeit külön-külön összesítettük, majd egy beszélgetés során próbáltuk meg az eredményt árnyalni. A lapozás után található egy rövid összefoglalás arról, amit találtunk, illetve amit ez talán jelenthet.
Az első talán érdekes adat az lehet, hogy a 40 diák (sokan erősen internetfüggőek) összesen 98 különböző weboldalt jelölt meg. A legnépszerűbbek ezek közül a 'pontok' (egy 'említés' = egy pont) több mint 50%-át kapták. Természetesen a legnépszerűbb oldalak listája nem rejtegetett nagy meglepetést, sorban ezek voltak: 1. Facebook, 2. Google, 3. Wikipédia, 4. Gmail, 5. Youtube. Ez eléggé egybevágott a másik listán (szerinted mit használnak a többiek) szereplő oldalakkal / alkalmazásokkal, hiszen itt a lista csúcsán: Facebook, Google, Youtube, Skye, MSN/Wikipédia.
Először azt gondoltam, hogy elég sok ez a 98 weboldal, aztán a listás újra átböngészve világossá vált, hogy sok oldal csupán egymás klónja. Ilyen tipikusan a 9gag, és ennek a magyar változatai (pl. azpara, napiszar, aztadom, 2perc stb.), de hasonló tendenciát mutatnak például a fordítást segítő alkalmazások (pl. webfordító, Google fordító). Ha így újra elemezzük a listát, azt láthatjuk, hogy a megadott weboldalak száma alig éri el a 60-at. Ez pedig meglepően (vagy nem is annyira meglepően) kevésnek tűnik.
Tájékozódásra tipikusan a nagyobb hírportálokat választják a diákok (Index, Origo, és Hírstart), illetve néhányan szakmai blogokból tájékozódnak. Összesen 9 szakmai blogot soroltak fel, szinte kizárólag magyarokat. Érdekes lehet még, hogy itt is inkább a nagyobb blogok kapnak helyet a listán (pl. Hogyvolt, comment.com), néhány kisebb (és szinte kizárólag 'női' témákkal foglalkozó) blog. Én-blogokat szinte egyáltalán nem írnak, és kevéssé olvasnak (mint kiderült, azért ez így nem igaz, hiszen amikor megkérdeztem, hogy hányan írnak blogot, azért sokkal többen jelentkeztek. Az igazság az, hogy többet írnak, mint olvasnak ilyet.
Fura, hogy elég kevesen nézik rendszeresen a digitális naplót ('még a jelszavamat sem tudom', 'nem tudok belépni' - hangzott néhány tipikus magyarázat), viszont az iskola honlapja már sokkal inkább közkézen forog.
Összefoglalva, a felmérés nagyjából azt támasztotta alá, amit sejtettünk tanárként eddig is. Hiába ők a digitális bennszülöttek, az internet igen szűk szeletét használják ők rendszeresen. Kommunikációra (a régi idők több órás tini telefonbeszélgetések lebonyolítására), kikapcsolódásra (tipikusan rövid, vicces(nek szánt), leginkább képes posztok a 9gag-szerű oldalakon), valamint játékra (pl. Skype-on összekapcsolódva együtt - csapatban - játszanak valamilyen online kalandjátékot). A személyes beszélgetés során még előjött a torrent oldalak kérdése. 40-ból 35-36 tette fel a kezét, amikor megkérdeztem, hogy hányan szoktak - így vagy úgy - letölteni filmeket, műsorokat. Világos, hogy az internet kezdi átalakítani a médiafogyasztási szokásokat is. Ha megkérdezünk egy 16 éves gyereket, egyre inkább azt fogja mondani, hogy nem néz tévét egyáltalán - vagy csak nagyon keveset. Ellenben, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a letöltött sorozatok is beleszámítanak a tévézésbe, mindjárt más lesz a kép. Természetesen ahhoz, hogy valaki sorozatokat nézhessen, tudni kell angolul, illetve tudni kell feliratot tölteni hozzá. A tapasztalat egyébként az, hogy inkább gyorsan megtanulnak angolul - egyszerűbb.
Tanulságul tanároknak annyi szolgálhat esetleg, hogy ne gondoljuk azt, hogy a diákjaink sokkal többet tudnak az IKT-ról. Egy - a témával kicsit is foglalkozni hajlandó - tanár igenis nagyon sok újdonságot tud mutatni a gyerekeknek; főleg abban, hogy a tanulás során hogyan tudják hasznosítani az IKT-t.
