Egy álomról
Vezércikk - 2011. március 21.
Megjelent egy interjú a Huffington Post című oldalon a finn oktatási miniszternővel (ITT OLVASHATÓ). Néhány részletet lefordítok belőle, és mindenki képzelje hozzá, mi lenne a válasz, ha a hazai rendszerről lenne szó.
- Miben különböznek a finn tanárok másoktól?
- A finn tanárok maguk választhatják meg, hogy miből és miként tanítanak. A saját munkájuk szakértői, ezért is vonzó ez a pálya.
- Hogyan értékelik a tanárokat Finnországban? Hogyan lesznek elszámoltathatóak a végzett munkájuk minőségéért?
- A mi oktatási társadalmunk bizalmon alapul, ha tesztelünk és értékelünk, azt sosem azért tesszük, hogy ellenőrizzük a tanárokat, hanem, hogy lehetőséget adjunk nekik a fejlődésre. Megbízunk a tanárokban.
- Mi a szakszervezetek szerepe Finnországban?
- Számomra ők az egyik legfontosabb partnereim, közös a célünk, azt akarjuk, hogy az oktatás jó legyen, így aztán általában közösen dolgozunk.
- Mit tanulhat az USA a finn oktatási rendszertől?
- Minden oktatási rendszernek az adott társadalmat kell szolgálnia. Nem vehetünk át egy országtól egy rendszert és alkalmazhatjuk automatikusan. De úgy gondolom egy jó oktatási rendszerben a tanárok a legfontosabbak. Oda kell figyelni a tanárképzésre, a továbbképzésre és a munkakörülményekre. Az is fontos, hogy mennyi a fizetésük, de Finnországban nem a fizetés az, ami igazán vonzóvá teszi a tanári pályát.
- Van valami, ami nem igazán közismert a finn rendszerről?
- Minden gyereket ugyanabban az osztályban tanítunk. Nincsenek nagyon kiváló elit iskoláink és nincsenek alacsony szintű, rossz iskoláink. Elég jól tudjuk kezelni a különleges igényű diákokat. A tanulók negyede kap valamilyen speciális elbánást, de együtt tanul a többiekkel. Úgy gondoljuk, a jó minőség és az egyenlőség megvalósítható egyszerre, nem zárják ki egymást. A diákjaink kevesebb időt töltenek az órákon, mint más OECD országokban. Szerintünk nem segíti a tanulásukat, ha hét órát az iskolában vannak, hiszen kell idő a hobbikra, a házi feladatra is.
