Fogyasztók, termelők és a wiki modell
Vezércikk - 2011. január 25.
Ha bármikor szó esik az internetről, várhatóan az első tíz percben bedobja valaki, hogy: persze egy csomó minden van a weben, de az teljesen megbízhatatlan. Ebben az érvelésben azután a következő három percen belül előkerül a Wikipedia, mint a megbízhatatlanság non plus ultrája: milyen már, hogy akármilyen nyikhaj beleírhat bármit?
Ne foglalkozzunk most azzal aprósággal, hogy a nagy enciklopédiák utolsóként megjelent kötete többnyire a (vaskos) hibajegyzék volt külön kötetben. Azzal sem, hogy ha egy enciklopédia végre, több évtizedes szerkesztői munka után megjelent az új szerkesztőbizottság már neki is kezdhetett a munkának a pár évtized múlva megjelenő következő kiadáson. Inkább azon gondolkodjunk el, kinek a dolga, hogy a Wikipédia pontos legyen?
Ha valaki nem csak Facebookozásra használja a webet, előbb-utóbb biztosan használni fogja a Wikipédiát is, márpedig az, önnön meghatározása szerint az a lexikon, amit az olvasói szerkesztenek. Minden felhasználó egyben szerkesztő is tehát, az esetleges hibákért tehát nem mások, mint a felhasználók a felelősek. Mi magunk is tehát, akik panaszkodunk róla, hogy hibás a Wikipedia nyugodtan kijavíthatjuk.
A Wikipedia több szempontból különleges és idealista modellt valósít meg: egyfelől bízik abban, hogy a közös bölcsesség, az önkéntes szerzőség, tulajdonképpen az emberek jóindulata képes lesz működtetni egy ilyen vállalkozást. Valójában meglepő, hogy a Wikipedia működik és nem kapkodták szét a trollok, a viccelődők, a trágárkodók. A modell másik eleme a teljes reklámmentesség. A Wikipedia az internet legnagyobb oldalai között van egy ligában a Facebookkal és a Google-lel, mégis teljesen reklámok nélkül működik, kizárólag adományokból tartja fent magát.
Ez a jelenség és ez a lehetőség nagyon komoly pedagógiai hasznot is hozhat számunkra. Ahelyett, hogy a diákjainkat eltiltanánk a Wikipedia használatától, nézzük át a témakörünkhöz tartozó szócikkeket és javítsuk a hibáikat. Diákjaim hívták fel a figyelmemet például egy szócikkre, aminek az állításai nem egyeztek az órán tanultakkal. Javítottam a bejegyzést, de ez jó ötletet adott ahhoz is, hogy a diákokkal együtt vizsgáljuk meg, hogyan fülelhető le a hazugság.
Egy barátom nemrég közölte megdöbbenve, hogy amikor megkérdezte tizenhárom éves lányát, mit ül annyit a gép előtt, kiderült Wikipedia szócikket ír az őt érdeklő témában. Miért ne lehetne szorgalmi feladat vagy akár a diákoknak kiadott kötelező munka egy-egy szócikk megírása az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan, természetesen úgy, hogy a tanár azt ellenőrzi.
A webkettő egyik meghatározása így szól: webkettesek mindazon alkalmazások, amik annál jobbak, minél többen használják őket. Ebben az esetben azonban a használat nem csak a passzív olvasást jelenti, hanem aktív szerkesztést és részvételt is. Érdekes, hogy itt hazánkban milyen sok kezdeményezés bukott már meg, ami arra számított, hogy a tanárok majd nagy örömmel fogják közkinccsé tenni a maguk által készített anyagokat (nagyon drukkolok az új Sulinet koncepciónak, de kétségeim is vannak, mennyire lesz működőképes). Mintha nálunk sokkal több lenne a fogyasztó, mint a termelő. komoly elvárásaink vannak az ingyenes közösségi tartalmakkal szemben (és a Wikipedia például valóban ingyenes, még reklámok nézésével sem fizetünk a használatáért), de már sokkal kevésbé gondoljuk azt, hogy magunk is tehetünk ezekért.
És ha már annál tartunk, hogy mit tehetünk a Wikipediáért, mekkora összeg jönne ki, ha mindig félretennénk húsz forintot, amikor az oldal a segítségünkre volt? Nagyon borzasztó ötlet ennek a pénznek csak egy kis részét átutalni az oldal számára? Mi itt Magyarországon nagyon nem szeretünk fizetni a webes tartalmakért, de úgy hogy nem kötelező, viszont segíthet megvalósítani egy idealista álmot talán mégis érdemes.
