Közösségi munka, ahogy ők gondolják (és megint a digitális bennszülöttekről)

Pár év munka érnek be azok az évfolyamok, akiknek már kötelező lesz 50 óra önkéntes munka a vizsga megszerzéséhez. Az ötlet szerintem alapjaiban nem rossz, de nagy kérdés, hogy az iskolák és a civil szervezetek vajon fel vannak-e készülve ilyen tömegű önkéntes diák fogadására. Főleg, ha azok rohamban, minél gyorsabban szeretnék letudni ezt a kötelező penzumot. Iskolánkban húsz éve végeznek a diákok közösségi munkát, így jól látom, hogy milyen nehéz helyzetben van a civil szervezet, ha megjelenik egy nagy csapat önkéntes és közli, hogy jönne egy hétig, de többet nem. Az ilyen segítség inkább hátráltat, hiszen nincs idő az önkéntesek betanítására, nem lehet tudni, mennyire alkalmasak a felelősségteljes munkára, mennyire megbízhatók, több gond van velük, mint amennyi hasznot hoznak. Mégsem szívesen mondanak nemet a szervezetek, hiszen ők alapjaiban az önkéntes felajánlásokból élnek, nem venné ki jól magát, ha elküldenék az ajánlkozókat. A hatékony és értelmes közösségi munka tehát nagyon sok figyelmet és sok időt, szoros együttműködést igényel az iskolától és a civil szervezettől egyaránt.

Iskolánkban a közösségi munka mellett a témaheteknek (projektheteknek) is nagy hagyománya van. Ilyenkor nincsenek klasszikus tanórák, minden tevékenység valamilyen téma köré szerveződik. Tizenkettedikes diákjainkkal (ők jövőre érettségiznek a nyelvi év miatt), úgy gondoltuk, összekötjük a közösségi munkában szerzett tapasztalataikat és az önálló szervezés megtanulását és egy civil projekt témahetet szervezünk. Három-négy fős csoportokban dolgoztak három napon át. Ki kellett találniuk valamilyen fontos célt, amire ők egy projektet szerveznének, majd meg is kellett valósítaniuk azt. Az utolsó napon azután pár percben minden projekt bemutatkozott, végül egy zsűri megválasztotta a legjobbakat. A projektek összefoglalása IDE KATTINTVA tekinthető meg.