Skype órák egy általános iskolában
Internet a tanórán - 2010. november 3.
Nagyon sokszor hallom, hogy mennyire nehéz IKT-ra órákat tartani itthon - nincs elég számítógép(terem), nem jó a wifi stb. Éppen ezért van az, hogy mindig mérhetetlenül örülünk, ha olyan kezdeményezésekről hallunk, ahol a problémák ellenére, makacsul és elszántan vágnak kis ösvényt az IKT dzsungelében a tanárok saját maguknak. Most Tóthné Bán Gyöngyi projektjére szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, aki saját maga keresett egy New Yorki iskolában partnert, és Skype órákat szervezett a gyerekekkel. E-mailben kértünk tőle interjút, a lapozás után elmeséljük, hogy mit csinált, hátha más is kedvet kap!
Többek között ezt mondta Gyöngyi:
"Egy New York-i (Flushing) iskolával beszélgettünk. Bemutatkoztunk, és erről a www.pbwork.com-on szeretne a tanárnő oldalakat csinálni. Tervezzük, hogy egész éven keresztül fogunk rendszeresen beszélgetni. Mivel az én diákjaim nyelvi tudása "korlátozott" így az órát nagyon elő kell készíteni. Gyakorlatilag teljesen megbeszélünk mindent előre a tanárnővel. ( Hál' Istennek, eddig ez működött) Én eleve úgy tettem föl magam (a weboldalra, ahol partnereket lehet találni - a szerk.), hogy a gyerekeim nyelvtudását szeretném fejleszteni ezekkel a meetingekkel. Én iszonyatosan nagy lehetőségnek érzem egy nyelvet tanuló kiskamasznak, hogy egy angol anyanyelvű másik kamasszal beszélgethet 'face to face'. Az időpont egy kicsit kellemetlen: az időeltolódás miatt mi délután jövünk vissza.
Minden foglakozás előtt a google earth-en tájékozódunk. Hol vannak, meg a fotókAT nézzük meg, meg a honlapjukat. (én ezért csinálom az angolos wikimet, ezen mutatkozunk mi be).
Tavaly két óránk volt, az egyik nagyon jól sikerült. A gyerekek lerajzoltak valamit, és azt mi angolul, ők meg magyarul tanulták meg kimondani. Aztán megnéztük az ő honlapjukat, hogy hol vannak a mi gyerekeink. Büszkék voltaknagyon!
Idén tervezzük, hogy lesz egy zenei találkozónk, gitározni, fuvolázni fognak a gyerekek. Hú, a fejemben van az is, hogy egy darabot mindkét iskola egyszerre játszik, ( kétszer kell lejátszani a hang miatt) hát, aztán majd meglátjuk, mi fog sikerülni.
Lesz még egy karácsonyi közös óránk, mivel más a Télapó szerepe itt és ott, így erre tudunk egy közös találkozót szervezni, itt is fogunk énekelni és zenélni is.
Aztán terveztünk még egy közös vetélkedőt..valamilyen logikai alapokra építve ( kevesebb nyelvi kanyarral) meg szeretnénk még valamit a sport témával is kezdeni. Azt szeretnénk, ha valamilyen aktív óráink lennének, nem csak " beszélgetések"
Nos, a gyerekek iszonyatosan élvezik ( igen , nálunk is vannak "passzív tanulók) de aki eljön, annak nagyon- nagy élmény. A legfontosabb játékszabály: aki elé kerül a mikrofon, az kinyitja a száját. És bizony a szereplési vágy rendesen dolgozik. Reményeim szerint ezek a kisemberek, ha majd középiskolába mennek, vagy nyelvvizsgára készülnek, és épp a serdülőkori gátlások úgy rendesen bezavarnak a beszélőkébe, nem fognak szájzárat kapni, és mernek beszélni. Ja, meg úgy mellékesen megismerkednek más szokásokkal, kultúrával.
Ezek a munkák meg azért is jók ( mint az a kutyusos közös történetírás vagy a Glogsteres) mert a pl. nem emelt szinten nyelvet tanuló diákokat is befűti. Eleinte elég nehezen indult. Mondtam, hogy van ilyen lehetőség, de semmi. Most már tudom, hogy a mézesmadzag nagyon fontos. Megmutattam az órán, hogy mit is akarok, aztán annak az órának annyi lett. Mindegyik gyerek erről beszélt, és olyan, aki alapból 3-as végigbogarászta ezt az angol oldalt, (Glogster) millió angol kifejezést tanult-használt, és egy széles vigyorral hozta másnap a suliban, hogy kész van ám a gloster a Balatonról. A beágyazó kódot meg én elrendeztem."
Szóval lehet ezt így is csinálni, tökéletesen felszerelt számítógépes laboratórium nélkül, extrák nélkül, a rendelkezésre álló lehetőségek és eszközök kreatív használatával. Végül íme egy videó az egyik ilyen skype-óráról:
