Diktálás a Dvolverrel
Internet a tanórás - 2011. július 5.
A TanárBlog Nyári Akadémia még csak két napja tart, de már alakulnak az érdekesnél érdekesebb óravázlatok, igyekszünk naponta megosztani valami érdekességet. Ma egy csoportdinamikai érdekességről, illetve a Dvolver Movie Maker (ITT ÍRTUNK róla) új órai felhasználásáról számolunk be. A Dvolver-t, mint kiderült, kiválóan lehet használni kicsiknél - diktálásra. Ha nem szeretnénk szabadon engedni a gyerekeket az oldalon, vagy nem azonnal, játsszunk velünk filmdiktálást. Itt az egyes részeket mi mondjuk (diktáljuk), és nekik a feladatuk az, hogy az általunk kitalált, (elmesélt, vagy akár leírt) történetet reprodukálják. Ezután, természetesen elkészíthetik saját filmjeiket. Mindez mind semmi, a lapozás után első kézből osztunk meg érdekességeke, legközelebb pedig egy szuperhősös, IKT-val támogatott projektről szólunk majd!
Először az 'IKT terem szorongás' jelenségről szólnék. Most, hogy sok gyereket láttam eleddig soha nem látott típusú IKT terembe belépni, illetve először dolgozni, feltűnt, hogy mennyire feszültek. Ez persze természetes. Ugyanakkor érdekes volt nézni, hogy a diákok hogyan reagáltak a helyzetre: természetesen volt, aki nyilvánvalóan félt, de a legérdekesebb csoportba azok a fiúk tartoztak, akik (bár világos, hogy ők sem láttak ilyet soha) valamiért fontosnak érezték, hogy nagyon tájékozottnak látszanak. Van aki flegmán kérdezte: Ez egy multi-point szerver? De persze nem tudta, mi z, csak látta a gépen kiírva. Amint a multi-point szerverrel elkezdtek dolgozni, volt olyan funkció, amit nagyon nehezen viseltek. Valamiért az, hogy blokkolják az állomást, kifejezetten idegesítőnek tűnt számukra. Eszméletlen módon ragaszkodtak a gép feletti uralomhoz. Ennél csak az volt rosszabb, amikor a tanár elkezdte megosztani a képernyőjét velük. Itt már sok minden történt a képernyőn, de nem tudtak beleszólni. Szinte mindenki vadul elkezdte püfölni a gépet, hogy visszaszerezze az uralmat a képernyője felett. A tanulsága ennek igazából az, hogy praktikus szólni a gyerekeknek, ha egy-egy új funkciót szeretnénk bevezetni a multi-point szerveres teremben, mert láthatóan nem esik jól nekik.
Ennél talán (még) tanulságosabb volt az, hogy mennyire nehéz az IKT-t a tanórák szerves részeként kezelni. Ez alatt azt értem, hogy ha bejut egy tanár az IKT-s terembe, akkor - talán érthetően - az egész órán szeretné használni a gépeket. Nagyon nehéz valamiért azt kommunikálni a tanárok felé, hogy az IKT valóban RÉSZE a folyamatnak, ami azt jelenti,k hogy igenis szabad NEM gép előtt ülni az órán, esetleg felállni, párban dolgozni, netán még beszélgetni is - ha az óra azt kívánja meg.
