Ritkán ajánlunk fizetős dolgokat, de ez a program olcsó is és nagyon jó is egyben. Angol tanításhoz és bármilyen csapatépítéshez remekül használható. Maga a játék nagyon egyszerű: az egyik játékos előtt a képernyőn látható a bonyolult felépítésű bomba, a többieknél van a szintén nem könnyen értelmezhető hatástalanítási kézikönyv. A nehézség annyi, hogy akinél a bomba van, az nem látja a kézikönyvet és viszont. És 5 perc múlva robban a bomba!

A keresztrejtvény nagyon jól jöhet akár arra, hogy feldobjon egy összefoglaló órát, akár időkitöltő feladatnak. Az előre szaladók elfoglalhatják magukat vele vagy a nehezebben tanulók gyakorolhatnak játékosan. Most olyan megoldást kerestem, amivel online is elkészíthető a keresztrejtvény, nincs szükség arra, hogy kinyomtassam, mert a diákoknál voltak laptopok. Amire ráakadtam a Crossword Labs (ITT TALÁLHATÓ) egyszerűségével lenyűgöző. Be kell írnunk a szavakat és helyközzel elválasztva a meghatározásokat, majd el is készül a keresztrejtvényünk, ezt nem csak a saját oldaláról érhetjük el, ahol a diákok online ki is tölthetik, hanem letölthetjük pdf-ben vagy Word fájlként. Mi kellhet ennél több? Ha nem akarjuk, hogy a diákok lássák a megfejtést, akkor azt egy jelszóval védhetjük le. Ennyit tud az oldal, de pont az egyszerűsége a nagy előnye.

Nagyon nehéz jól megragadni az összetett történelmi eseményeket, főleg, ha a minél több oldalról és minél több nézőpontból szeretnénk megmutatni. Milyenek voltak a mindennapok egy háború alatt, hogyan élték meg akik részt vettek benne és mi alakította a sorsukat? Nehéz minden kérdésre választ adni. A Fríz Ellenállási Múzeum olyan érdekes módszert választott a második világháború bemutatására, amit akár mi is elleshetünk. Weboldaluk a Világháború 100 tárgyban azt teszi, amit a címe is ígér: 100 tárgyon kersztül mutatja be a háború hollandiai történetét, eseményeit, mindennapjait (ITT TALÁLHATÓ). Bár az oldal maga is nagyon izgalmas még érdekesebb lehet lelopni az ötletet és projektet építeni rá.

Mikor is észlelték elsőként hazánkban a törpesármányt? Biztosan sokakat égetett ez a kérdés, de amióta megjelent a Magyar Madártani Egyesület oldalán Magyarország madarainak listája (IDE KATTINTVA), ez már nem lehet gond. A megfelelő oldalra kattintva (IDE) egyértelművé válik, hogy 1988-ban fogták az első példányt (én csak tudom, mert ott voltam). Persze ennél sokkal több dologra is használható ez a remek oldal, ahol minden hazai madárfajról található leírás, kép pontos adatok a vándorlásáról, ha lehet, akkor még film is.

Nem frissül ugyan nagyon gyakran, de mégis kiváló forrás a Network.hu mikroszkópos oldala (ITT TALÁLHATÓ). Nagyon sok ismertető, eljárás és eszköz leírása és még több élőlény képe található rajta. Ha akár mi magunk szeretnénk egy kicsit felfrissíteni az ismereteinket, mielőtt a diákokkal egy-két mikroszkópos órát rendeznénk, akár pedig a mikroszkópozás után érdeklődik egy tanítványunk, érdemes egy kicsit körülnézni itt. Nagyon szépek a képek és sok ötletet is adnak ahhoz, hogy mit érdemes megvizsgálni, a blogban pedig komoly tanácsokat találhatunk a mikrovilág megifigyeléséhez.

Mi hogyan és mivel reagál? A kémia egyik alapkérdése ez, ráadásul olyan kérdés, ami leköti a diákokat. Mivel nem sok laborban van az összes elemből, nem baj, ha a számítógépen is próbálkozgatunk. Ezt teszi lehetővé a GoReact nevű oldal (IDE KATTINTVA. Az összes elemet megpróbálhatjuk egymással reagáltatni, aztán nézhetjük az eredményt. Természetesen nem tudunk mindent megcsinálni és az sem feltétlenül mindegy, hogy milyen sorrendben próbálkozunk. Az oldal elsődleges szempontja a mindennapi kémia, az elkészült anyagokról ugyanis azonnal kapunk egy képet és egy pár mondatos leírást, ami arról szól, hogy hol találkozhatunk vele, mire használják.

A minap akadtam rá a 2014-es Sulinet IKT Műhely oldalára és bátran ajánlom mindenkinek (ITT TALÁLHATÓ). 19 projektet mutat be az oldal nagyon alaposan, a projektek szerzői között régi ismerősök is visszaköszönnek. Az egyes projekteknél megnézhetünk egy filmet arról, miként folyt a munka, letölthetjük a kiegészítő anyagokat és olvashatjuk a munka közben készült blogot is. Érdemes végig nézni az egyes projekteket, mert nem csak IKT felhasználása miatt érdekesek, hanem azért is, mert nagyon sok izgalmas munkaforma is előkerül bennük.

Sok tudós szerint jelenleg folyik a földi élet történetének legdrasztikusabb, legnagyobb tömeges fajpusztulása, ami leginkább az emberi tevékenység következménye. Érdemes ezt minél jobban tudatosítani a diákjainkban, hogy belőlük már környezettudatos felnőttek legyenek. Ebben lehet segítségünkre az ARKive a webes Noé bárkája (IDE KATTINTVA). Az oldalon részletes leírásokat találunk veszélyeztetett fajokról, élőhelyekről és azokról, akik a fajok védelméért dolgoznak. Az egyes fajokról adatlapot is nyomtathatunk. Az oktatási szekcióban remek óravázlatokat is találhatunk.

A felsőbb évfolyamokon lehet hasznos az ingyenes Tibi's Mathematics progam (ITT TÖLTHETŐ LE). Találhatunk benne egy kalkulátort, egy függvény ábrázoló modult, mátrix kalkulátort és egy prímtényezőkre bontó részt. Az adott témakörök feldolgozásánál alkalmazhatjuk, ha éppen gépen dolgoznak a diákok.

Drága, eredménytelen, nem térül meg - lehetett hallani gyakran a NYEK (nyelvi előkészítő év) ellenzőitől. Én magam a NYEK hatalmas híve vagyok, de a hatékonyság terén azt gondolom - főleg országos szinten - lehettek problémák. Nehéz azzal a tudattal mit kezdeni, hogy itt van heti 12 óra, tanuljunk csak nyelvet ennyi időben. Az ember hajlamos elpatópálosodni, hiszen annyi idő van még. Egy időben járkáltam különböző iskolákba, ohgy megnézzem, miként működik a NYEK. Volt, ahol zseniálisan - főleg a kéttannyelvű iskolákban - de volt, ahol úgy éreztem, sok minden benne maradt az órában. Helyenként mintha attól is féltek volna kicsit, hogy ha megtanul B2 szinten a gyerek az első évben, akkor mit csinál utána MÉG négy évig? Hogy mindennek mi az aktualitása most? A lapozás után szomorú hírek.