Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag mondta a költő és nincs okunk kételkedni a szavában. A március tizenötödikei események még ma is lázba hozhatják a fiatalokat hiszen annyi izgalmas esemény sűrűsödött össze egy napba, aminek a főszereplői pont a fiatalok voltak. Érdemes mesélni róla és minél közelebb hozni hozzájuk ennek a napnak az eseményeit.A legjobb persze, ha együtt járjuk végig a helyszíneket. Néha megdöbbenhetünk azon, hogy mi is van ma az egyes helyeken, pár éve egy diákcsoport erről csinált filmet (ITT LETÖLTHETŐ).

Ha azonban nem tudunk testi valónkban ott lenni az egyes helyeken, felkereshetjük őket virtuálisan is. Egy térképen összefoglaltuk március 15. fontosabb helyszíneit és eseményeit. A térkép IDE KATTINTVA érhető el. Használhatjuk történelem vagy osztályfőnöki órán is, de a történelem érettségire készülésben is segíthet, kifejezetten jól mutat interaktív táblán.

Mi ez? Az oldal különböző népek meséit gyűjti össze nagyon világos, átlátható szerkezetben (IDE KATTINTVA található). Hogyan használhatom? Válasszunk ki egy mesét, akár ki is nyomtathatjuk, vagy online olvastassuk el a gyerekekkel. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy ilyen mesét miképpen lehetne is feldolgozni, akkor látogassunk el a módszertani segédletek oldalra, ahol további ötleteket találhatunk.
Feladat: Rendezzünk a gyerekeknek mesefordító versenyt.

Valamiért nagyon szeretek már középhaladó diákokkal is tartalom alapú órákat tartani,a melyek tipikusan a 20. századi történelemhez kapcsolódnak. Ehhez szoktam használni néha a Storming Juno oldalát (IDE KATTINTVA található), ahol egy 360 fokban bejárható harcmező-részletet találhatunk, valamint a különböző alakulatok tagjai szólalnak meg, és osztják meg rövid videókban saját élményeiket Normandiával kapcsolatban. A tálalás (egy doku-dráma alapján) elég izgalmas ahhoz, hogy felkeltse a diákok érdeklődését, a videók pedig elég informatívak, hogy tanulhassanak belőlük (érdemes végighallgatni először, hogy kinek a történetét válasszuk ki, a kiejtésük nem mindig könnyen érthető).

Bár többen vitatják, hogy az internet valóban igazi demokratizáló erő a tudásalapú társadalom kialakulásában, azt azért kár elvitatni, hogy a megosztani kívánt tudást hatékonyan tudja a felhasználókhoz juttatni. Láthattuk már a Khan akadémia példáján, hogy akár egy ember is igen komoly hatással lehet a tudásmegosztás folyamatára. Most a Videolectures.net (IDE KATTINTVA található) nevű kezdeményezést ajánljuk minden bármi iránt érdeklődő kolléga figyelmébe. Sajnos nem magyarul van az oldal, viszont cserébe nem is 'minden angol'. Bárki, bármilyen nyelven feltölthet előadásokat, amelyeket egy angol nyelvű menürendszeren keresztül érhetünk el. Mivel 'minden mehet', az előadások színvonala egyenetlen eléggé, de mondjuk az ITT TALÁLHATÓ előadás Umberto Ecotól a csúnyaság történetéről például nagyon érdekes!

A wikikről szólva elsőre mindenkinek a Wikipedia jut az eszébe. és valóban, a Wikipedia a legismertebb wiki, azonban bármilyen közös szerkesztésű oldalt nevezhetünk wikinek. Egy ilyen oldalt nagyon sokféleképpen használhatunk fel a tanításban, készíthetnek a diákok saját enciklopédiát, akár egyetlen témakörben, vagy dolgozhatják ki ki ilyen fomában az érettségi tételeket is.

Szerencsére ma már semmi komoly technikára nincs szükség ahhoz, hogy az embernek saját wikije legyen,elegenő, ha készít magának egyet például a Wetpaint nevű oldalon (IDE KATTINTVA), de ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a Wikispaces (ITT TALÁLHATÓ), a Wikia (ITT TALÁLHATÓ) vagy a PBWiki (ITT VAN). A Bővebben után a Wetpaint használatát mutatjuk be egy videóban.

A Fire of London (IDE KATTINTVA érhető el) egy interaktív játék, ahol az 1666-os hatalmas tűz egy hetét játszhatjuk végig. Miközben beszélnek hozzánk (hangos az oldal) feladatokat is meg kell oldalunk. Elsősorban gyerekeknek szánták az angol oldalt, azaz nyelvileg komoly kihívást jelent, de mondjuk kiválasztani az eszközök közül azokat, amelyeket akkor használtak a tűzoltásra, és azokat, amelyeket most használnának, mondjuk nem annyira izgalmas feladat felsősöknek. Ezt lehet arra használni, hogy megtanítsunk még több szót, vagy csak gyorsan lépjünk át a feladatok ezen részén. A játék végére mindenesetre elég szép kép alakul ki a tűzvészről - sok mindent megtudhatunk (érdekesség, bár ezt nem a játékból tanultu), hogy a pestisnek a tűzvész vetett véget (a hatalmas tűzben elégtek a patkányok is, megoldva az évszázados problémát).

Bevallom, sosem figyeltem az ének órákon, a szolfézst pedig egészen aktívan szabotáltam el hét éves koromban. Talán ezért is jelentett akkora meglepetést számomra a musictheory.net oldal (IDE KATTINTVA), ahol a zeneelméletet magyarázzák el interaktívan.

Alapvetően három részből áll az oldal: leckék, gyakorlás, eszközök. A leckék menüben 39 animációkkal, hangokkal teletűzdelt tananyagot találunk, amik a kották alapjaitól jutnak el a Holdfény-szonáta elemzéséig. Látványosak és egyszerűek a leckék, végre megértettem például, hogy mi a domináns és a tonika. A gyakorlatoknál feladatokat készíthetünk az általunk választott témakörben. Az eszközök között találunk virtuális zongorát, nyomtatható kottapapírt vagy ritmus azonosítót is. Az oldal mind betűméretét, mind kialakítását tekintve ideálisan alkalmazható interaktív táblán.

Úgy tűnik, hogy egy fecske mégiscsak képes nyarat csinálni! Több éve fut már Zsíros László Róbert méltán népszerű kísérletezős videoblogja, a Szertár (ITT TALÁLHATÓ). Most azonban úgy látszik, mások is kedvet kaptak ahhoz, hogy kísérletekkel szórakoztassák a nagyérdeműt, rögtön két ilyen oldal is indult a közelmúltban.

A Jókísérlet blogot (IDE KATTINTVA) a debreceni Huszár Gál iskola lelkes diákjai és egy tanáruk működteti. Az oldalon nem csak érdekes videók találhatók, hanem természettudományos kérdések, vetélkedők is. Mindenképpen érdemes meglátogatni.

Szintén debreceni a Garázs blog (ITT VAN) itt is egy lelkes gyerekcsapat mutat be izgalmas, látványos kísérleteket, őket is érdemes megnézni!

Az erdei iskolák egyik legjobb elfoglaltsága a hegyi patakok, tavacskák élővilágának megismerése. Könnyedén fogdoshatunk össze sokféle állatot, örvényférgeket, tegzeseket, kérészlárvákat, amiket azután megvizsgálhatunk, beazonosíthatunk. Az előfordult élőlényekből még a víz minőségére is következtethetünk a BISEL rendszer segítségével.

Dr. Kriska György régóta elismert szakértője a vízi gerincteleneknek, csodálatos fotóit több könyvben, különféle kiadványokban csodálhatták már meg az érdeklődők. 2009-ben jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadónál az a határozókönyve, amihez egy CD melléklet is járt. ennek a könyvnek a kiegészítéseként készült el egy interaktív határozó, amit a számítógépre tölthetünk és legalábbis a nagyobb csoportok szintjéig könnyen határozhatunk vele. A szerző gáláns engedelmével, ezt innen a TanárBlogról is letölthetővé tesszük, elég IDE KATTINTANI.

Szerkesztőtársam nemrég írt itt az infografikákról (ERRE OLVASHATÓ). Már olyan magyar blog is létezik, ami infografikákat gyűjt (ITT VAN). A kétezres években lett népszerű az információközlésnek ez a formája, ami több mint egy kép vagy egy adatsor, látványosabb és érthetőbb mint gey csupasz szöveg. Az infografikák megszületésében nagy szerepe volt a számítógépes grafika elterjedésének, a webes megosztás lehetőségének, de legalább ilyenfontos volt az adatvizualizációk fejlődése. Ez utóbbira használható például a Tableau program (ITT ÍRTUNK RÓLA), ezekkel az eszközökkel bárki könnyedén tud látványos képeket készíteni adatokból.

Az infografikákat nem csak bemutathatjuk az órán vagy beinkelhetjük a digitális osztályteremben, kiváló feldat lehet a diéákoknak, ha ilyeneket kell készíteniük. Minthogy egy jó kép elkészítéséhez szükség van adatgyűjtésre, kéepek és grafikák keresésére, adatmegjelenítésre és szerkesztésre is, jól kiadhatócsoportoknak is, hogy egy témában ilyen grafikát készítsenek. Az egyes részfeladatok is kiadhatók egyéneknek és azokat számonis kérhetjük. Magam a diákjaim számára készítettem egy segítséget, hogy miként is fogjanak hozzá az ilyen infografikák készítésének, a pdf állomány innen letölthető. (A grafikai elrndezés egy tanítványom munkája.)