Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A SpeakingImage oldalon (IDE KATTINTVA) a névhez hűen beszédes képeket találhatunk. A nézegetésükhöz nem lesz szükségünk hangfalra vagy fülhallagatóra, mivel ezek a képek nem hangosan beszélnek, csak nagyon informatívak, beszédesek. Ha regisztrálunk az oldalra feltölthetjük a saját (akár jó nagy 32 megás) képeinket, majd ezekre írhatunk rajzolhatunk. Kijelölhetünk területeket, amikre kattintva szöveg bukkan fel. Ezt a szöveget formázhatjuk, linkeket, képeket helyezhetünk bele. Természetesen vonalakat vagy akár csak egyetlen pontot is megjelölhetünk így.

Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy egy-egy képen akár többen is dolgozhatnak. Lehetőség van szintek (layerek) létrehozására, mindenki dolgozhat tehát a saját felületén, anélkül, hogy megzavarná a többieket. Hab a tortán, hogy még egy saját wikit is létrehozhatunk a képünkhöz, amin a bejegyzések a wikipediában megszokotthoz hasonlóan működnek.

Korábban már emlegettük a nagyszerű, magyar fejlesztésű szoftvert, a Webcam Laboratoryt (ITT TALÁLHATÓ). A szoftverrel egy számítógép és a hozzá kapcsolt webkamera sokrétűen felhasználható eszközzé válik. Legújabb változata olyan képességekkel gazdagotott, amik ellenállhatatlanná teszik, de lássuk sorban, hogy mire is képes.

A szoftverrel készíthetünk gyorsított felvételeket (például egy növény növekedéséről) és beállíthatjuk úgy is, hogy akkor készítsen felvételt, ha mozgást észlel (például egy madáretetőre irányozva). Ilyen programokat eddig is lehetett találni a weben, de a mikroszkóp és mérőeszköz funkció már izgalmasabb. Ha ugyanis változtatható fókuszú webkamerát csatlakoztatunk a géphez egészen kiváló sztereomikroszkópot kapunk. A program lehetővé teszi, hogy méréseket végezzünk a képen, ezt pedig nem csak a mikor, hanem a makrovilágban is megtehetjük. De ez még mind semmi ahhoz képest, amit a program ezen felül tud!

Sokat lelkesedtünk itt a TanárBlogon már a Fortepan amatőr fotógyűjteményért. Bemutattuk (ITT), leírtunk egy, a fotókra épükő foglalkozást (ITT) és bemutattuk a térképre helyezett fotókat is (ITT). Most egy profi fotós fantasztikus alkotásait mutatjuk meg.

Kerényi Zoltán készítette el a múlt és a jövő mozaikjait, pontosan beillesztve a Fortepan képeit a mai képekbe. A sorozat IDE KATTINTVA tekinthető meg. A hatás lélegzetelállító, a turisták mellett német katonák vonulnak a Várban, rég halott emberek ülnek együtt a maiakkal a Halászbástyán, keveredik a szétlőtt és a modern Budapest. Ezer módon is használhatjuk órán, érdemes lehet egyszerűen bemutatni a diákoknak, vagy osztályfőnöki órán a beszélgetés indításához használni. Természetesen a történelem tanításánál is felhasználhatjuk. De lehet, hogy elég csak megnzni a képeket és elgondolkodni rajtuk.

Iszonyatosan sok rövid flash játék található IDE KATTINTVA. Az oldal nem kifejezetten oktatási céllal készült, de a játékok nagyon jól használhatóak. Zavarba ejtően sok téma közül böngészhetünk (mi most a kb. 300! menekülős játékot választottuk ki), de ha az oldalon picit jobban körülnézünk, akkor találhatunk öltöztetős, 'főzős', vagy éppen kártyajátékokat is. Ha van 5 percünk, akár a számítógépteremben, vagy csak az interaktív táblán nagyon jól működnek.

2011 a kémia éve, ezért is gondoltuk, hogy érdemes összegyűjteni egy csokorravalót olyan mobiltelefonra telepíthető alkalmazásokból, amik valamiképpen kémiával kapcsolatosak. A programok Android operációs rendszerű telefonokra telepíthetők, könnyen használhatjuk őket az órán. Végre nem azért kell szólni a diákoknak, hogy tegyék el a telefonjaikat, hanem azért, hogy vegyék elő.

A Periodic Table Droid egy minden igényt kielégítő periódusos rendszer a telefonra. Végignézhetjük a periódusos rendszert és természetesen bőségesen kapunk információt az egyes elemekről. Rendszerezhetjük az elemeket nevük, rendszámuk, bármilyen tulajdonságuk alapján. ITT EGY VIDEÓ a programról, és IDE KATTINTVA található meg az Android Marketen.

Molekulák rajzolására használható a Molpad (ITT VAN) és a DCE Chempad (ITT VAN). Megrajzolhatjuk a molekulát az ujjunkkal, majd megkapjuk azt is, mekkora a moláris tömege, az előbbi alkalmazással még kereshetünk is a gyakoribb anyagok között

Nagy öröm, ha magyar kezdeményezésekről számolhatunk be, hiszen erre a kis piacra nem sokan fejlesztenek (főleg ingyenesen elérhető) anyagokat. A Kpluna.hu oldalán (IDE KATTINTVA) igényes kidolgozású (bár a nagy flash animáció miatt picit lassan töltődő), és hasonlóan igényes tartalmú tananyagokat találunk. Rengeteg hangos vers, videó, sőt magyar festők festményeiből összeállított gyűjtemény is található. Rengeteg forrás (pl. a Gesta Hungarorum) is elolvasható. Összességében ajánljuk minden magyartanárnak, illetve az irodalom (különösen a költészet) iránt érdeklődőknek.

Nemrég volt a víz világnapja és a nagy dunai árvíz évfordulója is, ezekhez kapcsolódik a mai cikk. Az árvízről leírást találhatunk a magyar Wikipedián (IDE KATTINTVA) és természetesen a weben megnézhető a Kárpáti Zoltán híres árvízi jelenete is (ITT VAN). A Dunai Szigetek blog pedig nagyszerű összeállítást közölt az árvíz emléktábáiról (ITT OLVASHATÓ).

A fenti blogbejegyzésből született két térkép, amik segíthetnek megtalálni ezeket a mementókat. ITT TALÁLHATÓ a Bing változat, ITT PEDIG ugyanaz a Google Mapsben, mindenki választhatja a kedvére valót.

Megérkezett a Geogebra általános iskolákba szánt változata a Geogebra Prim (ITT TALÁLHATÓ). Ezt a változatot kifejezetten a kicsiknek szánják ezért a kezelőfelülete lényegesen egyszerűbb lett.

Kevesebb eszköz érhető el, a használható ezsközök mind láűtszanak, nagyobb a betűméret, vastagabb vonalak. Megjelenmt a szabad rajz lehetősége is. Ugyan interaktív táblán még mindig kicsit döcögve használható, de az órai bemutatókhoz egészen kiváló eszköz a Geogebra, amit most már a kisebbek is élvezhetnek. A legjobb pedig, hogy a program tökéletsen tud magyarul is!