Nem szoktunk ún. listicle-t ajánlani, de ez a mai lista kivétel, mivel zseniálisan működött az órán, és tökéletes anyag képleírás gyakoroltatására. Nem másról van szó, mint a helyenként elég vicces Bored Panda egy gyűjteményéről (ITT TALÁLHATÓ), ahol rajzfilmek logikájját kérdőjelezik meg - jogosan. Olyan képeket gyűjtöttek össze, ahol pl. Minnie egér megijed egy egértől, vagy Donald kacsa családja éppen egy sült csirkét eszik, netán azon gondolkodhatunk el, hogy Tarzan a dzsungelben hogyan és miért ilyen szépen frissen borotvált, vagy éppen Hamupipőke esetében hogyan lehet az, hogy aza méretű cipő csak pont rá jó az egész országban, és egyébként is, elég furcsa, hogy a herceg szerelmes lesz, de elfelejti az arcát annak akiért rajong. Rengeteg kép van, én tízet használtam fel közülük az órán, tökéletesen bevált. Bár a feliratok angolul vannak, a képeket bármilyen nyelvórán fel lehet használni, sőt, érdekes lehet médiaismeret órákon is talán gondoltébresztőnek.

A Factitious oldalán (IDE KATTINTVA található) nagyon egyszerű, mégis meglehetősen nagyszerű játékot játszhatunk haladóbb angolos csoportjainkkal. Egymás után kapjuk a rövid cikkeket, és nekünk azt kell eldöntenünk, hogy álhírről van szó , avagy sem. Három kör van, 5-5 cikkel. Érdemes megnézni, hogy mely jelek árulkodnak az álhírekről, esetleg kereséssel lehet pár tényt ellenőrizni, a forrást elemezni. Hasznos, érdekes, izgalmas, és sajnos nagyon aktuális.

A ClickView egy ausztrál kezdeményezés (IDE KATTINTVA érhető el). Az ötlet egyszerű: mi lenne, ha összegyűjtenénk azokat az interneten fellelhető videókat, amelyek használhatóak az oktatásban, adnánk hozzá feladatlapokat, szövegkönyvet, feladatokat, és mindezt esztétikusan tálalnánk. Ezt tették. Az egész rendszerhez nem tudunk hozzáérni sajnos, de ami publikus, az is rengeteg videót jelent, sok kiegészítő anyaggal. Érdemes ránézni nyelvtanároknak, illetve csak a rendszer érdekességei miatt más tantárgyat tanítóknak is. Nem rossz anyag!

Arcok, emberek leírása még mindig a nyelvtanulás egyik jellemző és visszatérő eleme. Hogy ezt megkönnyítsük, ajánljuk a MakeGirls (ITT TALÁLHATÓ) oldalt, ahol összesen 12 változót állíthatunk be, és ezek alapján generál a program számunkra egy rajzot. Lehet diktálni az órán, és megnézni, hogy kinek milyen kép jön ki, de fordítva is lehet használni a játékot, azaz a megadott képek alapján meg lehet próbálni visszafejteni, hogy milyen változókat állíthattunk be. Mindkét megoldás garantált szórakozás és tanulás kezdő angolosoknak. Az oldalt mesterséges intelligencia hajtja, és az eredeti terv az volt, hogy lelkes anime rajongók készíthessenek új karaktereket akkor is, ha éppen nem tudnak rajzolni.

Poller Melinda írása

Ma már nincs, aki megkérdőjelezné a szókincstanulás kiemelkedő szerepét, ezért a nyelvtanárok folyamatosan arra törekszenek, hogy megtalálják azt a módszert, mellyel a leghatékonyabban fejleszthetik diákjaik szókincsét. Különösen az aktív szókészlet erősítése jelent kihívást, hogy folyékonyan, igényesen és változatos szókinccsel tarkítva beszéljünk. Erre pedig a sablonokban való nyelvtanulás megoldást nyújthat.

A Playphrase.me (ITT TALÁLHATÓ) egy rendkívül érdekes kezdeményezés. Az ötlet egyszerű: híres (és kevésbé ismert) filmekből kiemelt részletekből készítettek egy nyelvi korpuszt. A működése rendkívül praktikus; ki kell választanunk egy általunk megtanulni kívánt szót vagy kifejezést, és máris kapunk 50 rövid videó részletet, amelyeket egymás után fogja lejátszani az oldal. Nagyon hasznos nyelvtanulóknak, hogy a videók természetes nyelvi környezetben, különböző helyzetekben hallgathatóak meg. Mivel ez egy nyelvi korpusz, egy adott szó, kifejezés sokoldalú, érdekes és hasznos megismerése válik elérhetővé számunkra.

Már írtunk róla, hogy az emojik remekül használhatóak valódi érzelmeket kifejező íráskészséget fejlesztő feladatokban. Közreadtuk például Miley Cyrus életét emojikkal elmesélve. Ma egy rövid, könnyednek tűnő, ám komoly társadalmi problémát tárgyaló emoji történet videót ajánlunk. Megállíthatjuk minden egyes emoji után, és hagyhatjuk, hogy a történet alakítsa önmagát. Külön izgalmas, hogy van jó megoldás, amit ki lehet találni, és logikusan vezet a végkifejlethez. A videó ITT TALÁLHATÓ, a poént nem lőjük le :)

Az eddig általam látottak közül a legszebb és legjobban használható törzsfát találta meg, amit a lyoni bioinformatikai intézet készített el (IDE KATTINTVA). A Lifemap nem is egy, hanem rögtön három törzsfa van itt. Az egyik az Open Tree of Life knszenzusát tartalmazza, a másik csak genetikai adatok alapján rendezi a fajokat, a harmadik pedig nem csak fajokat, hanem törzseket, változatokat is besorol. Mindezt nagyon szépen, kereshető formában teszi, ráadásul ha megadunk két fajt, akkor még a közöttük levő legrövidebb utat is láthatjuk. Egy-egy csoportra kattintva rögtön olvashatjuk annak Wikipedia oldalát is. Rendszertan tanításakor nagyon hasznos szemléltetés lehet.

Dr. Tim Lomas a pozitív pszichológia professzora és egyik feladatának tekinti az olyan szavak gyűjtését, amik nem könnyen fordíthatók le egy-egy szóval más nyelvre. Inuit nyelven az iktsuarpok például azt jelenti amikor izgalommal várunk valakit és ki-kiszaladunk az ajtó elé, hogy megnézzük, nem érkezett-e már meg. Izlandiul a gluggaveđur az olyan időjárás, ami a szóbából kinézve remek, de kint lenni benne nem kellemes. Magyarul a pihentagyú, na jó, azt mindenki tudja, hogy mi a pihentagyú. A szótár interaktív (és egyre bővülő) változata IDE KATTINTVA érhető el, Dr. Lomas oldala pedig ITT.

Fantasztikus interaktv infografikát leltünk az emberi testről a BBC oldalán (hol máshol?) IDE KATTINTVA. Ha megadjuk a magasságunkat, életkorunkat, nemünket és testtömegünket, máris láthatjuk, hogy milyen anyagok építenek fel minket, milyen sejtekből állunk, hányat vert a szívünk életünkben és így tovább. Hogyan lehetne közelebb hozni az embertant a diákokhoz, ha nem így, hogy róluk magukról van szó. Ráadásul mindezt nagyon szépen, nagyon látványosan követhetjük végig.