Pár gondolat a NAT-képzésről és vizsgáról 1 - a képzés

Vezércikk - 2024. október 30.

Írta: Prievara Tibor

Ahogy beköszöntött volna az őszi szünet, és én éppen a kertben a mókusokkal próbáltam egyezkedni arról, hogy milyen ütemben verjék le a száradó leveleket a fákról, hogy majd kertészkedés során töltődjek fel a szünet hetében, nos, pont az utolsó munkanapon megkaptam a behívómat a nagy NAT-képzés és vizsgára. Nagyot dobbant a szívem, hiszen régóta készültem rá, azon kevesek közé tartoztam, aki még a NAT-ot is elolvasták, és nagyon vártam, ahogy végre ‘hivatalos’ képzésen láthassam viszont, hogy miért is fontos pedagógiai kötelességem a diákokat többek között a ‘korrupció elleni fellépés’-re nevelni, vagy végre megtudhatom, hogy kellene mindazokat a szerintem egyébként teljesen modern, jó és vállalható elveket megvalósítanom, amelyekre a NAT engem utasít (a teljesség igénye nélkül: az SNI tanulók tanítása szükségleteinek vagy fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakember támogatásával történik, Segíteni kell a párban vagy csoportban végzett felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködésen alapuló tanulást, Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a tanulók IKT és digitális eszközöket vehessenek igénybe, “A tanulók értékelését egyéni fejlődésük és sikeres tanulási teljesítményük érdekében az igazságosság, az esélyteremtés és a méltányosság alapelveit szem előtt tartva, emberi méltóságuk tiszteletben tartásával, az értékelés személyes jellegének figyelembevételével szükséges megvalósítani., Az értékelési folyamatokat megalapozó tervező munka figyelembe veszi a tanuló előzetes tudását, aktuális fejlettségi szintjét, egyéni fejlődési lehetőségeit, életkori sajátosságait, az értékelés személyiségfejlődésére gyakorolt hatását és a pedagógiai célokat.).

Mindezek alapján egy rugalmas, a tanterem berendezéstől kezdve a tanulásszervezésen át egészen az értékelésig ízig-vérig modern pedagógiai paradigmát kellene megvalósítanunk, ugyebár. Kérdés, hogy mit látunk, ha körbenézünk - lecsavarozott padokat, egy-két ped. asszisztenst egy 600 fős intézményben, akinek nincs szakirányú végzettsége, hatalmas vitákat arról, hogy most tanítani kell-e Herczeg Ferencet, vagy sem, de sehol nem láttam arról vitát, hogy miért frontális egy óra, és miért nem ‘tevékenységközpontú’, ahogy azt a NAT előírja, valamint majdnem minden iskola pedagógiai programjában le van írva, hogy hány százaléktól 5-ös egy TZ. Szóval lenne mit tenni itt, és a NAT ebben látszólag partner is, szóval izgatottan vágtam bele a képzésbe, hogy végre megélhessem azt, hogy egy minisztériumi szervezésű kurzus azt kéri számon, amit én eleve hiszek. Sokban csalódtam!

Először is a tananyaggal szembesültem. Itt pár, 4-5 perces videóval kezdődik minden fejezet, ami a spontaneitás leghalványabb illúzióját is nélkülözi. Pont olyan, amit a minisztériumi (vagy talán OH?) alkalmazottak felmondanak, mint amit később olvashatunk. Azaz, nekem úgy tűnt, hogy egyszerűen írtak egy bevezetőt, amit nem szövegként, hanem videóként olvastak fel. Ez gondolom azért kellett, hogy ne legyen ‘unalmas’, vagy egysíkú a tananyag. Illetve egy lépéssel több, amíg az ember rájön, hogy teljesen felesleges végignézni, mert hozzáadott értéke nincs, unalmas, viszonylag érdektelen, cserébe elég hosszú. Úgyhogy az egyszeri vizsgázó ezt szépen áttekeri a végéig. Emellett szerencsére lelkesítő jelmondatokat is kapunk, amelyek esetenként kifejezetten a 80-as évek Népszabadságát idézik, április első napjaiból. Példa: ‘Az általános nevelési célok kitűzése és elérése mindannyiunk közös érdeke’, vagy ‘Az eredményes tanulást támogató módszertanok a pedagógus mesterkulcsai’. No shit, Sherlock, gondolhatná a 2020-as évek mémkultúrájában szocializálódott fiatal, lelkes pedagógus.

Az egyes fejezetek után vannak segítő, értékelő kérdések is. Ez már előrevetíti, hogy mire is számíthatunk a vizsgán, hiszen a pedagógia, a NAT szerint is összetett, sok változót folyamatosan kezelő komplex folyamat. Mi sem mutatja jobban, hogy ezeket mennyire sikerült megérteni, és mennyire felkészült egy pedagógus arra, hogy az osztálytermi hétköznapokban is alkalmazza, mint az pl. hogy tudjuk, hogy alsóban maximum hány órájuk lehet a gyerekeknek 2. osztályban, vagy az, hogy angoltanárként tudom, hogy a tankönyvlistán hány német tankönyv található (spoiler alert: 22, illetve 140). Így már sokkal inkább felvértezve érzem magam a NAT által az előttem álló kihívásokra.

Szintén izgalams volt számomra az, hogy mi az, ami méshogyan van a képzésben, mint az eredeti dokumentumban. Sok helyen egyébként valóban teljes az egyezés, de az Állampolgárságra, demokráciára nevelés- nél ezt látjuk (kiemelve a kimaradt részeket):

EREDETI NAT

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

NAT KÉPZÉS

3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Az állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola feladata, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és az is, hogy ennek keretében biztosítsa a honvédelmi nevelést. Fejlesztési cél a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra kialakítása.