Néhány tanács kezdő (és haladó) tanároknak - Második rész

Bélyeget gyűjtöttem...
Amikor először viszünk be valami új eszközt a tanításba, szinte biztos, hogy a gyerekek lelkesedni fognak érte. Ha ez IKT eszköz, akkor még inkább biztosra mehetünk. Gyakran láttam, hogy mennyire lenyűgözte a gyerekeket az interaktív tábla, amikor először látták. Még akkor is, amikor másodszor. Egy hét múlva ár kevésbé. Egy hónap elteltével fel sem tűnt nekik, hogy itt valami technikai truváj van éppen. Csak attól, hogy IKT van benne, még nem lesz jó (jobb) az óra.

Panacea
Ha egy szerről azt állítják, hogy az minden betegséget gyógyít, a csúztól a rákon át a meddőségig, biztosak lehetünk benne, hogy hazugságról van szó. Hasonlóan van ez a pedagógiai eszközökkel is, nincs olyan, ami minden célra jó lenne. Nincs olyan alkalmazás, oldal, program, ami mindenre jó lenne. Az interaktív tábla nem alkalmas az együttműködés fejlesztésére, a Kahoot! a problémamegoldás fejlesztésére és így tovább. Hiába vannak kedvenc alkalmazásaink, a célnak megfelelőt kell megtalálni.

Még azt a diétásat is
Gyerekorvos ismerősöm mesélt egy kisfiúról, akinek szigorú diétát írtak elő, de egyre csak hízott. Végül megkérdezték a szülőket, hogy tartják-e rendesen a diétát. - Hát persze, de tudja milyen nehéz az ebéd után még azt a diétásat is belediktálni a gyerekbe! - panaszkodtak erre a szülők. Ez a hiba leggyakrabban a bemutató órákon látszik meg, amikor valahogy muszáj még valami IKT-sat is belerakni, ami aztán úgy illik hozzá, mint babfőzelékhez a tejszínhab. Nem attól lesz jó egy óra, hogy van-e benne IKT eszköz, hanem attól, hogy eléri-e a kitűzött célokat.

Pedig mennyit dolgoztam vele!
Az ünnepi vacsorák sajátja, hogy a háziasszony napokig készül rájuk, aztán a család fél óra alatt felfal mindent. Ilyenkor hangzik el gyakran a fenti mondat is. Érdemes megelőzni ezt a helyzetet, amikor az óránkra készülünk. Nagyon sok olyan remek IKT eszköz van, ami komoly előkészületeket igényel a tanártól, de vajon mennyit hoz be a tanulásban? Érdemes két nap alatt Minecraftban felépíteni egy középkori falut, ha az órán csak három perc alatt végigsétálnak rajta? A költség/haszon arány a mi időnkre is vonatkozik.

Kabáthoz a gombot
Gyakran előfordul, hogy valaki annyira szeretne IKT eszközt használni, hogy szabályosan beleerőlteti az órába. Ott van például a gyerekek előtt az Atlasz, de mi mégis a weben térképen kerestetjük ki velük Botswana fővárosát. Szavazhatnának kézfelnyújtással is, de mi a feleltetőrendszeren várjuk a véleményt és így tovább. Nagy a csábítás, hogy használjuk az eszközt, ha már ott van! Ha már kaptunk interaktív táblát, használjuk! Ha már vannak tabletek, használjuk! Ha már van feleltetőrendszer, ha már van 3D projektor stb. Különösen nagy a késztetés, ha az eszközhöz korlátozott a hozzáférés. Ha úgy kell elkunyerálni a projektoros termet, a számítógép labort, a tanulói laptopokat. Pedig ha nem a célhoz tervezzük az eszközöket, hanem fordítva, még ronthatja is az IKT a tanulás hatékonyságát.

Minimum-elv
Einsteinnek tulajdonítják a mondást, hogy: Mindent a lehető legegyszerűbbé kell tenni, de annál jobban sosem. Igaz ez a pedagógiai eszközök használatára is, mindenhez, a lehető legkisebb arzenált érdemes felvonultatni. Egy ideje magamat azon kapom, hogy nem azon gondolkodom, hogyan tudnék még valamilyen IKT eszközt használni, hanem azon, hogy (ugyanazon célok eléréséhez) hogyan tudnám a lehető legkevesebbet. Az új pedagógia egyik legnagyobb guruja, Seymour Papert mondta, hogy a cél, hogy a diákok konstruktív médiumként használják a technikát, olyan dolgokat csináljanak, amit korábban nem csináltak, olyan összetettségben, ami korábban elérhetetlen volt a gyerekeknek. Érdemes ezen elgondolkodni, mielőtt valami IKT eszközt tervezünk az óránkba: mi az, amit ez az eszköz lehetővé tesz, amit másképp nem tudnának megcsinálni.