Mit hoz a jövő?

Hírek - 2026. január 3.

Írta: Nádori Gergely

kepAz iskola örök dilemmája, hogy többnyire a tegnap eszközeivel próbálja a ma gyerekeit felkészíteni a holnapra. Ez már magában is elég kemény feladatnak tűnik, de egy olyan világban, ahol a dolgok lassan változnak még csak-csak megugorható. A mostani, gyorsan változó világban azonban ez már-már lehetetlen. Milyen képességek lesznek fontosak tizenöt év múlva, amikor a ma óvodát kezdő gyerekek elhagyják a közoktatást? Mit gondoltunk tizenöt évvel ezelőtt, mi lesz majd fontos? Akkoriban indult a TanárBlog, nagyon boldogak voltunk, hogy egyre több iskolában van interaktív tábla és ugyan azt nem sejtettük, hogy a tizenöt év múlva érettségizőknek például a mesterséges intelligenciával kell majd dolgozniuk, érdekes módon már akkor is sok olyan dolgot tartottunk fontosnak (problémamegoldás, kommunikáció, együttműködés), amik ma is pont ugyanolyan fontosak. Lehet, hogy nem is voltak olyan rosszak az ötleteink arról, mi lesz a fontos irány.

Szerencsére a mi megérzéseinknél vannak objektívebb vizsgálatok is arról, hogy milyen képességek fontosak a jövőben. Ilyen például az OECD minap megjelent jelentése (ITT OLVASHATÓ), amiből gyorsan bemutatunk pár fontos dolgot.

A dokumentum főbb megállapításai ezek:

  • Átfogó készségbeli egyenlőtlenségek: Az egyén irányításán kívül eső tényezők, mint például a társadalmi-gazdasági háttér, a nem és a bevándorlói státusz, erősen befolyásolják a készségek elsajátítását. Ezek közül a társadalmi-gazdasági háttér a legmeghatározóbb tényező.
  • Gazdasági következmények: A készségfejlesztéshez való egyenlőtlen hozzáférés a kiaknázatlan tehetségek miatt gátolja a gazdasági növekedést, és hozzájárul a társadalmi szakadékok mélyüléséhez.
  • Az oktatás és a munka szerepe: Bár az iskolarendszerű oktatás segíthet a kezdeti társadalmi-gazdasági szakadékok szűkítésében serdülőkorban, ezek a különbségek felnőttkorban gyakran újra megnyílnak az élethosszig tartó tanulási lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférés miatt.
  • Nemek közötti különbségek a munkaerőpiacon: Bár a nők gyakran magasabb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, kisebb eséllyel lépnek be matematikai intenzitású területekre. Jelentős foglalkoztatási és bérkülönbségek maradnak fenn a férfiak és a nők között még akkor is, ha hasonló képzettséggel és készségekkel rendelkeznek.
  • A globális változások hatása: A technológiai fejlődés – mint például a mesterséges intelligencia – és a zöld átmenet gyorsan megváltoztatja a készségek iránti keresletet. Azok a foglalkozások, amelyek a legnagyobb változáson mennek keresztül, gyakran magasabb béreket kínálnak, de folyamatos továbbképzést igényelnek.
  • Szakpolitikai kötelezettségek: A jelentés „kettős kötelezettséget” fogalmaz meg: a magas színvonalú tanuláshoz való hozzáférés kiszélesítését a kora gyermekkortól a felnőttkorig, valamint a készségek és a kifizetődő munkakörök hatékony összehangolását.
  • Agilis kormányzás: A döntéshozókat arra ösztönzik, hogy alkalmazzanak agilis, adatalapú kormányzást és olyan integrált stratégiákat, amelyek összekapcsolják az oktatást, a felnőttkori tanulást és a munkaerőpiaci politikákat a gyors társadalmi változásokra való reagálás érdekében.

Külön kitérnek arra is, hogy milyen képességeket kellene fejlesztenie az iskoláknak:

  • Területspecifikus kompetenciák: Ezek magukban foglalják az olyan alapvető akadémiai készségeket, mint az olvasás (szövegértés), a matematika és a természettudományok.
  • Komplex problémamegoldó készségek: Ide tartozik a kreatív problémamegoldás és az együttműködő (kollaboratív) problémamegoldás, amelynek során az egyének közösen dolgoznak a célok elérése érdekében.
  • Műveltség és műveltséghez kapcsolódó készségek: A hagyományos olvasáson túl a jelentés hangsúlyozza a pénzügyi műveltséget, a számítógépes és információs műveltséget, valamint a globális kompetenciát.
  • Kognitív és gondolkodási készségek: Ez a kategória magában foglalja a kreatív gondolkodást, az algoritmikus (számítástechnikai) gondolkodást és az állampolgári ismereteket.

Külön kitérnek arra is, hogy milyenek a nemek közötti különbségek:

  • A fiúk átlagosan jobban teljesítenek matematikából, pénzügyi műveltségből, kreatív problémamegoldásból és algoritmikus gondolkodásból.
  • A lányok átlagosan jobban teljesítenek olvasásból (szövegértésből), együttműködő problémamegoldásból, globális kompetenciából, kreatív gondolkodásból, állampolgári ismeretekből, valamint számítógépes és információs műveltségből.

Foglalkoznak azzal is, miként használhatja az AI-t az oktatás:

  • Személyre szabott és adaptív tanulás: Az AI-alapú adaptív algoritmusok képesek az oktatási tartalmat, a haladási tempót és a visszajelzéseket a diákok egyéni igényeihez igazítani. Ez lehetővé teszi a tantermen belüli differenciálást, támogatva mind a tehetséges tanulókat, mind a felzárkóztatásra szorulókat, anélkül, hogy merev „tagozódásra” vagy külön iskolákba/programokba való szétválogatásra lenne szükség.
  • Nyelvtanulás és integráció: A jelentés külön kiemeli a mesterséges intelligenciát mint a bevándorló hátterű diákok integrációját segítő eszközt. Példák:
    Kanada: A „Voila Learning” platform személyre szabott tartalmat kínál a franciát mint második nyelvet tanulók számára.
    Németország és Hollandia: Olyan kezdeményezések, amelyek természetesnyelv-feldolgozást (NLP) és beszédfelismerést alkalmaznak a pontos, személyre szabott nyelvi visszajelzés és értékelés biztosítása érdekében.
    Izland és Litvánia: A kormányok AI-infrastruktúrába fektetnek a „kevés erőforrással rendelkező nyelvek” (low-resource languages) esetében, hogy hangalapú interfészeket és chatbotokat fejlesszenek az anyanyelvű tanulók támogatására.
    Automatizált értékelés: Szingapúrban az angol nyelvi felmérésekhez használt AI-alapú javítórendszereket a nemzeti stratégia részeként vezették be.
  • Tanári támogatás: Az AI segíthet a pedagógusoknak a lemaradó tanulók azonosításában és a tanulási hiányosságok valós idejű jelzésében.
  • Az oktatás és a munka kapcsolatának átformálása: Mivel az AI automatizálja a rutinszerű kognitív feladatokat, a jelentés szerint az oktatási rendszereknek el kell mozdulniuk az „AI-t kiegészítő” készségek tanítása felé – mint például a haladó digitális, analitikus és kreatív gondolkodás –, hogy biztosítsák a jövőbeli munkaerőpiaci mobilitást.

Az összefoglalásban segítségünkre volt az AI.