A komplex természettudományról

1. Nem mit, hanem miért?
   Amikor tanítunk valamit, az első kérdésnek annak kellene lennie, hogy vajon miért akarjuk tanítani az adott dolgot. Mi az, ahová szeretnénk eljuttatni a diákokat. A klasszikus tantervekben többnyire szerepel egy nagyon általános és semmitmondó szöveg a célokról, majd sorakoznak azok a ténybeli ismeretek, amiket számon akarunk kérni a diákoktól. Tény, hogy a faktuális ismereteket sokkal könnyebb számon kérni, mint a készségeket, gondolkodásmódot, de vannak már olyan rendszerek, amik ez utóbbire is elég jó értékelési rendszereket dolgoztak ki. (Nekünk a legismertebb talán a PISA mérések rendszere.) A komplex természetismeretnél is az a fő kérdés, hogy vannak-e olyan céljaink, amik megvalósításához hatékonyabb az együtt kezelt tantárgy. Az AKG tanterve szerint (ITT TALÁLHATÓ) a 7-10 év feladata a kompetencia fejlesztés és ehhez hatékonyabb a tantárgy komplex kezelése. Az utolsó két évben az érdeklődők azonban már az egyes tantárgyakat tanulhatják, mert ott a továbbtanulás az elsődleges cél.
2. Az opera nem zenés színház
   Ha a komplex természettudomány csak annyi, hogy egymás mellé teszünk más tantárgyakból való anyagrészeket, akkor nincs sok értelme. Ahogyan az opera nem olyan színház, amiben énekelnek is, de nem is olyan oratórium, amiben szaladgálnak, a komplex természettudomány sem négy tantárgy együtt, vagy ha az, akkor kár erre pazarolni az energiát. A komplex természettudomány lényege az lehetne, hogy a tudományosmódszer elsajátítására koncentráljon, a tantervben erre 4 óra van.
3. Az út végén a hal áll
   Teljesen mindegy, hogy milyen egy tanterv, milyen hangzatos, modern gondolatokat fogalmaz meg, ha az értékelés marad a régi. Jelen pillanatban az érettségi követelmények elsődlegesen ismeretközpontúak, esetleg procedurális tudást kívánnak meg. A komplex temészetismeret hosszú évek óta volt már választható érettségi tantárgy, de alig valaki választotta. Nem csoda, hiszen a követelmények szerint tulajdonképpen négy tárgyból kellett egyszerre vizsgázni benne. A számonkérés módja és tartalma biztosan felülír mindent, amit a tanterv bevezetése és céljai kijelentenek. Az oktatás egyik nagy nehézsége napjainkban, hogy pont olyan dolgokat tud könnyen és jól értékelni, amik egyre kevésbé fontosak. Mi az, amiből könnyen lehet többszörös választásos tesztet készíteni? Mi az, amihez könnyű egyértelmű javítókulcsot készíteni? Természetesen a faktuális és a procedurális ismeret. Kár, hogy az oktatás céljai között ezek egyre kevésbé szerepelnek.
4. A jövő elkezdődött
   Ha van olyan tantárgy, amiben nagy szerepe lehetne az IKT eszközöknek, az a komplex természettudomány. Az webes adatbázisok, eszközök, dataloggerek, a civil tudomány mind komoly lehetőséget adnak arra, hogy a tudományos gondolkodást, személetet fejlesszék. Sajnos a közzétett kerettantervben ezeknek alig jut szerep.

5. Ah éln, éln, mi éd mi sz!
   Karinthynál a direktor túl hosszúnak tartotta Madách művét, így húzott belőle és a fentihez hasonló sorok születtek. Ez a kerettanterv is nagyon hasonlóan készült el. A tervezetben három változata is van, egy-, két- és három évre tervezve. Láthatóan úgy születtek, hogy (az egyébként is nagyon zsúfolt) három évre tervezett anyagot nagyon és még jobban meghúzták. Olyan is lett.

6. Jó munkához idő kell
   A tantervek dicséretes vonása, hogy lehetőséget adnak arra is, hogy a diákok maguk végezzenek vizsgálatokat. A tanévek végén erre a projektórák adnak lehetőséget. Megdöbbentően kevés időben. A mi tantervünkben is szerepel olyan, hogy a diákok projektszerűen tervezzenek meg és végezzenek el egy kísérletet, 20 órában és a tapasztalatok szerint ez is gyakran kevés. A kerettanterv 4-8 órát szán ugyanerre. Azzal, hogy a tanév végén szerepelnek ezek a semmiképpen nem definiált projektek megnő annak a veszélye, hogy ezek fognak majd elmaradni az időszűke miatt. Mert időszűke az biztosan lesz, hiszen egészen hihetetlen ismerettömeget sűrít a kerettanterv az órákba, olyan sokat, hogy teljesen biztos, hogy csak arra lesz majd idő, hogy a tanár frontálisan lenyomja az egészet.

7. A földrajz nem tudomány, hanem tantárgy
   Nagy különbség az angolszász Science és a magyar komplex tantárgy között, hogy míg az előbbi a fizikán, kémián és biológián túl a földtudományt tartalmazza, míg a magyar a földrajzot. A földtudományba tartozik a geológia, meteorológia, klimatológia, olyan tudományok, amik a természettudományos módszert használják fel. A földrajzban viszont ott van a topográfia és a társadalomföldrajz, olyasmik, amiknek nincs közük a természettudományokhoz. Nem is csoda, ha le is maradtak ezek a komplex tantervből.
8. Aki tudja csinálja, aki nem tudja…*
   Visszatérő kérdés, hogy ki fogja majd tanítani ezt a tárgyat. A kerettanterv szerint nagyjából bárki, akár a portás is, ha elvégez egy 120 órás tanfolyamot, de biztosan bárki, aki bármilyen természettudományos tárgyat (vagy földrajzot) tanít. Sokak ellenérzésével szemben, szerintem ezzel nincs baj, egy bizonyos szintig. Nem gond, ha természettudományok általános működését, az egyes tárgyak alapjait bárki megtanítja, de a komolyabb részleteknél már biztosan szaktanárra van szükség. Az a biológiatanár, aki nem tudja, mi az energia fogalma vagy nem tudja elmagyarázni a kovalens kötést, inkább ne tanítson biológiát se. De nagyon fontos, hogy amit tanít abban kapjon sok segítséget, legyen magabiztos abban, amit csinál. Ez a két héttel tanévkezdés előtt kiadott tervezet erre alkalmatlan.

A komplex természetismeret lehetne az oktatás modernizációja felé tett lépés, elmozdíthatná a tanulást a száraz akademikusságtól a korszerűnek számító kutatás alapú tanulás fel. Lehetne közeledés a jelenség alapú tanuláshoz, ahol minden tanulási esemény egy adott jelenség komplex vizsgálata köré szerveződik. Nem az lett, hanem egy előre kódolt kudarc, ami legfeljebb arra lesz jó, hogy minden tanár kedvét elvegye bármilyen pedagógiai újítástól. Egyetlen szempontja, hogy időt és tanárt lehessen spórolni, nem látszik belőle semmilyen pedagógiai tudatosság. Kár.