Internetes zaklatás – egy érdekes kutatás
Vezércikk - 2012. november 24.
Az internetes zaklatás már-már járványos méreteket ölt. Sokkal fájóbb az áldozatok számára, mivel mindenhová követik őket – telefonon, közösségi oldalakon és sms-ben is folyamatos a bántalmazás. Manapság nem is a ’hagyományos’ iskolai zaklatás az igazi veszély, nem csoda, hogy a tinédzserek sokkal nagyobb számban követnek el öngyilkosságot. Mindezek közkézen forgó tételek az internetes zaklatás (cyber bullying) témakörében, egy kutató ezeket vizsgálta. A lapozás után beszámolunk arról, hogy szerinte mi bizonyult igaznak, illetve csupán mítosznak a kutatása alapján.
Michelle Ybarra az internetes zaklatást kutatja, és érdekes eredményeket közölt egy konferencián. A bevezetőben felsorolt állításokról egytől egyig azt állítja, hogy nem igazak (vagyis, hogy nem úgy igazak, ahogy azt mi eddig gondoltuk).
A kutatásának egyik legfontosabb állítása, hogy a kiber zaklatás jelenleg kevésbé elterjedt, mint a ’hagyományos’, 3 dimenziós társa (a diákok 17%-a számolt be arról, hogy interneten zaklatták, míg a személyes változat összesen 39%-ot érintett). Telefonon 10%-ukat bántották, míg sms-ben ez a szám 14% .
Bár a közvélekedés az, hogy az internetes zaklatás mindenhová követi a gyerekeket, a kutatás azt mutatta ki, hogy sokkal mélyebben élték meg azok a gyerekek az internetes zaklatást, akik személyes zaklatásnak is áldozatai (kétszer nagyobb valószínűséggel érezték nagyon zavarónak). Vagyis, a kutatás állítása szerint az internetes zaklatás sokkal rosszabbul érintette a diákokat akkor, ha párosult személyes iskolai zaklatással is.
Ugyanakkor azt is felmérte a kutató, hogy mennyire vannak a kibertérben otthon a diákok. Nos, a 12-17 éves korosztály 95%-a él online életet is, 77% hord mobilt, 23%-nak van okostelefonja, 63% küld sms-t minden nap, és 76% van jelen közösségi oldalakon. Ugyanakkor, ma már ennek a korosztálynak csupán 6%-a használ e-mailt napi szinten.
A kutatás fontos kérdése volt, hogy vajon rosszabbul állunk-e, mint pár éve ezen a téren. Az eredmények ezt mutatták, hogy a 13 – 17 éves korosztály körében az adatok nem mutatnak jelentős változást.
Azt gondolom, hogy a kutatás eredményeit azért némi fenntartással kell olvasni, hiszen más kutatások eltérő eredményeket mutatnak, illetve a megkérdezettek önbevallásán alapulnak az eredmények. Kérdés az, hogy miként definiáljuk az internetes zaklatás fogalmát, hiszen egy megengedőbb meghatározás jelentős kihatással lehet a végeredményre. Szintén fontos kérdés, hogy a diákok mit gondolnak internetes zaklatásnak. Előfordulhat, hogy néhány olyan jelenséget, amelyet pár éve zaklatásként éltek volna meg (pl. vicceskedő képet posztolnak az ember Facebook falára), ma már elfogadott, és esetleg eszébe sem jut a diákoknak zaklatásként értelmezni.
Egyéb kutatások azt mutatták ki, hogy a lányok kétszer olyan gyakran esnek online zaklatás áldozatául, mint a fiúk (22% illetve 11%), de az is látszik, hogy a diákok online életének alakulásával nem lett kevésbé biztonságos az életük, sőt!
Természetesen nem lenne helyes azt állítani, hogy az internetes zaklatás nem jelent veszélyt a gyerekekre, de az látható, hogy az sem igaz, hogy a technológiai beágyazottság automatizmusként hozza magával a kiber-agressziót. Ha megtanítjuk a diákoknak (szülőként, tanárként), hogy miként tudnak tudatosan létezni az online térben, az sokkal kevesebb veszélyt rejt számukra, mint a három dimenziós ’valódi’ élet.
A cikk a SafeKids oldalán megjelent írás alapján készült.
