Tartsuk életben virtuális osztálytermünket

1. Türelem!

NEM lehet elégszer és eléggé hangsúlyozni: nem fog az egyik pillanatról a másikra varázsütésre működni minden - én elég sokszor jártam végig ezt az utat, és még mindig fél év kell hozzá, hogy úgy működjön a virtuális osztálytermem, ahogy azt én szeretném. Ezt persze lehet gyorsítani, de csak elég nagy energia befektetésével, ami nekem nem volt, mivel egész állásban tanítok gimnáziumban. Sajnos nincs időm otthon ezzel napi 5, max. 10 percnél tovább foglalkozni. Nem is tartom jó ötletnek, hogy a gyerekeket rászoktassuk arra, hogy naponta rengeteg újdonságot találnak az oldalon (vagyis lehet, de csak akkor, ha ezt van kedvünk, energiánk és időnk hosszabb távon is fenntartani), mert később attól kedvetlenednek el, ha nem lesz annyi minden érdekesség. Olyan ez picit, mint az újságírás: nem az a nehéz, hogy egy jó számot megcsináljunk, hanem az, hogy rendszeresen, minden alkalommal ugyanazt a minőséget hozzuk. Legyen ez az első tanács: adjunk 5-6 hónapot annak, hogy teljesen beinduljon. (Érdekesség: nálam van olyan diák, aki nem, vagy csak egyszer-egyszer jár az oldalon, még a jelszavát is elfelejtette. Ilyen is van, nem mindenkinek jön be a virtuális osztályterem, lesz olyan gyerek is, aki más miatt esetleg ellenáll ennek, de ez nem baj - én nem szoktam ezért szólni, és idővel mindenki odatalál - nálam a szeptemberben indított osztályterembe a múlt héten (februárban regisztrált az utolsó diák - nem szóltam neki, nem piszkáltam, megvártam. Megérte :)

2. Fokozatosság

Ha hirtelen mindent ráöntünk a virtuális osztályteremre, akkor ott káosz lesz. Rendkívül fontos, hogy a diákok számára világos és egyértelmű legyen, hogy mit találhatnak ott. Én ezt úgy szoktam elkezdeni, hogy egy típusú információt teszek fel - pl. az első hét szódolgozatához a szavak listáját. Azt szoktam mondani, hogy minden, ami az órán elhangzik, benne lehet a dolgozatban, de én csináltam egy listát azokról a kifejezésekről, amelyek szerintem nagyon fontosak, de ezt nem nyomtatom ki, hanem felteszem a virtuális osztályterembe. Onnan le lehet tölteni, vagy éppen ott meg lehet nézni. Ezen a ponton fontos az ÉRDEKLŐDÉS FELKELTÉSE (ld. 3. pont alant) is - erről később. Ez eddig mindig elég motiváció volt, hogy felkeressék az oldalt, és elvigyék az anyagot. Ez biztos tipp. Ezután választok egy újabb számukra fontos dolgot - pl. a tankönyv hanganyagát, vagy az órán használt YouTube videókat - és ezeket is ott osztom meg. Ez is olyan, amiért biztosan visszajönnek, és fontos nekik. Mindkét ötlet viszonylag egyszerű, nem igényel komolyabb befektetést a tanár részéről, mégis hetente 1-2 alkalommal visszahozza a diákot az oldalra. Ne felejtsük el, hogy a digitális osztályterem indításával az online életükbe szólunk bele egy picit, egy újabb felületet adva a gyerekeknek, és idő kell hozzá, hogy ez beépüljön az online életük mindennapjaiba.

3. Érdeklődés felkeltése

Több dolgot szoktam csinálni, ezek általában működnek. a) dolgozatok bejelentése, időpontok, határidők posztolása - biztosan lesz 8-10 gyerek, aki máshogyan emlékszik, vagy nem írja fel a határidőket pl. egy projekt beadásához. Nekik ez nagyon fontos lesz, illetve nekem is, hiszen ha bárki bármit megkérdez, csak annyit mondok, hogy fent van Ning-en (az osztálytermünkben). Azért sem mondom meg nekik, pl. ha a folyosón két óra között megkérdeznek, mert a rengeteg időpont közül előfordulhat, hogy rosszat mondok nekik véletlenül, vagy ő másképp érti stb. Egyszerűbb ez így, hetente 1-2 perc munka, cserébe viszont nincs soha félreértés, reklamáció stb. b) diákok munkáinak posztolása - ha valaki valami érdekeset, jót csinál, azt rendszeresen megjelentetem az oldalon, és az órán elmondom a többiek előtt, hogy 'na, ezt a feladatot így kellett megcsinálni', olvashatjátok Ning-en. Rendkívül jól működik, beadandókkal, esszékkel, prezentációkkal stb. c) érdekességek az órák mellé - gyakran szoktam egy - a tanóra anyagához kapcsolódó - további vicces videót, érdekes oldalt stb. kitenni Ning-re, majd erről rövid - 1-2 perces - beszélgetést kezdeményezni az órán (akár csak utani rá). Ez egyrészt azért is jó, mert azonnal látszik, hogy ki érti, hogy miről beszélünk, a többiek viszont az óra után így nagyobb eséllyel néznek utána, hogy mi is volt az az órán.

4. Virtuális osztályterem, mint kommunikációs csatorna

Én szeretem a magánéletemet és az iskolai életemet különválasztani. Ez talán közhelynek tűnik (biztosan az is), de engem zavar, ha a Facebook-on kérdezgetik, hogy mi a házi hétfőre. Szabad tőlem kérdezni, de csak a virtuális osztályteremben. Az iskolához, az órákhoz kapcsolódó kérdéseket csak ott fogadok el (persze egyéb dolgokkal meg lehet keresni a Facebook-on is akár, pl. ha bajban van valamiért egy gyerek, és szeretne segítséget kérni, meg del is lehet hívni azért), de a 'hivatalos' kommunikációnk ott zajlik. Egyrészt ezzel kevesebbet kommunikálunk - tapasztalataim szerint Facebook-on sokkal inkább ír egy gyerek, mint a Ning-en, ugyanakkor félévente kétszer-háromszor legalább lesz igazi kérdése, és ezért is oda kell jönniük.

5. Virtuális osztályterem, mint projektet színtere

Ha bármilyen projektet tervezek, annak a virtuális osztályteremben nyoma van! Ott kell a gyerekeknek kommunikálniuk egymással, és ennek nyoma kell, hogy legyen! Akár külön fórum topikot nyithatunk egy bizonyos projektnek, és mondhatjuk azt is, hogy az online kommunikáció / dokumentáció fontos része a projektnek - én bele is szoktam számítani - pont úgy, mint ahogy pl. matekból nem elég az eredmény, hanem a folyamatot is látni szeretné a tanár.

6. Dolgozzanak a diákok - virtuális osztályterem projektek

Rendszeresek nálunk az ilyen projektek, és azért nagyon kellemesek, mert nem nekem, hanem a gyerekeknek kell csinálniuk. Példák: hetente egyszer egy érdekes - angollal kapcsolatos - weboldalt kell ajánlaniuk egymásnak; hetente egy új kifejezést kell ajánlaniuk egymásnak; havonta legalább 1 érdekes személy életrajzából kell néhány érdekes elemet kivenni, és megosztani egymással. Először ezt értékelni is szoktam - amolyan szorgalmiként - mégpedig úgy, hogy aki egy fél éven át minden héten posztol egyet, az kap egy ötöst félév vége előtt. A tapasztalatom az, hogy a második félévben már elég sokan csinálják - bár lesz olyan is, aki soha nem csinálja, csak olvassa ezeket. Meglepő, hogy egy idő után elkezdik nézegetni azt, amit a többiek kitesznek, és beszélgetnek róla.

'Röviden' ezt a 6 pontos tudom ajánlani a virtuális osztálytermünk sikeressé (élővé) tételéhez. A fenti  recept segítségével fél év alatt, heti 15 perc befektetéssel életképes, működő osztálytermünk lehet a virtuális térben is!