Nagyszerű oldal a ClassTools, ahol nagyon sok, atanításban remekül használható eszközt lelhetünk. Az oldal már nagyon régóta létezik, de folyamatosan gyarapodik. Alapelve, hogy az eszközök ingyenesek és nagyon gyorsan, nagyon egyszerűen használhatóak legyenek. A minap egy prezentáció készítő került fel a meglevő eszközök közé. IDE KATTINTVA érhető el, és ha magunk is akarunk csinálni, akkor a kis szerkesztés ikonra kell kattintani. Látható, hogy a prezentáció tulajdonképpen több sornyi szöveg. Mindegyik sor egy-egy dia lesz, ha az egy kép vagy videó linkje, akkor az lesz beillesztve. Szerencsére a program a magyar karaktereket is jól jeleníti meg.

Egy olyan projektet szeretnék bemutatni, amit a Digitális Témahét keretében valósítottunk meg az iskolában. A lényege, hogy a diákok Sway-ben készítettek a Föld történetének fontos pillanatairól bemutatót, majd ezeket helyeztük el a folyosón az idővonalnak megfelelően. Megvallom, amikor elsőként találkoztam a Sway-jel nem értettem, hogy mi olyan nagyszerű benne. Tény, hogy az esztétikailag elmaradottaknak (és én is ilyen vagyok) segít azzal, hogy csak kevés lehetőségből lehet választani és maga a rendszer készíti el a kinézetet, de ezt azért egy Powerpoint sablon is tudja. Azután hamar kiderült, hogy a Sway nagy előnye, hogy mindenféle eszközről jól olvasható, jól látható. Ideális tehát arra, ha olyan dolgot akarunk készíteni, amit mobilon fognak nézni.

Nem egyszer beszéltünk már arról, hogy az értékelés a 21. századi pedagógia szegletköve, ha az nem felel meg a 21. század elvárásainak, akkor összeomlik az egész épület. Nem véletlen, hogy a 21CLD rendszerben is hangsúlyos az önszabályozás, a tudásépítés értékelése. Ennek egyik hatékony módja lehet az értékelőtáblázatok (angolul rubric) használata. Ilyen táblázatok elkészítésében segíthet a Rubistar oldal (ITT), ahol kiválaszthatjuk, hogy milyen szempontok szerepeljenek a mi táblázatunkban. A Rubistar nagyon hasznos, de kicsit csúnyácska táblázatokat készít. Ha nagyon szépet akarunk csinálni, akkor használhatjuk a QuickRubric oldalt (ITT TALÁLHATÓ). Itt nekünk magunknak kell megadnunk a szempontokat, de látványos lehet a kinyomtatott eredmény, ezt akár egy linken keresztül is megoszthatjuk a diákokkal a virtuális osztályteremben.

Aki kirándul, diákokat visz a természetbe, biztosan találkozott már tanösvényekkel. Olyan útvonalak ezek, amiken időről időre táblák segítik az adott környék megismerését, bemutatva azok élővilágát, természeti kincseit. Ha tanösvényeket keresünk, érdemes a Tanösvények oldalra ellátogatni, ahol több száz ilyen útvonalról kapunk részletes leírást (helyszín, pontok száma, az ösvény hossza, témája stb.), külön tanösvénykeresője van a nemzeti parkoknak is. Mi azonban most nem egy már előre elkészített útvonalat jártunk be, hanem a diákok maguk készítettek egyet az erdei iskolában. Természetesen nem kezdtünk el táblákat felállítani, a mi tanösvényünk virtuális volt és a következő lépésekben készült:

Ma már senkinek nem jelent újdonságot a QR kód, mindenki tudja, hogy ezek a kis jelek beolvashatóak mobiltelefonnal, mögöttük pedig szöveg, webcím rejtőzik. Ugyan sokszor temették már ezt a technológiát, ma is ott van mindenütt, plakátokon, reklámokon, magazinokban. Természetesen lehet helye a tanításban is. Ehhez mutatunk most pár hasznos weboldalat.

QR kódot létrehozni nagyon egyszerű számos olyan oldal van, ahol pár kattintással készíthetünk magyarul például IDE KATTINTVA. A Kaywa nevű oldalon készíthetünk dinamikus QR kódokat vagyis olyat, aminek a tartalma változik, de maga a kód nem. A QR Voiceesetében nem szöveget rejt a kód, hanem annak felolvasott hangját.

Kezünkbe jutott egy Lumia 1020 típusú mobiltelefon és nekiláttunk feltérképezni, hogy mi mindenre is tudja használni egy tanár ezt az eszközt. A következő hetekben időről időre beszámolunk majd róla, hogy milyen alkalmazást, milyen felhasználási módot sikerült találnunk. Az első nagyon hasznos alkalmazás amit felfedeztünk a Lumia Beamer nevet viseli és IDE KATTINTVA telepíthető a telefonra. Segítségével a telefon képét jeleníthetjük meg a számítógép képernyőjén, ezáltal akár a projektoron is. Semmi más dolgunk nincs mint (miután felraktuk a programot a telefonra) elmenni a Lumia Beamer oldalra majd az ott megjelent QR kódot beolvasnunk a telefonnal. Ezután már meg is jelenik az adott helyen az, amit a telefon képernyőjén láthatunk.

A QR Code maker nem más, mint egy QR kód készítő alkalmazás, talán annyiban egyedi, hogy a kód megjelnését személyre szabhatjuk, elég sok opció található az oldalon. Nekem tetszik az is, hogy kategóriák vannak megadva (pl. sima szöveget szeretnénk megjeleníteni, vagy éppen egy helyet, netán saját magunkról szeretnénk egy ÉnKártyát készíteni. Az elkészült kód dizájnját is alakíthatjuk, majd letölelthetjük képként, PDF-ben, de akár emailben is azonnal elküldhetjük bárkinek.

Furcsa egy dolog a QR-kód, a különös fekete-fehér foltos izé, amit egyre több helyen megtalálunk. A kódba szöveget, linket rejthetünk el és leggyakrabban mobiltelefonnal szokták leolvasni. Az ötlet elsőre mindenkinek szimpatikus és bőven vannak olyan alkalmazások, amikkel ilyen kódokat gyárthatunk (ITT ÍRTUNK) több ilyenről. Időről-időre felbukkan bennem a kérdés: Mégis mire jók ezek a kódok? Mi az, amit nem lehetne máshogy ugyanígy megcsinálni. Remek dolog lehet a QR kincskeresés, de miért nem rejtünk el szövegeket? Természetesen az hasznos lehet, ha a QR-kód rögtön egy linkre mutat és már oda is visz minket. Ezt használja ki a QR Voice nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA), beírunk egy szöveget és kapunk egy QR-kódot ezt leolvasva meghallgathatjuk a szöveget.

Láttam egyszer egy vicces diagramot arról, hogy hány QR-kód készült már a Földön és valójában hányat olvasott le valaha is valaki. Tény, hogy még sosem jutott eszembe, hogy egy plakáton vagy éppen egy autóbusz oldalán látható kódot azonnal lekapjak a telefonommal, de azért lehet haszna ezeknek a kódok. Főleg, ha egy olyan hasznos alkalmazással használjuk, mint a QRWild (IDE KATTINTVA).

Az Országos tanévnyitó rendezvényen az Educatio Teachmeetet rendezett, ahol mi is előadtunk. Itt hívta fel a figyelmet egy előadó a Nemzeti Pályaorientációs Portálra, amit hazaérve gyorsan meg is néztem. Az oldal tartalmazza a jogszabályokat és felsorol sok lehetőséget is, de engem (ha már egy ilyen blogot írok) a legjobban az Interaktív rész érdekelt (ITT TALÁLHATÓ). Végzős diákjaim vannak, hátha tudom használni velük!

Nem fogom tudni. A szakmacsoportok bemutatásánál az interaktivitást egyes szakmákra jellemző eszközök 3D modellje jelenti. Azt nem látom, hogy a diákomnak attól jönne meg a kedve a faiparhoz, hogy megnézi egy gyalu 3D modelljét. Ráadásul ezek a modellek a Google 3D Warehouse szabadon elérhető tartalmai (INNEN). A Szakmaképek esetén nyolc szakmáról láthatunk sok képet. Nehéz eldönteni, hogy miért pont ez a nyolc szerepel itt. Jó dolog nézni, ahogy egy útépítő dolgozik, de talán ennél is hasznosabb lenne tudni, hol helyezkedhet el és mennyit keres.