A fodey.com oldalán található (IDE KATTINTVA) újságcikk generátorral gyorsan és látványosan készíthetünk újságcikk kinézetű képeket.

Nem kell mást tennünk, mint beírni a leendő újság címét, a dátumot, a vezércikk címét és szövegét és már el is készül a saját lapunk. Az elkészült képet a Download your image gombra kattintva tölthetjük le. Vigyázni kell, mert a hosszú ő és ű betűket nem érti a rendszer, használjuk helyette a rövideket.

A Huszadik század című oldal (ITT TALÁLHATÓ) igazi kincsesbánya a történelemtanításhoz. Jelen pillanatban 1940 októberéig van készen és hónapról hónapra találhatunk forrásokat, elsődlegesen is újságcikkeket az adott időből. Természetesen, mint egy újságban itt is rovatokban vannak az írások, így megnézhetjük, mit írtak a sportról például 1912 februárjában.

A gazdag és okosan válogatott anyagot egyéb tartalmak is kiegészítik:

- Kincskereső: a múlt század legjelentősebb és legpatinásabb cégeit, márkáit, intézményeit összegyűjti össze,- Blog: rovatvezetőink és vendég bloggereink folyamatos naplója a portál éppen aktuális témáira reflektálva, - Páholy: kiemelkedő tudású közéleti személyiségek reflektálnak a lapban közölt eseményekre,

A Rafi.ki tanulási környezet (IDE KATTINTVA) négy nagyon hasznos modult ötvöz: Lehetőséget ad iskoláknak, hogy partnereket találjanak a világ minden részéből jelenleg több mint 2000 lehetséges partner közül válogathatunk. Természetesen a legtöbb iskola az Egyesült Királyságból van, de találunk Kamerunból vagy akár Kongóból is lehetséges partnereket.

30 gondosan elkészített projekt segíti az iskolai együttműködést. Ezek a globális problémákhoz és a fejlődő világ kérdéseihez csatlakoznak. A klímaváltozástól a gyémántkereskedelemig, Darfurtól a fogyasztói társadalom problémáiig sokféle témát felölelnek. Olyan témák ezek, amik biztosan sokakat érdekelnek és kifejezetten izgalmas lehet, hogy különböző országokban mit gondolnak róluk.

Nem új, viszont a TanárBlog egy régi ismerőse által fejlesztett játékoat ajánlunk most. A játék címe 1848. IDE KATTINTVA letölthető (sajnos csak Windows XP-ig, ha jól láttam), további magyarázkodás helyett, hadd idézzünk az oldal honlapjának bevezetőjéből, amelyet Magyar Bálint írt ... még akkor!

Hamarosan még alaposan kivesézzük a Gapminder programot (ITT TALÁLHATÓ), amivel a világ statisztikáit tehetjük igen látványossá. Földrajz vagy társadalomismeret órákon nélkülözhetetlen segítség. A program kiagyalója Hans Rosling nagy hatású előadásokat tartott róla a TED konferenciákon is.

Most azért írunk róla, mert elérhetővé vált a Gapminder offline, azaz internettől független változata is (IDE KATTINTVA), azaz nincs szükség hozzá internet kapcsolatra. Így ott és akkor is használhatjuk, amikor bizonytalan a kapcsolat, esetleg nem is létezik.

A cím igaz - engem (is - gondolom) lenyűgöznek a szép, hasznos, érdekes információk. Főleg akkor, ha mindezt ráadásul vonzó köntösben is tálalják. Az Information is beautiful nevű oldalon (IDE KATTINTVA található) rengeteg érdekes adat között keresgélhetünk. Érdekes például a színek és kultúrák összevetése, de találhatunk itt gyakorlatilag bármihez anyagot. Interaktív táblán különösen jól mutatnak ezek a grafikák, és abban is segít a diákoknak, hogy az megtanuljanak eligazodni az ilyen jellegű információhalmazok között. A lapozás után mutatunk pár példát az oldalról.

Mindig nagyon érdekelt, hogy a múzeumok hogyan válhatnak 'élővé', érdekessé a diákok számára. Bevallom, a MOMI (Musuem of the Moving Image) Londonban nekem majdnem felnőttként életre szóló élményt adott. Természetesen képes vagyok kulturáltan végigjárni egy múzeumot - sőt még értékelem is - de csak nem hagy nyugodni a gondolot, hogy az ott megtalálható tudást, tartalmat hogyan lehetne minél változatosabban feldolgozni. Nos, ma egy olyan oldalt mutatunk be, amely erre ad kitűnő példát, méghozzá a British Museumban (IDE KATTINTVA található az oldal). Részletek a lapozás után!

A We are multicolored - azaz Mindannyian sokszínűek vagyunk - nevű oldal (IDE KATTINTVA található) nagyon érdekes ötleten alapul. Meg kall adnunk saját országunkat, valamint azt az országot, amely nagy hatással volt ránk, végül pedig azt, ahová nagyon vágyunk. Ennek a három országnak a zászlóiból aztán összevághatjuk saját, különleges zászlónkat. Angolórán bónusz, hogy minden zászlóhoz részletes magyarázat tartozik, ahol a motívumok szimbolikájával is megismerkedhetünk. Így az új zászló tervezése során azt is figyelembe vehetjük, hogy mit jelentenek ezek a szimbólumok.

Az USA közszolgálati csatornája a C-SPAN teljes archívumát szabadon hozzáférhetővé tette a weben keresztül (ITT TALÁLHATÓ). A csatorna rögzíti a kongresszus és a szenátus üléseit, a fontosabb sajtótájékoztatókat. 1987 óta több mint 160 000 órányi anyag gyűlt össze.

Az archívumban kereshetünk eseményekre és személyekre is,a megkapott videók többségét be is ágyazhatjuk, ráadásul úgy, hogy meg is szerkeszthetjük őket, a nekünk szükséges részt emelve ki. Úgy gondolom, társadalomismeret, angol és történelem órákon egyaránt nagy segítség lehet.

Az Open Society Archívum (OSA) több olyan gyűjteményt is közzé tett a hálón, ami jól használható az oktatásban is. Ezek közül most a Paranoia újrahasznosítás címűt mutatjuk be (IDE KATTINTVA). Az oldalon a polgári védelem propagandaanyagait találjuk meg digitalizálva.

Van itt film az óvóhely használatról, a vegyi fegyverekről, de az élelmiszerbiztonságról is. A filmek mellett karikatúrák és keresztrejvények, plakátok is vannak, valamint egy remek lexikon azokkal a kifejezésekkel, amik egy mai diák számára már biztosan érthetetlnek.

Az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán található meg a Mikovinyi Sámuelről szóló virtuális kiállítás (IDE KATTINTVA). A magyar térképészet egyik megalapítója 1698 és 1750 között élt, dolgozott  oktatóként és bányamérnökként is, legjelentősebb műve azonban a Magyarország megyériről készített térképsorozata.

A fennmaradt térképeket most megtekinthetjük az OSZK oldalán, könnyen navigálhatunk rajtuk és kiválóan nagyíthatjuk is őket. Itt van például az egész ország térképe, itt pedig Pest-Pilis-Solt megyéé.

Egy korábbi cikkünkben említettük (ITT), hogy mennyire izgalmas eszköz lehet a tanításban a tárgyanimáció. Abban az esetben a LEGO filmekről volt szó, de valójában bármiylen tárggyal vagy akár gyurmával is készíthetünk nagyszerű filmeket. természetesen a Windows Movie Maker is elegendő lehet ehhez a munkához, de léteznek olyan ingyenes programok, amikkel még könnyebb lehet a dolgunk, hiszen szándékosan erre a célra készültek.

A Helium Frog Animator (LETÖLTHETŐ INNEN) kifejezetten tárgyanimációk készítéséhez írt ingyenes program. Használhatjuk a webkamerával együtt is, nagy előnye, hogy a képek készítésekor látjhatjuk az előző kéepet, így pontosan be tudjuk állítani, mekkora legyen az elmozdulás. Ezen túl még további előnyei is vannak és újra hangsúlyozzuk, nem kerül semmibe.

Kiváló házifeladat vagy projekt lehet a diákok számára, hogy készítsenek filmet. Lehet ez egy irodalmi adaptáció, lehet egy környezetvédelmi felhívás vagy akár egy történelmi helyzet eljátszása. A film a jelenkor diákjainak nyelve, biztosan könnyebben és nagyobb lelkesedéssel fognak hozzá, mint egy tízoldalas elemzés megírásához.

Filmet készíteni azonban nehézkes, sok ember kell hozzá, nem könnyű megtalálni a helyszínt, jó kamerást, hangmérnököt, vágót és persze a stáb büféjéről is gondoskodni kell. Hacsak nincsenek olyan színészeek, olyan helyszínek és olyan jelmezek, amik egy íróasztalon is elférnek. Ezt a lehetőséget kínálja a Lego filmek készítése, az alábbi rövid videó azt mutatja be, miként készíthető videó a Windows Movie Maker (ez egy aap Windows program) és egy digitális fényképezőgép segítségével:

Az eFieldTrips oldalon (IDE KATTINTVA) az osztályteremben ülve juthatunk el egy vulkán tövébe vagy a Pearl Harborba. Senki nem gondolja, hogy a képernyő helyettesíteni tudná a szeméályes és közvetlen élményt, de egy jól felépített virtuális túra jobb a semminél, vagy a tankönyv szövegénél.

Az egyes terepgyakorlatok felépítése a következő: a diákok előzetes anyagot kapnak, amit át kell olvasniuk, ezt követően megnéznek egy interaktív filmet. A filmben elágazások vannak, eldönthetik, merre akarnak indulni, mi az, ami érdekli őket. Ezután a webes felületen kersztül tehetnek fel kérdéseket szakértőknek, akik egy-két napon belül válaszolnak rájuk vagy időről-időre élőben is cseveghetnek a szakemeberekkel.

A British Library oldalán találtuk ezt az izgalmas animáció csokrot (ITT TALÁLHATÓ). Az öt világvallás két-két szent történetét mutatják be. Hindu, buddhista, zsidó, keresztény és iszlám történeteket nézhetünk és hallgathatunk. Az egyes vallások történetei gazdagon díszített kódexekben jelennek meg.

Minthogy a történeteket felirattal is követhetjük angolul használhatjuk angol órán, de nyugodtan be lehet vinni akár társadalomismeret órára is, ha a nagy vallásokról esik szó. Ugyan nem sok benne az interaktivitás, de mégis jól mutatnak a történetek interaktív táblán is.

A mai fiatalokat nem érdekli, hogy mi történik a világban, csak a bulvár meg a celeb, a komoly dolgokkal nem is foglalkoznak. Vagy csak nem a megfelelő formában foglalkozunk a hírekkel? A Play the News (ITT ÉRHETŐ EL) miközben videókkal és háttéranyagokkal, interaktív webkettes módon mutat be dilemmákat (az izraeli-palesztin konfliktustól a fegyverviselési szabályokig). Ezután a diákok döntéseket hozhatnak és mintegy fogadhatnak arra, hogy mi fog történni. Sajnos angoltudás kell az oldalhoz, de ha más nem is, az ötlet biztosan lenyúlható.

A Closr.it oldalon (IDE KATTINTVA) az ingyenes regisztráció után hatalmas (akár 100 MB nagyságú) képeket tölthetünk fel, majd azokat beágyazhatjuk a saját oldalunkra. A beágyazott képet azután dinamikusan nagyíthatjuk és kicsinyíthatjük, barangolhatjuk be.

Hasznos lehet ez például művészet órán, ha egy nagy képet a részleteivel együtt akarunk bemutatni, vagy ha térképeket akarunk megosztani, esetleg ha biológiából akarunk egy élőlényt részleteiben bemutatni. Az alábbiakban egy példa látható:

A firenzei tudománytörténeti múzeum oldalán nagyszerű anyagot találunk a Mediciek szolgálatában álló udvari tudósokról (IDE KATTINTVA). Megismerkedhetünk a kor legfontosabb tudósaival, de az Accademia del Cimento titkáraival éspatrónáló hercegeivel is. leírást kapunk a tudományos módszer születéséről és alapelveiről is.

Ami azonban a legnagyobb hasznunkra lehet, hpgy nagyo sok klasszikus kísérletet nézhetünk meg animációban (sajnos angol narrációval). A klasszikus Toricelli kísérlettől a hangsebességet meghatározni próbálókig. Mindezt egészen csodálatos, a kor hangulatához tökéletesen illeszkedő grafikával

Néha hasznos lehet egy kicsit nem csak a jövőbe, hanem a múltba is nézni. Érdemes léehet megnézni, mindarról, amiről mi magunk is gondolkodunk, miként gondolkodtak régen. Hogyan alakult ki az az iskola, amit ismerünk, hogyan születtek meg a tantárgyak. Egyáltalán, mióta van iskola úgy, ahogyan ma ismerjük.

Ebben segíthet ez a nagyszerű 1996-ban megjelent Neveléstörténet könyv, ami teljes egészében elérhető az internetről (IDE KATTINTVA).

A Google Earth nagyon sokféleképpen használható a tanításban. Valóban érezhetjük úgy, hogy virtuális utazásokat teszünk mindazokra a helyekre, amikről az órán szó van, legyen ez egy nyelvóra, földrajz vagy történelem. Abban, hogy ezek az utazások még jobbak legyenek, segíthet a Google Eart Hacks című oldal (ITT TALÁLHATÓ), ami a nevével ellentétben semmiféle kártékony dolgot nem tesz, sőt!

Az oldalon összegyűjtve találunk öbb ezer olyan állományt, amit letöltve bizonyos helyek válnak láthatóvá a Google Earth-ben, legyenek azok vulkánok, vagy nagy csaták helyszínei. Ha letöltjük az állományokat, az abban megjelölt helyeket azután a sajátjaink közé is elmenthetjük és bármikor bemutathatjuk az órán.