A Q-BLOCK (ITT TALÁLHATÓ) jópofa program. Segítségével három dimenziós grafikákat készíthetünk. Természetesen nem úgy, ahogyan a professzionális rajzprogramokkal, hanem úgy, mintha egyforma építőkockákat raknánk egymásra.

A kockákat színezhetjük is és az alkotást mindeféle irányban szabadon forgathatjuk is. Az oldal használatához nem kell még regisztrálnunk sem, az elkészült alkotáshoz egy linket kapunk, ezen keresztül érhetjük el a későbbiekben.

A nemzeti összterméket, a GDP-t nagyon sok kritika érte és éri most is, mondván, hogy annak alapján nagyon torz képet kapunk csak egy-egy ország valódi fejlettségéről. A pusztán gazdasági szempontokat figyelembe vevő mutató nem vesz figyelembe számtalan, az életminőséget nagyban meghatározó tényezőt, és nem törődik a javak eloszlásának milyenségével sem.

Az ENSZ többek között ezért is dolgozta ki az emberi fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI) nevű komplex jelzőszámot. A HDI leírása ITT OLVASHATÓ a wikipedián. Most azonban nem csak ezt a leírást szeretnénk ajánlani, hanem az ENSZ saját oldalát is, ahol a legfrissebb statisztikák, rangsorok érhetőek el (IDE KATTINTVA).

Az Ultimate Flash Face egy még félig kész alkalmazás, de már így is nagyszerűen felhasználhatjuk  az órán (IDE KATTINTVA). A programmal a rendőrségi fantomrajzokhoz hasonlatos arcképeket készíthetünk. Ugyan van számos hasonló arcgenerátor a neten, de ezt megkülönbözteti a pontozott rajzstílus, aminek köszönhetően sokkal jobban illeszkednek egymásba a darabok. A program legnagyobb hibája, hogy nem tölthetjük le az elkészült művet, így azt legjobban csak a képernyőkép készítésével, majd annak megvágásával használhatjuk fel magunknak. (A SHIFT+Print Screen billentyűk megnyomásával a képernyő tartalma a vágólapra kerül, innen tehát bemásolhatjuk például egy képszerkesztő programba.)

Ugyan már korábban egy gyűjteményben (ITT) szót ejtettünk a Splashup nevű képszerkesztőről, mégis úgy gondoljuk, megérdemli, hogy egy kicsit részletesebben is foglalkozzunk vele. Különösen azért, mert elérhetővé vált a Splashup Lite, a program egyszerűbb feladatokhoz és kisebb teherbírású gépekre tervezett változata.

A Splashup (ITT TALÁLHATÓ) teljeskörű képszerkesztő program, hacsak nem professzionális, nyomdai szintű szerkesztésre vágyunk, hasznát fogjuk venni. Kezelhetünk benne rétegeket, az effekteket is rétegenként is alkalmazhatjuk és természetesen az összes olyan jól ismert eszköz (élénkítés, elmosás, kivágás stb.), amit gyakorrta használ az ember a képszerkesztésnél rendelkezésünkre áll.

Ma egy kis trükköt igyekszünk mindenkivel megosztani, ami az internet gyorsaságát hivatott mérni. Nem kell mást tennünk, mint ellátogatni a SpeedTest oldalára, ahol egyetlen kattintással elindíthatjuk azt a rövid folyamatot, amely végén kiderül, hogy mennyi is az annyi ... sokan ígérnek sokféle sávszélességet, és persze nem mindig lehet tartani a maximumot. Mégis, tudatos vásárlóként, engem érdekel néha, hogy abban a percben éppen mennyivel 'hasít' az ADSL. Nem akarom lelőni a poént, de lesznek meglepetések!

Hamarosan még alaposan kivesézzük a Gapminder programot (ITT TALÁLHATÓ), amivel a világ statisztikáit tehetjük igen látványossá. Földrajz vagy társadalomismeret órákon nélkülözhetetlen segítség. A program kiagyalója Hans Rosling nagy hatású előadásokat tartott róla a TED konferenciákon is.

Most azért írunk róla, mert elérhetővé vált a Gapminder offline, azaz internettől független változata is (IDE KATTINTVA), azaz nincs szükség hozzá internet kapcsolatra. Így ott és akkor is használhatjuk, amikor bizonytalan a kapcsolat, esetleg nem is létezik.

Gyakran jelent gondot, hogy miként küldjünk el egy nagyobb fájlt valakinek. A legtöbb levelezőrendszer maximálja a csatolt állományok méretét, miközben a videók, bemutatók notebook fájlok elég nagyra tudnak hízni. Praktikus megoldás lehet a  Toldacuccot (IDE KATTINTVA)

Ezzel a szolgáltatással maximum 500 megabájt nagyságú fájlokat  tárolhatunk és küldözgethetünk. Még csak regisztrálnunk sem kell, megadhatjuk a címzett e-mail címét (és a sajátunkat is) és tölthetjük is a fájlt. A sikeres feltöltés után kapunk egy linket, amin keresztül a fájl letölthető, de a címzettek is megkapják ezt egy levélben.

Az Iographica (ITT TALÁLHATÓ) nevű program azok közé az alkalmazások közé tartozik, amiknek nem sok értelme van, de mégis jó szórakozást tudnak nyújtani. A kis Java alkalmazás nem tesz mást, mint folyamatosan futva követi az egér mozdulatokat és abból tetszetős grafikát készít. Nem kell mást tennünk, mint letölteni és elindíani a programot és akár órák elteltével már meg is nézhetjük, milyen grafikát hozunk létre, öntudatlanul is.

Elsőre nem hangzik valami nagy durranásnak, de érdemes kipróbálni, mert egyszerűen élvezetesebbé teszi a géphasználatot. Ha kicsikkel is használjuk gépet, ha tudják, hogy a munka végén még egy érdekes grafikát is kapnak (amiről akár közösen találgathatják, hogy mit is ábrázolt), nagyobb kedvvel fognak dolgozni.

Egy kollégámmal esett meg az alábbi történet: órán egy YouTube videót szeretett volna mutatni a gyerekeknek, és miközben mesélt, gyorsan beírta (legalábbis azt hitte) a böngészőbe, hogy 'youtube.com'. Mint kiderült, az 'y' lemaradt az elejéről, és - mit ad isten - 'y' nélkül a YouTube egy igen durva pornó oldal - ami pont abból él, hogy sokan elgépelik ezt a címet. Szerencsére a kivetítőn a 'Freeze' funkció be volt kapcsolva, ezért csak az ő gépén jelent meg az oldal, nem pedig fél-falnyi területen a gyerekeknek. Az ehhez hasonló helyzetekre kínál frappáns megoldást az URL Fixer nevű alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ). Részletek a lapozás után!

Nem sok olyan programot kínáltunk eddig, amely a testnevelés tanításában lehet hasznos, de most itt van egy. Az OpenJogBlog (ITT TÖLTHETŐ LE) az, amit a neve is ígér egy nyílt forráskódú program, amellyel futás naplót vezethetünk. A naplóba bevihetjük az adatainkat (magasság, tömeg), kedvenc útvonalainkat és természetesen azt is, hogy melyik nap mennyit és merrre futottunk. Arra is lehetőségünk van, hogy rögzítsük, miként változott a pulzusunk a futás során.

Mindezek után részletesen elemezhetjük is a futásainkat, grafikonokon nézhetjük meg, hogyan változott a teljesítményünk, esetleg sikerült-e elérnünk a kitűzött céljainkat. A program Java nyelven fut, így a legtöbb gépen semmilyen installálás nem kell hozzá és valóban platform független. A program honlapja ITT TALÁLHATÓ.

A BeFunky oldalon (IDE KATTINTVA) az általunk feltöltött képet alakíthatjuk át nagyon sokféle stílusban. feltöltjük a fotót és már válogathatunk is a sokféle szűrő és stílus közül. Ezek egy része csak a fizetős verzióban érhető el, de még így is van több mint harminc, amiből válogathatunk. Ha megtaláltuk a nekünk tetszőt, akkor elmenthetjük vagy elküldhetjük magunknak a végeredményt.

Itt látható, hogyan nézne ki a TanárBlog ha képregény lenne:

A Utah Egyetem matematikai szimuláció gyűjteménye (ITT TALÁLHATÓ) nem lenyűgüző megjelenésével fogja belopni magát a szívünkbe. Java alkalmazásokat találunk, amik általában nem olyan csicsásak, mint a Flash anyagok, viszont lényegesen megbízhatóbban és nagyon sokféle környezetben működnek.

Ha fellépünk az oldalra egy nagyon kényelmes mátrixba rendezve találjuk meg az anyagokat az ajénlott életkor és a téma alapján. Az életkor az óvodánál kezdődik és a 12. évfolyamnál ér véget, a témák pedig: számok és műveletek, algebra, geometria, mérés, adatelemzés és valószínűség. Mint látható az utóbbi kettő olyan, ami a hazai tantervekben is egyre nagyobb szerepet kap.

Sok szó esett már itt olyan alklamazásokról, amikkel gondolat- és fogalomtérképek készíthetők. Egyszer még csokorba is gyűjtöttünk tizet (ITT).  Úgy látszik azonban, hogy az ilyesmiből sohasem elég, vagy legelábbis mindig van újabb és jobb. jelen pillantban a Mind42 (IDE KATTINTVA) az, ami számomra vezeti a mezőnyt. lehetőségünk van együttműködni másokkal, az egyes csomópontokhoz megjegyzést fűzni, a csomópontokat linkekkel ellátni, de akár egy wikipedia bejegyzést is tehetünk egy ponthoz. Az már magától értetődő, hogy az elkészült térkép beágyazható, és természetesen vígan játszhatunk a színekkel is.

Külön szépsége az oldalnak, hogy nevét Douglas Adams Galaxis Útikalaúz Stopposoknak című könyvéből kapta, amiben kiderül, hogy az élet értelmét firtató kérdésre a válasz: 42.

Korábban már említettük az Aviary (ITT ÉRHETŐ EL) című oldal egyes alkalmazásait, de érdemes ránézni az egészre egyben. Az oldal neve magyarul madárház és az itt található egyes alkalmazások mind egy-egy madárról kapták a nevüket. Az oldal zászlóshajója a Főnix, amivel fényképeket szerkeszthetünk, módosíthatunk, ha nincs mindenre szükségünk, csak gyorsan szöveget ilyesmit raknánk egy képre, akkor a Sólyom segít, ha csak effekteket raknánk rá, akkor Páva. Színekkel való munkához segít a Tukán, vektroros grafikák készítéséhez a Holló. Hangokat is szerkeszthetünk a Mátyásmadár segítségével.

Ami a legelképesztőbb, hogy mindezt a professzionális programok képességeivel vetekedő alkalmazáscsomagot teljesen ingyen és a böngészőnkből használhatjuk, sőt még az elkészült képeinket is tárolhatjuk az Aviary oldalán.

A Microsoft Research Labs projejktje a Kodu (ITT TALÁLHATÓ), amivel akár a legkisebbek is képesek játékokat készíteni maguknak. Nem kell mást teniük, mint elkészíteni a terepet, elhelyezni rá a tárgyakat, majd programozni azokat.

A programozás egy grafikus ha... akkor... típusú felhasználói felületen történik, amihez valóban még olvasni sem kell tudni. Arra viszont nagyon alkalmas a program, hogy megtanítsa a számítógépes programozás alapjait.

Szerintem mindenki álmodozott már arról, hogy milyen jó lenne, ha saját robotja lehetne. A klasszikus sci-fikben túltengenek a robotok, sőt ha jól eemlékszem, még Pepe is programozta Mikrobit. Úgy tűnik eljött az az idő, amikor, ha nem is a robot készíti el regel a kávénkat, de legalább az iskolába bekerültek a robotok. Legalábbis BETT Show-n látványos volt, hogy hány standon kínáltak olyan szerkezeteket, amiket a diákok megépíthetnek és programozhatnak. Voltak közötttük olyanok, amiket már régóta ismerhetünk, mint a LEGO programozható gépei, de voltak egészen új komolyabb és egyszerűbb csodák is. A Bővebben után egy rövid videó is található arról, mit is láttunk:

_ _ _ _ _ _ _ _ _ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ ( T | a | n | a | r | b | l | o | g ) \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/

Az igazi számítástechnikai veteránok még emlékezhetnek arra a boldog időre, amikor a gépek csak szöveget tudtak megjeleníteni. Ekkor virágzott az ASCII grafika ideje, az olyan képeké, amik karakterekből vannak kirakva. A levelek végére szokás volt ilyen üzeneteket elhelyezni. Ezt éleszti fel az ASCII CREATOR (ELÉRHETŐ ITT) ahol a beírt szöveget többféle betűtípussal és formában irathatjuk ki ilyen grafikával.

Látványos diagramokat készíthetünk az ingyenes yED programmal (ITT TALÁLHATÓ). A Java alkalmazást futtathatjuk a böngészőből is, vagy le is tölthetjük az offline használathoz (INNEN).

A programot használhatjuk folyamatábrák, szervezetei és szerkezeti diagramok készítéséhez, de hasznát vehetjük akár biokémiai útvonalak ábréázolásához vagy egy osztályközösség szociometriájának felrajzolásához is.

A Think you know oldalán (IDE KATTINTVA érhető el) a számítógépek használatáról, illetve az online biztonságról találunk egy rajzfilm sorozatot.  A Hector's world sok mindenről szól, amit egy gyereknek tudni kell/érdemes, ha számítógépre fanyalodik. Márpedig fanyalodnak.

A Wordsift zseniálisan egyszerű, ám rendkívül hasznos kis oldal (IDE KATTINTVA található). Segítségével egyetlen pillanat alatt kideríthetjük egy akár 100 oldalas dokumentumról, hogy miről szól. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a szöveget beilleszteni egy szövegdobozba, majd a Sift gombra kattintani. És hogy mindez miért jó?