Többször írtunk már olyan oldalakról, amelyek oktatási (vagy szórakoztatási) céllal gyűjtenek össze dokumentumfilmeket. Természetesen minden ilyen oldal pontosan annyit ér, mint amilyen hatékonyan vadássza le a leghasznosabb filmeket. A legújabb kedvencem a Documentaryz nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol már pár perc kutakodás után is kiváló (és jól rendszerezett) anyagokat találtam (sajnos ezek legnagyobb része angolul van). Amit nemsokára használni is fogok, az a Történelem Gyorstalpaló (History Crach Course) nevű 14 videóból álló gyűjtemény (IDE KATTINTVA látható), amely 14 videóból áll, és rövid, 10 perces epizódokban mutat be történelmi korokat (ráadásul ezek a 10 perces részek tovább vannak tagolva 1-2 perces alfejezetekre, ami még inkább egy nyelvóra ritmusához idomul), ugyanakkor sokat lehet tanulni belőle - mind angolt, mind történelmet.

Egyfelől a PIL Akadémián hallott 21. századi kompetenciákról elmélkedtem, másfelől pedig meghallottam a rádióban, hogy az olimpia végéig a londoni metróállomások korábbi híres bajnokok neveit viselik. Ebből jött az öltet, hogy egy-egy rövid videóban be kellene mutatni azt a 13 magyart, akikről elnevezték valamelyik állomást. A projektet meg lehet csinálni a 2012-ben esélyes magyarokról vagy a külföldi bajnokokról (akikről szintén neveztek el állomásokat), ill. bárki másról is. Íme a lépések (a Bővebben-re kattintva!!):

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

Bevallom, engem teljesen meghat néha, hogy a BBC milyen komolyan veszi, hogy közszolgálatot. Nem elkényelmesedett monopólium, hanem valóban minőségi tartalomszolgáltató. A minap éppen a környezetvédelemhez és a jövőhöz kötődő ismeretterjesztő anyagokat kerestem, amikor rábukkantam, és - ahogy mondani szokás - meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve volt. Az oldal IDE KATTINTVA látogatható meg, és rengeteg órán használható ötletet ad. Nekem különösen az 1 perces ötletek tetszettek, ahol érdekes, esetenként ellentmondásos javaslatokat hallhatunk egyetlen percben előadva (pl. felvételi interjúkon a felvételizők viseljenek maszkot, hogy ne legyen előnyük a 'szép' embereknek). Az összes rovat ITT TALÁLHATÓ. Angolosoknak, term.tud-ot tanítóknak érdekes, hasznos, izgalmas. És szép is!

Jópofa prgramot adott közre a Microsoft Reasearch, a Cliplets programmal (ITT TALÁLHATÓ) filmekből készíthetünk olyan álóképet, aminek egy rész mozog. Ez elsőre bonyolultan hangzik, de a megvalósítás sokkal könnyebb. Betöltjük a programba a legfeljebb 10 másodperces fimet és kiválasztjuk azt a képkockát, amit a háttérnek akarunk. Ezután újabb rétegeket adhatunk hozzá, amin viszont mozog a kép. A hátás izgalmas, érdekes.

Arra biztosan jól használható, hogy leessen a diákok álla, szóval egyértelműen ott van a WOW faktor. Médiából, vizuális kultúrából érdekes feladat lehet, ha ezzel az eszközzel kell kifejezniük valamit, de idegen nyelvből is készíthetünk videószótárat Clipletekkel. Hogy pontosan miként is néz ki egy ilyen videó, azt itt mutatjuk:

Idősebbek néha könnyes szemmel tudnak visszaemlékezni a politikai aktivizmus időszakára, hogy milyen nagyszerűen össze lehetett jönni egy béketüntetésen az ellenkező nem képviselőjével. Mennyire meggyőző volt a make love not war jelsző. Általában azt is hozzáteszik, hogy persze akkor még minden más volt és bezzeg a mai gyerekek csak a Facebookon lógnak.

A Kony 2012 azt mutatja, hogy ez a generáció is tud politikailag aktív lenni, ha megfelelő célt talál. 10 évvel ezelőtt kezdődött a történet három amerikai egyetemistával, akik féktelen idealizmusukban filmet akartak forgatni a darfúri humanitárius katasztrófáról. Eljutottak viszont Ugandába, ahol megtalálta őket a gyermekkatonaság problémája. Ebből született a Láthatatlan gyerekek (Invisible children) című egy órás film. Észak-Ugandában gyermekek százai vándorolnak a falvakból a városokba, hogy biztonságban legyenek a Lord's Resistance Army nevű lázadó csoporttól, akik gyermekeket rabolnak és kényszerítenek harcra. (ITT ÍRTUNK a filmről).

Már áradoztunk a Delicious nevű linkmegosztó oldal új, esztétikus linkgyűjtemény-készítő alkalmazásáról (itt a saját feltöltött linkjeinket tudjuk összefűzni). Amellett, hogy nagyon szép, rendkívül hasznos is az új funkció, hiszen mások által összeállított tematikus gyűjtemények között is böngészhetünk. Bevallom, méltatlanul sok időt is el tud szippantani a Delicious, de nem szoktam megbánni. Most egy újabb gyöngyszemre akadtam, amelyben interaktív történetek vannak összegyűjtve. Ezek azok, amikor van egy rövid (pár perces) videó, majd egy választási lehetőség. Attól függően, hogy mit választunk, más-más úton folytatódik a történet. Néhányat már eddig is találtam, és használtam, de ilyen sokat egybegyűjtve még nem. ITT TALÁLHATÓ az oldal, angoltanároknak ajánlott különösen, de szintén ajánlott jól bejárni a történetet, mielőtt tanítanánk- van pl. olyan is, amelyben egy randi végén a szexről kell döntenünk, vagy egy horror történet közepéba csöppenünk. Egy szó, mint száz: aranybánya az oldal, de megfontoltan használjuk órán!

Nagyon szeretem a World Press Photo kiállítást (ITT TALÁLHATÓ az oldal), főleg azért, mert online is kiválóan élvezhető. Mivel az idén nem volt lehetőségem a diákokat elvinni, arra gondoltam, hogy a kiállítást hozom el hozzájuk. A következőt csináltuk: kiválasztottam 8 képet, ami érdekes (esetleg helyenként sokkoló is, szóval érdemes átgondolni, hogy melyik csoportnak mit viszünk be). Egy példa képtárat mellékeltem SMART Notebook szoftverben - nekem ezek a képek bejöttek. Az órán párban megbeszélték, hogy mit látnak a képeken, majd párba raktam a képeket, és ki kellett választaniuk a szerintük hatásosabbat a két kép közül. Nyelvi fókusz teljesen spontán működött, hiszen tényleg találgatniuk kellett, hogy mi is történhet a képen, és főleg miért. Ezután megbeszéltük a képeket, elmondtam a képek hátterét - ez nagyon érdekelte őket - majd az összes képet egyszerre mutattam meg nekik, és most már minden info birtokában fel kellett állítaniuk egy sorrendet - majd elvitatkoztunk rajta. Házi feladatként azt adtam, hogy válasszanak egy számukra izgalmas képet a World Press Photo oldaláról, hozzák be másnap, és lobbizzanak érte. Végül megszavaztuk a csoporton belül a legjobb képet. Ha van időnk, ez akár 2x45 percig is könnyen eltarthat - én nem engedtem, csak 20-25 percig mindkét órán. Viszont végig beszéltek (célnyelven), spontán használták a nyelvtant, és sokat tanultak a világról. Megérte.

A Visuwords (ITT TALÁLHATÓ) egy fantasztikus online vizuális szótár, ami grafikusan mutatja be a keresett szavak jelentéseit és szókapcsolatait.  Ha rákeresünk egy tetszőleges angol szóra, azonnal láthatjuk a szóval kapcsolatos összefüggéseket: pl. szinonimákat, példákat, rész/egész viszonyokat, igecsoportokat, ellentéteket, ok-okozati kapcsolatokat és egyéb szójavaslatokat. A szófajok különböző színekkel vannak jelölve, így a diákok könnyen kategorizálhatják a keresett szót. Ha az egeret a szavak fölé „visszük” a szó definíciója is láthatóvá válik. Részletek, videó és óravázlat a lapozás után!

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

Két weboldalt ajánlunk ma a nyájas (angol szakos) olvasó figyelmébe, mindkettőt ITT találtuk. Az elsőt kezdőbbeknek és/vagy kicsiknek ajánljuk (IDE KATTINTVA látogatható meg). Érdemes kipróbálni interaktív táblán, mivel nagyon vicces az, ahogy a hangosan kimondott szavakat össze kell raknunk. Ha 5 perc van az óra végén, és szeretnénk hasznosan kitölteni, ám mégis levezető játékkal, az oldal kiválóan alkalmas a célra (tegyük meg azt a szívességet, hogy lelkes gyerekeket küldünk a következő órára :). A másik játék (ITT TALÁLHATÓ) nehezebb, inkább B1+ szinten játszható, és kicsit egyszerűbb, hiszen szavak rokonértelmű párját, vagy éppen ellentétét kell megkeresnünk. A játék benne annyi, hogy a szavak 'elemek', és bele kell lőnünk egy kis katapulttal egy robot szájába. Az fura picit, hogy nem a helyes megoldás számít igazán, hanem az, hogy beletaláltunk-e a robot szájába.

Nagyon szeretem a világ modern csodái (vagy modern világ csodái?) oldalát, ahol évente lehet jelölni, szavazni városokra vagy éppen természeti csodákra (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Az idei első fázis -a jelölésé - már elérhető, március 7-étől pedig lehet az első körben beszavazott városok közül választani majd. Én órán fogom használni, ne csak beszélgessünk a modern csodákról, hanem vegyünk részt a játékban is. Feladtam diákoknak azt is, hogy válasszanak 2 várost (rengeteg van), és lobbizzanak a csoportban egy picit mellettük. Ehhez persze meg kell nézni, hogy hol van a város, miért szép, miben különleges. Nagyon jól működött már B1+ szinten is, főleg azért, mert lehetőségük volt otthon felkészülni, és egy wikipédia szócikket már megértettek.

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Hihetetlennek tűnik a cím, pedig az utoldó szóig pont így igaz. Sokat és sokan gondolkodtak azon, hogy milyen haszna lehet a közösségi oldalaknak, illetve a videómegosztóknak a közéletben. Érdekesség, hogy a legnagyobb botrányok az angol futball világában leginkább twitter bejegyzésekből fakadnak. Egyre gyakoribb a BBC-n is, hogy egy cikk agy játékos tweet-jéről és annak fogadtatásáról ír. Most egy sokkal izgalmasabb dolgot ajánlunk - a washingtoni Fehér Ház YouTube csatornáján mindenki feltehet kérdéseket magának az amerikai elnöknek, aki január 30-án eg sajtótájékoztatón sok kérdésre válaszol. A legjobb kérdések beküldőit meghívják egy Google + csevegésre, magával az elnökkel. Kérdezni bármilyen nyelven lehet, Google fordítóval azonnal angolítják. A határidő január 28., szóval sietni kell, de a Fehér Ház YouTube csatornája egyébként is trtogat érdekességeket (MÉGPEDIG ITT).

Közismert, hogy a ma már teljesen meghonosodott blog kifejezés a webes naplóból (web blog) ered. De hol vannak ma már ezek a valódi naplóktól? Itt a TanárBlogon sem lekünk finom rezdüléseit osztjuk meg a világgal, hanem szakmai tartalmat, szakmai segítséget kívánunk kínálni. A valaha olyan népszerű én-blogok ideje lejárt (és nem is biztos, hogy ezen nagyon bánkódnunk kell).A Maildiary oldal (IDE KATTINTVA) most érdekes formában találja fel újra a webes naplót. E-mailben írhatunk naplót és ráadásul még emlékeztetnek is erre a feladatunkra. A regisztrációhoz a nevünket és az e-mail címünket kell megadnunk és már kész is a naplónk. Az oldal naponta küld érdeklődő leveleket nekünk arról, hogy mi történt velünk, nincs más dolgunk, mint válaszolni a levélre és már kéesz is az aznapi naplóbejegyzés. Nyelvatnulóknak ideális megoldás lehet arra, hogy naponta fogalmazzanak egy kicsit. Külön öröm, hogy mindezt nem csak nagolul, hanem németül is megtehetjük (IDE KATTINTVA).

Nemrég írtunk arról a kísérletről, mely során diákoktól azt kértem, hogy hetente osszanak meg egymással egy-egy olyan érdekes oldal, ami hasznos lehet a többieknek is, és az angolhoz kapcsolódik. Valóban igaz, hogy ha hagyjuk, hogy saját maguktól írjanak a gyerekek, egészen meglepően jó dolgokat tudnak hozni. Ma a Kids react című YouTube csatornát ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ), ahol különböző rövid, online terjedő 'vírus' videókat, vagy a világ egyéb érdekes, fura jelenséget mutatnak gyerekeknek, tinédzsereknek, és megkérdezik a véleményüket. Nagyon viccesek a válaszok, és nem is nehezek, ráadásul egy-két mondatosak, azaz gond nélkül lehet szerkeszteni, vagy akár csak 3-4 mondatot kivenni belőle, illetve megkérdezni a mi diákjainkat arról, hogy ők mit gondolnak a videóról. Összesen egyébként 215 videó tallható a csatornán, szóval lesz mit szemezgetni. Az ötletet köszönjük Bráder Edinának!

A mai poszt nem kifejezetten IKT, bár tartozik egy letölthető feladatlap hozzá. Nemrégiben 'csoportok' volt a téma, és arról kezdtünk beszélgetni a gyerekekkel, hogy vajon az amerikai filmekben látható középiskolás 'típusok' mennyire igazak itthon. Aztán elkezdtem utánaolvasni a dolognak egy picit, és készítettem egy gyűjteményt. Ezt most mellékelem csatolmányban. Az óra így zajlott:  kerestem 6-7 képet, amin ezek a típusok voltak láthatóak (pl. számítógépes 'nerd', pompomlány stb.), és megkérdeztem, hogy mit gondolnak, milyenek lehetnek ezek a diákok. Ezután mindenki kapott 1-2 kártyát a típusok leírásával, és körbejártak a teremben, mindenki elmesélte a másiknak, hogy ő mit tud (a kártyák alapján). Ezután párban megpróbálták az összes típust felidézni, akiről hallottak (nem volt szabad jegyzetelni, de mondtam nekik, hogy nagyon figyeljenek). Végül a párok egymást tesztelték. Ha a csoport nyitott, arról szoktunk még beszélgetni, hogy vajon ezek a kategóriák mennyire jellemzőek a magyar iskolákra.

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát: