Tele van az internet mindenféle kísérleteket bemutató videókkal. Ez nagyszerű dolog, de közben veszélyes is lehet. Sok közöttük didaktikailag helytelen, téves magyarázatot ad, esetleg nem veszi figyelembe a balesetvédelmi szabályokat. A Digitális pedagógus konferencián Hartlein Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a YouTube által felajánlott videók között gyakran orbitális marhaságokat, áltudományos ostobaságokat is találunk. Nem veszi ki jól magát, ha a diákot (differenciáltan tanítva) leültetjük, hogy nézzen meg egy videót, de ő utána rögtön a nullponti energiáról nézhet valami kreténséget.

Szerencsére a BME oktatója megoldást is kínált: az egyik ilyen a Fizipedia a Műszaki Egyetem e-tananyaga (ITT TALÁLHATÓ), itt a kísérletek között a legtöbb lényeges fizikai kísérlet megtalálható, magyarázattal. A videók szándékosan úgy készültek, hogy szükség legyen mellettük a tanári magyarázatra, esetleg a tankönyvre. Tulajdonképpen ezek a videók nem mások, mint illusztrációk egy könyvhöz, éppen ezért az órán is jól felhasználhatók.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Az egész fejlett világban jelentős probléma, hogy a természettudományos és műszaki pályák népszerűsége nagyon lecsökkent és egyre jobban csökken továbbra is. A dolog okai összetettek és nem is igazán feltártak, de egyre több szervezet próbálja a trendet megfordítani. Hazánkban például a felvételi keretszámok elosztásánál érvényesítik ezt a szempontot, de vannak helyek, ahol máshogyan is próbálkoznak. Alapvető megfigyelés, hogy ezen pályák a lányok körében még kevesbé népszerűek, mint a fiúk között, a cél tehát, hogy teremtsük meg lányoknak való fizikát.

Az Intel támogatásával jött létre a Girl-friendly Physics (ITT TALÁLHATÓ) oldal. Négy lépésben tehetjük lányosabbá a tanításunkat: elsőként egy kérdőívben azonosíthtjuk, hogy mi az, amin változtatnunk kellene, majd megnézhetjük, mivel érdemes foglalkoznunk és ehhez milyen eszközök állhatnak a rendelkezésünkre, ezt gyakorlati tanácsok, óravázlatok követik, a végén pedig megnézhetjük, milyen karrier lehetőségei vannak a fizikát tanuló lányoknak. Az oldal sajnos angolul van, de érdemes időt fordítani az átböngészésére, sok jó ötletet szerezhetünk belőle.

Ha választani kell, hogy egy oldal tartalmában legyen nagyszerű vagy a kinézetében, akkor gondolkodás nélkül az elsőt választom. Láthatóan így van ezzel Fülöp László is, aki kémiával foglalkozó oldalainak (ITT VAN) nem éppen a kinézetével, hanem sokkal inkább a tartalmával próbálja meg lekötni a látogatók figyelmét. És ha a látogató érdeklődik a kémia iránt, akkor minden bizonnyal sikeresen.

A kis költségvetésű kísérletekhez a részletes leírásokon túl videók is tartoznak, így akár órán is bemutathatjuk őket. A 27 kísérlet többsége a szerves kémia témaköréből kerül ki. Érdemes megnézni őket

Egészen nagyszerű oldal a Fizkapu (IDE KATTINTVA), a kicsit idejétmúlt arculat senkit ne tévesszen meg, minőségi tartalom rejetzik mögötte. Van itt minden, ami a fizika tanításához hasznos és érdekes lehet. A békéscsabai Zátonyi Sándor gyűjteménye igazi kincsesbánya.

Van itt több óravázlat, ábragyűjtemény és filmek is szép számmal. Ezek közül sok olyan jelenségeket mutat be, amikhez nincsen feltétlenül eszköz minden iskolában. Van itt még egy nagy link tár is, mindenféle fizikás honlapokkal. Hosszan lehet csemegézni a jól átláható, rendezett gyűjteményben. Fizikát tanítóknak és tanulóknak kihagyhatatlan. De, hogy mi nyűgözött le engem a legjobban, azt a bővebben után mutatom meg:

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

A Discovery Channel egy újabb izgalmas fejlesztéséről számolunk ma be (ITT TALÁLHATÓ), amelyben vulkánokról van szó. Szemléltetik a törésvonalakat is földgömbön, utazást tehetünk egy vulkán belsejében, de a legizgalmasabb talán az, hogy egy rendkívül egyszerűen kezelhető szimulációs programmal elkészíthetjük saját vulkánkitörésünket. Miután a vulkán kitört, elemezhetjük a következményeket, illetve új paramétereket megadva újra próbálkozhatunk. Nagyon érdekes, egyszerű játéknak tűnik!

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

Az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszéke hozta létre a Tanulságos Kémiai Kísérletek oldalát (IDE KATTINTVA). A cím meglehetősen sokat elárul: az oldalon tanulságos kémiai kísérletek videóit találhatjuk. Mindezeket a videókat a főszereplő elemek szerint csoportosítva találhatjuk meg, ebben segít a nyitóoldalon látható periódusos rendszer.

A videók megtekintéséhez divx bővítmény szükséges. Maguk a filmecskék nem túl nagyok és nem is túl részletesek. Bizonnyal szükség van a tanári magyarázatra is ahhoz, hogy egy diák számára igazán érthető legyen, ami történik. Cserébe viszont sokszor olyan anyagokat és olyan eljárásokat mutatnak be, amik meghaladják egy középiskola lehetőségeit. Hatalmas előnye, hogy magyarul van.

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

Nem is olyan régen írtunk a Webcam Laboratory nevű magyar fejlesztésű szoftverről (ITT) és a minap jött a hír, hogy az év magyar találmánya lett az idei Innovációs techShow-n. A program egyik izgalmas lehetősége az univerzális logger, ami azt ígéri, hogy mindenféle mérőműszert digitálisan felhasználhatóvá tesz. Most ezt a funkciót teszteltük egy különleges kísérleti összeállításban.

Az enzimekről sok szó esik a biológia és kémia órákon, de alapos vizsgálatukra ritkán van lehetőség. A Webcam Laboratory lehetőséget ad arra, hogy látványos és izgalmas méréseket végezzünk. Élesztő cukorbontását vizsgálhatjuk meg vele és nem lesz szükségünk a webkamerán és egyszerű laboreszközökön kívül semmire. A Bővebben után egy viideóban is bemutatjuk, hogy miről is van szó.

Paul Nation a szókincstanulás kutatásának egyik kiemelkedő élő legendája. Ma az ő oldalán néztünk körül, és hatódtunk meg, hogy mennyi mindent oszt meg ő is a kutatók közösségével. Ezek a programok, illetve letölthető dokumentumok elsősorvban - ám nem kizárólag! - kuatóknak lehetnek érdekesek. Letölthetjük például a szókincs mélységét mérő szoftverét, ami arra jó, hogy bármilyen szöveget összemérjen a leggyakoribb 1000, 2000 és 3000 szóval szemben. Azaz, ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyik How I met your Mother epizódnak mennyire nehéz a szókincse, nem kell mást tennünk, mint bemásolni a szöveget a programba, ami megmondja, hogy melyik listából hány szó található a szövegben. Az oldalról egyébként szókincs mélységet mérő teszt is letölthető, amely azt mutatja meg, hogy egyes tanulóknak milyen széles a szókincse. Szóval sok érdekesség található Nation prof. oldalán, érdemes körülnézni, letöltögetni, olvasgatni dolgokat - akár csak úgy is!

Úgy tűnik, hogy egy fecske mégiscsak képes nyarat csinálni! Több éve fut már Zsíros László Róbert méltán népszerű kísérletezős videoblogja, a Szertár (ITT TALÁLHATÓ). Most azonban úgy látszik, mások is kedvet kaptak ahhoz, hogy kísérletekkel szórakoztassák a nagyérdeműt, rögtön két ilyen oldal is indult a közelmúltban.

A Jókísérlet blogot (IDE KATTINTVA) a debreceni Huszár Gál iskola lelkes diákjai és egy tanáruk működteti. Az oldalon nem csak érdekes videók találhatók, hanem természettudományos kérdések, vetélkedők is. Mindenképpen érdemes meglátogatni.

Szintén debreceni a Garázs blog (ITT VAN) itt is egy lelkes gyerekcsapat mutat be izgalmas, látványos kísérleteket, őket is érdemes megnézni!

A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

Nem szűnik meg lennyűgözni minket a BBC - igaz, hogy közpénzből (ami sok cégnek fáj Angliában), de nagyon jó dolgokat fejlesztenek, és láthatóan van koncepciójuk. Most egy nem annyira új, mintsem nagyon gazdag online, oktatásban használható játékgyűjteményről számolunk be, amely 3 témakörben (angol, matek, terészettudományok) kínál valóban nagyon sok játékot (és IDE KATTINTVA érhető el) . Ha angolt tanítunk - akár általánosban, akár gimnáziumban - bátran szemezgethetünk a játékok között, sőt a játékok alatt megtaláljuk azt a kódszeletet is, amellyel beágyazhatóvá válnak saját blogunkba, esetleg digitális osztálytermünkbe. A lapozás után mutatunk 2 példát is!

A kémiatanárok körében ma is folyik a vita arról, hogy mennyire kell a kémiai kísérleteknek a mindennapokohoz kötődnie. Az egyik elképzelés szerint, minél hétköznapibb anyagokból dolgozunk, annál nagyobb lesz a tanultak relevanciája a diákok számára. A másik tábor a veszélyeket hangsúlyozza, ha ugyanis a mindennapi anyagokkal pancsolnak a kémia órán, könnyen kezdhetnek otthon is veszélyes házi kísérletekbe, olyasmibe, ami nem ellenőrzött, nem laboratóriumi körülmények között nagyon veszélyes lehet.

Az Off the Shelf Chemistry szerzője Robert Farber egyértelműen az első állaspontot foglalta el és ennek szellemében írta meg 18 vizsgálat menetét (ITT TALÁLHATÓ). A vizsgálatok bár mindennapi anyagokat használnak, komoly laborfelszerelést igényelnek.

Ami még nem nagyon volt itt a Tanárblogon, most egy hardver trükköt mutatunk be. Pontosan azt, hogy egy régebbi webkamerából hogyan készíthetünk infrakamerát. Az infrakamerával az infravörös tartományban sugárzott fényt érzékelhetjük, megállapíthatjuk, mi és milyen mértékben sugároz ebben a tartományban valamint azt is, hogy mennyire verik vissza egyes tárgyak ezt a sugárzást.

A trükk nagyon egyszerű, elég hozzá annyit tudni, hogy a webkamerák fényérzékeny csipje nem csak a látható tartományban érzékel fényt, hanem infrában is. Azért, hogy a kemara ugyanazt lássa, amit mi, a lencséje elé egy szűrőt helyeznek el, ami kiszűri az infrasugarakat. Nekünk nem lesz más dolgunk, mint ezt a szűrőt kicserélni egy olyanra, ami éppen ellenkezőleg nem az infravörös, hanem a látható fényt szűri ki.

A mikrobiológia elég mostohán kezelt része a biológiának a középiskolában. Ahhoz képest, hogy a Földön az élőlények döntő többsége baktérium, sőt bennünk magunkban is tízszer annyi baktérium lakik, mint ahány emberi sejtünk van, a biológia tananyagban jó, ha 2-3 óra jut a tanulmányozásukra.

Most egy olyan kísérletet szeretnénk megmutatni, ami látványos, működik és nagyon sokat megmutat a baktériumok viselkedéséről. A Winogradsky-oszlopról van szó. Egy animált bemutatóban mindenki megtudhatja, miként kell ilyet készíteni (IDE KATTINTVA).