Ami még nem nagyon volt itt a Tanárblogon, most egy hardver trükköt mutatunk be. Pontosan azt, hogy egy régebbi webkamerából hogyan készíthetünk infrakamerát. Az infrakamerával az infravörös tartományban sugárzott fényt érzékelhetjük, megállapíthatjuk, mi és milyen mértékben sugároz ebben a tartományban valamint azt is, hogy mennyire verik vissza egyes tárgyak ezt a sugárzást.

A trükk nagyon egyszerű, elég hozzá annyit tudni, hogy a webkamerák fényérzékeny csipje nem csak a látható tartományban érzékel fényt, hanem infrában is. Azért, hogy a kemara ugyanazt lássa, amit mi, a lencséje elé egy szűrőt helyeznek el, ami kiszűri az infrasugarakat. Nekünk nem lesz más dolgunk, mint ezt a szűrőt kicserélni egy olyanra, ami éppen ellenkezőleg nem az infravörös, hanem a látható fényt szűri ki.

A mikrobiológia elég mostohán kezelt része a biológiának a középiskolában. Ahhoz képest, hogy a Földön az élőlények döntő többsége baktérium, sőt bennünk magunkban is tízszer annyi baktérium lakik, mint ahány emberi sejtünk van, a biológia tananyagban jó, ha 2-3 óra jut a tanulmányozásukra.

Most egy olyan kísérletet szeretnénk megmutatni, ami látványos, működik és nagyon sokat megmutat a baktériumok viselkedéséről. A Winogradsky-oszlopról van szó. Egy animált bemutatóban mindenki megtudhatja, miként kell ilyet készíteni (IDE KATTINTVA).

A firenzei tudománytörténeti múzeum oldalán nagyszerű anyagot találunk a Mediciek szolgálatában álló udvari tudósokról (IDE KATTINTVA). Megismerkedhetünk a kor legfontosabb tudósaival, de az Accademia del Cimento titkáraival éspatrónáló hercegeivel is. leírást kapunk a tudományos módszer születéséről és alapelveiről is.

Ami azonban a legnagyobb hasznunkra lehet, hpgy nagyo sok klasszikus kísérletet nézhetünk meg animációban (sajnos angol narrációval). A klasszikus Toricelli kísérlettől a hangsebességet meghatározni próbálókig. Mindezt egészen csodálatos, a kor hangulatához tökéletesen illeszkedő grafikával

A Szertár (ELÉRHETŐ ITT) Zsíros László Róbert videoblogja már intézmény Magyarországon. A tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait (itt mindenkinek Öveges József jut eszébe) ötvözi a legkorszerűbb technikával. Hetente megjelenő vicces és izgalmas kísérleteit sokezren várják izgalommal, de Laci ezen túl is sokat tesz azért, hogy minél több emberhez jusson el a tudomány, többek között a Csodák Palotája munkatársaként. Blogja a korábbi blog.hu-s formátumot kinőve, saját cím alatt érheő már el (szertar.com). Az új helyen jobban kereshetőek  cikkek, a kicsiknek címkével ellátott bejegyzésekből az óvodásoknak is szedhetünk ötleteket, a barkács jelzővel ellátottak pedig komolyabb szaktudást igényelnek.

Mendel első két törvényét, a domináns-recesszív valamint az intermedier öröklődés alapelveit ismerhetik meg a diákok ebben a tananyagban. A Notebook állományba ágyazott szimulációval magunk kísérletezhetünk és saját magunk deríthetjük, mik az öröklődés alaptörvényei.

Akárhogyan is nézzük egy ilyen kiállítás jórészt a kütyükről szól. Szép ugyan egy online tartalaomszolgátltatás meg egy izgalmas oktatási szoftver, de az újfajta kütyük biztosan látványosabbak mindennél. Ilyesmiket pedig elsősorban a termtud oktatásban használnak, ezért is volt számomra különlegesen érdekes a BETT.

Úgy látszik, egyre több cég lát fantáziát a termtud holmik gyártásában, ezért lépten-nyomon olyan standokba akadt az ember, ahol valami effélét kínáltak. Az idei évben három újdonság tűnt fel nekem:

Egy videó, saját kísérleteik és az interaktív tábla segítségével vizsgálhatják a diákok a szabadesés tulajdonságait.

Bár a Disney elsősorban a rajzfilmjeiről híres, a hatalmas birodalomnak olyan része is van, ami a természettudományos oktatással foglalkozik. A go.com FamilyFun oldalán (IDE KATTINTVA) hat olyan egyszerű, de látványos kísérletet mutatnak be, ami a legkisebbeket is elszórakoztathatja:

Megtalálható itt a sóból és olajból készült házi lávalámpa, a szikrázó robot, az egymással nem keveredő piros és kék víz, a varászkanál, ami szétválasztja az összekevert sót és borsot, a citrommal működtetett óra és végezetül a bámulatos módszer, amivel egy keménytojás magától ugrik be a szűk nyakú üvegbe.

Sajnos nem minden izgalmas kísérletet lehet elvégezni az iskolai laborban. Van olyan, amihez nem lehet kapni vegyszert vagy csak túl drága lenne, van, amihez nincsen megfelelő berendezés, olyan is, amire egyszerűen nem jut idő (egy hat-nyolc órás desztillálást kevés diák tud kivárni).  Ilyenkor jó szolgálatot tehet, ha a kísérletet megmutatjuk videón. De nem csak így vehetjük hasznát az ilyen videóknak, segíthetnek akkor is, ha a diákok a kísérletezés előtt megnézhetik, hogy mit is kell csinálniuk. Nem kell félnünk attól, hogy ha már látták a végeredményt, nem lesz olyan érdekes a dolog, a kézzelfogható, saját tapasztalatot semmi nem helyettesítheti. Természetesen ara is jó lehet egy ilyen klip, hogy nekünk adjon ötletet, mivel kápráztassuk el a diákokat a következő órán. Összegyűjtöttünk hát tíz olyan oldalt, ahol bőségesen találhatunk kísérleteket, mielőtt a diákoknak mutatnánk őket azért érdemes odafigyelni arra, hogy mennyire tartják be a videóban a biztonsági előírásokat.

1. Az első bemutatott csatorna egy norvég egyetemistáé (ITT TALÁLHATÓ), aki a SOTE-n tanul éppen. Számos izgalmas kísérlete közül, ide a nylon gyártást illesztjük be:

Itt a karácsony! Mi is lehetne alkalmasabb egy szórakoztató kémia órához, mint ez. Gyűjteményünkben tíz olyan weboldalt mutatunk be, melyek valamilyen módon a karácsonyhoz kapcsolható kíérletet vagy foglalkozást írnk le.

1. Karácsonyfadísz túltelített oldatból: ha bóraxból készítünk telített oldatot és abba pipatisztító drótot merítünk, gyönyörű, dísznek is alkalmas formát kapunk. A művelet pontos leírása angolul megtalálható IDE KATTINTVA.

2. Egyszerű papírkromatográfiával is nagyon szép díszeket készíthetünk, amiről egy részletesebb leírást találhatunk EZEN AZ OLDALON.

Gyakran hangzik el az az érv a IKT-val szemben, hogy az a valóság helyett valami virtuális világot ad a gyerekeknek és eltávolítja őket az igazi tapasztalatoktól. Az alábbi kis videó, amit Főző Attila barátunk készített látványosan cáfolja ezt. Ebben a projektben mobil mérőeszközöket és GPS-t és digitális fényképezőgépeket használtak egy város környezeti állapotának feltérképezésére, majd az eredményeket a Google Earth programban jelenítették meg. A projekt minden lépésében használta az IKT eszközöket, miközben a legkonkrétebb valós méréseket tette lehetővé. Szép példája ez annak, hogy az IKT technológia nem helyettesíti a valós tapasztalatokat, hanem kiegészíti azokat. A projektről készült összefoglaló videó lent látható.

A Lomolitos blog a minimálfotózásról szól és már ekként is izgalmas olvasmány lehet. Ez a (IDE KATTINTVA) bejegyzés viszont arról ír, miként készíthető házilag lyukkamera. Kiváló projekt lehet egy ilyen kamera elkészítése és tökéletesítése akár szakkörön, akár extra feladatként. Mindeközben mind a kémiáról, mind az optikáról megtanulhatnak valamit. A lyukkamerát felhasználhatjuk problémaalapú tanításhoz is ahol a feladat az, hogy tökéletesítsék a lyukkamerás fényképezést.

Interaktív táblára kiváló a HEAL ingyenes animációja, ahol 'blood typing' végezhető interaktívan (IDE KATTINTVA található az animáció egész képernyős változata). Biológia órán hasznos lehet - gondolom biológia tanárok majd véleményt mondanak róla - mindenesetre ide is beillesztjük a kis képernyős változatot, hogy lehessen próbálgatni az animációt (sajnos az instrukció nem magyarul van, de talán érthető, hogy mit szeretne tőlünk a feladat):

A Science Toys oldalon (ELÉRHETŐ ITT) olyan látványos kísérletek gyűjteményét találhatjuk, amik látványosak és könnyen elvégezhetők. Legyen szó mágnesességről, optikáról vagy elektromosságról, találhatunk olyan kísérletet,

Alan Turing a XX. százid egyik legnagyobb gondolkodója 1936-ban írta le az egyszerű, de mégis sokféle felhasználásra alkalmas automaták, a Turing-gépek elméleti felépítését. A Turing-gépek az algoritmusok vizsgálatának és a számítógépek későbbi kidolgozásának is alapját jelentik, Neumann János is sokban támaszkodott Turing eredményeire.

A DNA interactive egy csoda! Bár nem értek a biológiához, és pl. a Gene Boy (Game boy) nevű játékkal már csak nehezen tudnék játszani, egy átlagos biológia iránt érdeklődő gimnazista már értékelné az oldal minden funkcióját.

És be kell látnunk: funkciókból bizony sok van! Interjúk tudósokkal, videók, interaktív játékok. Az oldal szemléltet, bemutat, majd interaktívan bevon. Ennél többet ne is várjunk - nem is várhatunk!

Kísérleti labpratóriumba kalauzol minket a MouseParty interaktív oldala. Sok, különböző kábítószer hatása alatt lévő, egér közül kiválaszthatunk egyet, és megtanulhatjuk, hogy mi történt vele. (A poszt végén található szokásos interaktív bevezetőnk az oldalhoz. A teljes képernyős változathoz IDE ÉRDEMES KATTINTANI.)

Az Arkive education rengeteg  multimédiás oktató anyagot kínál - ingyen! Elsősorban term.tud. tantárgyakat tanítóknak lehet érdekes, és a tananyagok korosztály szerint is rendszerezve vannak.

Mai ajánlatunk a Realika DVD, illetve az ehhez kapcsolódó weboldal (IDE KATTINTVA érhető el), ahol rengeteg interaktív, flash alapú digitális tananyag érhető el teljesen ingyenesen - ráadásul magyarul!

A 'How the body works' egy elsősorban fiataloknak szóló zseniális oldal, ahol egy helyen megtalálható MINDEN, amire csak vágyunk (mondjuk angolul biológiát tanító tanárként, vagy éppen angoltanárként, akit érdekel a biológia - vagy éppen biológia szaknyelvet tanítóként).

Akárhogyan is, itt teljes interaktív óravázlatokat találhatunk.