Már több blogbejegyzés született erről a remekül használható programról (itt és itt). Gondolattérképpel már régóta dolgozom, csak kissé nehézkesen ment a papíros- majd Word-ös - PowerPoint-os változat, a kollaborációs problémákról nem is beszélve. A blogot olvasva felvillanyozódtam: először is utána néztem a Neten, és találtam egy újabb videót egy külföldi tanároldalon a használatáról (itt) majd hozzáláttam. A program erőssége, hogy nagyon egyszerű a regisztráció (elég egy e-mailcím és máris kezdhető a munka), és a kezelése is, annak ellenére, hogy angol nyelvű. Otthon elkészítem a gondolattérképem magját, az órán betöltöm, pár kattintással (share) meghívom a csoportom tagjait, és máris kezdődhet a munka!

Nagyon szeretem a világ modern csodái (vagy modern világ csodái?) oldalát, ahol évente lehet jelölni, szavazni városokra vagy éppen természeti csodákra (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Az idei első fázis -a jelölésé - már elérhető, március 7-étől pedig lehet az első körben beszavazott városok közül választani majd. Én órán fogom használni, ne csak beszélgessünk a modern csodákról, hanem vegyünk részt a játékban is. Feladtam diákoknak azt is, hogy válasszanak 2 várost (rengeteg van), és lobbizzanak a csoportban egy picit mellettük. Ehhez persze meg kell nézni, hogy hol van a város, miért szép, miben különleges. Nagyon jól működött már B1+ szinten is, főleg azért, mert lehetőségük volt otthon felkészülni, és egy wikipédia szócikket már megértettek.

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

A Storify nevű oldal segítségével (IDE KATTINTVA található) azt tehetjük, amit az oldal neve ígér - történetekké fűzhetünk össze sok mindent. Ráadásul nagyon egyszerűen, ami hatalmas előny. Nézzük hogyan működik: először is regisztrálnunk kell (de nem rögtön az elején, azaz elkészíthetünk egy történetet, és csak a végén kell regisztrálnunk - ez azért is fontos, mert nem kell a regisztrációval időt töltenünk óra az elején). Ezután adhatunk egy-egy témakört (pl. Queen Elizabeth), és ehhez kereshetünk a különböző oldalakon (pl. Facebook állapot frissítések erről, de Twitter, Google, vagy YouTube keresést is futtathatunk.

Nagyszerű eszközt találtunk (vagyis talált Kerékgyártó Edit kollégám) a KSH oldalán (IDE KATTINTVA). Egy interaktív korfáról van szó, amiben szabadon nézelődhetünk. Az egérrel rábökve egy évre adatokat kapunk az adott év népességi statisztikájáról, az egérgombot nyomvatartva pedig akár több évet is kiválaszthatunk egyszerre. Animációban is megnézhetjük, hogyan változott a korfa az elmúlt 110 év során, mikorra tűnt el például a II. világháború hatása.

Társadalomföldrajz tanításánál lehet hasznos, akár úgy, hogy a diákokat ráengedjük, ismerkedjenek vele, akár úgy, hogy feladatlapot készítünk hozzá, rákérdezhetünk, miért nem egyenletes a korfa, mi lehet az oka a megugrott születéseknek, vagy éppen a születések csökkenésének. Természetesen frontális oktatáshoz, főként interaktív táblán is nagyon jól használható ez az eszköz.

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az angol nyelvű Google-ben már él a nyelvi szintek szerint keresés - azaz, ha például álkezdő csoportunk van, akkor kérhetjük a keresőmotortól, hogy csak könnyebben olvasható anyagokat keressen nekünk. Most egy újabb alkalmazás segít nekünk abban, hogy nyelvi szintek szerint kereshessünk anyagokat, a neve Twurdy (IDE KATTINTVA található). Egyszerűen írjuk be, hogy miről szeretnénk anyagot, majd a keresési eredmények között egy skálán választhatjuk ki, hogy mennyire legyen nehezen, vagy éppen egyszerűen olvasható a szöveg, amit kapunk.

Egyre több gyerek zsebében lapul okostelefon, amelyeket sokan (én is) sokáig tiltottunk, hiszen Facebook-oznak az órán. Aztán arra gondoltam, hogy mi lenne akkor, ha megpróbálnánk ezt kihasználni. Úgyhogy eldöntöttem, hogy megengedem a telefonok használatát órán (nem kell kikapcsolni, eltenni), és megpróbálok élni azzal, hogy a gyerekeknél internetre kapcsolódó, órán minden különösebb nehézség nélkül használható gyakorlatilag számítógép van. A kérdés természetesen az, hogy mire és hogyan használjuk. Mai kísérletem: egy új, viszonylag nehéz szöveget olvastunk (angolul), és itt mindig hosszadalmas, amíg az új szavakat,kifejezéseket összegyűjtjük úgy, hogy mindenkinek az új szavaira sor kerüljön. Ha viszont csinálunk egy Titanpad-ot (IDE KATTINTVA lehet megtanulni, hogyan), akkor a gyerekek, miközben olvasnak, a telefonjukba gépelve folyamatosan küldhetik a számukra új kifejezéseket a közös felületre, amit interaktív táblára vetítek. Így mindenki új kifejezései sorra kerülnek, megjelennek, de nem vesztegetünk időt arra, hogy ezeket közösen összegyűjtsük. Eredmény: 10 perc alatt egy teljes lista, amit egyébként 25 percig tartott volna összeszedni (és csak a fele jött volna össze).

Érdekes újdonságról olvastunk, amely ismét a Google ötletességét dicséri. Sajnos még csak az angol verzióban elérhető, ez IDE KATTINTVA található. A lényege annyi, hogy most már tudunk az oldalak között nyelvi szintek szerint is keresni - azaz tudunk arra szűkíteni a részletes keresésben, hogy mennyire legyen nehéz a szöveg. Három szint - alap, közép és felső - áll jelenleg rendelkezésre, ezek közül választhatunk. Gondoljunk bele, mondjuk középszintű érettségi előkészítő feladatokhoz mennyivel egyszerűbb cikkeket, szövegeket keresni így.

Rengeteg szabadulós játék található az interneten, ezek nagy része vagy nem megfelelő arra, hogy az iskolában használjuk, vagy túl vad, esetleg nagyon kevéssé kreatív, netán grafikailag túlságosan igénytelen. Nos, a Big Escape (IDE KATTINTVA érhető el) minden szempontnak megfelel. Összesen kb. 40 percet vesz igénybe (no nem a kiszabadulás, hanem a történet elejének megértése, feldolgozása, ahol a hang mellett feliratot is kapunk), valamint a levél nehezebb szavainak a feldolgozása. Vigyázzunk arra, hogy a szavakat is megtanulják, ha gépteremben csináljuk, ne csak a 'pályán' próbáljanak végigmenni, mert azt elég gyorsan meg fogják csinálni. hasznosabb lehet talán, ha a csoport együtt oldja meg a rejtélyt, egy számítógép segítségével interaktív táblán kivetítve. Itt együtt, vagy egymás után javasolhatnak utakat a gyerekek (menünk jobbra, ott egy arany kulcs, etessük meg a halat stb.), az új szavakat pedig magyarázzuk és párhuzamosan jegyzeteljük pl. egy nyitott Notebook fájlba. Így is kellemes 35 percet tölthetünk a megoldással és egy picit jobban ellenőrizhetjük, hogy mit is csinálnak a gyerekek. ha rájuk bízzuk, egyetlen szó megtanulása nélkül végig száguldanak a játékon kb. 5 perc alatt.

A Museum Box oldalon (ITT TALÁLHATÓ) virtuális kiállításokat rendezhetünk be. Kapunk egy dobozt (ennek lehet 1-8 rekesze és 1-3 szintje), aminek a rekeszeibe kockákat helyezhetünk, egy-egy kocka hat oldalára helyezhetünk képeket, hangokat, videót, szöveget, fájlokat, linkeket.

Az oldal kifejezetten oktatási célra készült, regisztrálhatjuk az iskolánkat, ebben az esetben a diákjaink munkáit magunk láthatjuk, ellenőrizhetjük és hagyhatjuk jóvá. Az oldal tulajdonosai láthatólag kényesek a szerzői jogokra, ezért érdemes erre odafigyelni.

A weben bőven találhatunk ilyen-olyan diagramszerkesztőket, ezek sorába áll be a Gliffy (IDE KATTINTVA) is. Ami kiemeli a tömegből az a választható nagyszámú minta. Ezek a klasszikus vagy éppen a szoftverfejlesztéshez használatos diagramok nagyban megkönnyítik a munkát Segítségükkel nagyon gyorsan készíthetünk el látványos ábrákat.

Nem kell megijedni a regisztrációtól sem, a Gliffy azonnal ad nekünk egy 30 napos prémium elérést ingyen, ezután, ha nem fizetünk használhatjuk tovább az alapelérést, ennek egyetlen korlátja, hogy egyszerre csak 5 diagramunk lehet, ha újat akarunk, törölni kell egy régebbit.

A Quandary a Hot Potatoes egy kísérlete volt arra, hogy megújuljon - sajnos nem vizuálisan, pedig az igencsak ráfért volna - hanem egy újabb feladattípussal, ami nem más, mint a kalandjáték (ITT ÉRHETŐ EL az oldal). A Quandary-val több cselekményszálon futó történeteket tudunk készíteni, a lehetőségekhez képest egyszerűen. Éppen egy hasonló játékot próbáltam papíron elkészíteni, de a Quandary sokkal praktikusabb. A lényege nagyon egyszerű: egy általunk megírt történet cselekményei között tudunk összefüggéseket definiálni. Hogy az hogyan is néz ki, amikor elkészült, arra IDE KATTINTVA találunk példákat. Érdemes ránézni, bár nagyon '20. századi' vizuális megjelenítése a dolognak, nem annyira vonzó a webkettes flash alapú csinos oldalakhoz szokott szemnek.

Nagyon tetszetős oldalra akadtam a minap. Shakespeare Rómeó és Júlia című méltán népszerű darabját olvashatjuk, hallgathatjuk egy igen izgalmas új formában. Ahogy telnek-múlnak az évszázadok, egyre több utalás, vicc veszik el - nem csak a fordítás során. Ezért is nagyon (lehet) fontos, hogy úgy tudjuk feldolgozni a műveket, hogy közben visszahelyezkedünk abba a kultúrkörbe, amelyben a mű született. A Rómeó és Júlia interaktív, multimédiás kiadása (ITT TALÁLHATÓ) rengeteg extrával kényeztet - a nehezebb szavak magyarázatától egészen az egyes részek felolvasásáig, magyarázatokig, netán az eredeti kiadás digitális változatáig. Szóval sok mindent ad, egyszerűen elérhető, érdekes, és nagyon felhasználóbarát!

Korábban is írtunk már a Fortepan oldalról (ITT), de most két okból is újra aktuális. Egyfelől azért, mert az oldal képei között számos olyat találunk, amik 1956-ban a forradalom alatt készültek. Akár az azt megelőző időszak, akár a forradalom bemutatásához jó hasznukat vehetjük. Elegendő csak az időszalagon 1956 közeléábe kttintanunk és fel fognak tűnni a harcokról, a szétlőtt Budapestről készült fotók (mint például EZ).

Azonban bemutatunk egy olyan foglalkozást is, amiben a Fortepan gyűjteménynek nagy hasznát vehetjük. Semmi mást nem tettünk, mint a diákokat gépek elé ültettük, ahol annyi volt a feladatuk, hogy válasszanak egyet a képek közül és írjanak róla egy történetet. Természetesen fogalmazási gyakorlatnak is jó ez, de tanárként az is nagyon tanulságos, hogy ki mit választott és miként írt róla.

Az OER Commons egy rendkívül érdekes kezdeményezés, és most már több éve él, érdemes ránézni minden tanárnak. Az elv egyszerű: győzzük meg a különböző tartalomszolgáltatókat, hogy adják át ingyenes felhasználásra tananyagaikat. Mi sem könnyebb .. az igazság az, hogy az 'önzőzés' mellett más érveket is érdemes átgondolni. No de mindezekről a lapozás után elmélkedünk tovább (röviden), az OER (Open Educational Resources) többezer anyagát addig is nagy lelkesedéssel ajánljuk lapozgatni.

A Webspiration egy újabb webes gondolattérkép készítő program (ITT TALÁLHATÓ). Különlegessége, hogy a nagyon elterjedt Inspiration nevű szoftver webes változata. Segítségével készíthetünk gondolattérképeket, de jegyzeteket is.

Semmi grandiózusat nem tud, amit ne láthattunk volna már a sok korábbi programtól, de mindezt egy letisztult, kellemes kezelőfelületen tehetjük meg.

Többször elmondták, több helyen, hogy a Classmate PC alapvetően gyerekek számára készült - pici gyerekeknek. Gondoljunk csak bele: vajon képes lenne-e 3-4 komolyabb alkalmazás futtatására egyszere, illetve nem lassul-e nagyon be, ha komolyabb játékokat töltünk fel rá? Nos, ezekre a kérdésekre kerestük a választ, mégpedig a legegyszerűbb módon: kipróbáltuk! Meglepő részletek, valamint letölthető angolos játékok a lapozás után!

Hamarosan még alaposan kivesézzük a Gapminder programot (ITT TALÁLHATÓ), amivel a világ statisztikáit tehetjük igen látványossá. Földrajz vagy társadalomismeret órákon nélkülözhetetlen segítség. A program kiagyalója Hans Rosling nagy hatású előadásokat tartott róla a TED konferenciákon is.

Most azért írunk róla, mert elérhetővé vált a Gapminder offline, azaz internettől független változata is (IDE KATTINTVA), azaz nincs szükség hozzá internet kapcsolatra. Így ott és akkor is használhatjuk, amikor bizonytalan a kapcsolat, esetleg nem is létezik.

Mindig nagyon érdekelt, hogy a múzeumok hogyan válhatnak 'élővé', érdekessé a diákok számára. Bevallom, a MOMI (Musuem of the Moving Image) Londonban nekem majdnem felnőttként életre szóló élményt adott. Természetesen képes vagyok kulturáltan végigjárni egy múzeumot - sőt még értékelem is - de csak nem hagy nyugodni a gondolot, hogy az ott megtalálható tudást, tartalmat hogyan lehetne minél változatosabban feldolgozni. Nos, ma egy olyan oldalt mutatunk be, amely erre ad kitűnő példát, méghozzá a British Museumban (IDE KATTINTVA található az oldal). Részletek a lapozás után!

Az Admongo (IDE KATTINTVA található) egy viszonylag igényesen összerakott játék, amely elsősorban általános iskolásoknak próbálja (angolul) bemutatni a reklámok világát, hatását (illetve hatásmechanizmusát) a világra, és benne a fogyasztókra. Észre kell vennünk például, hogy mennyi különböző módon vannak a reklámok jelen az életünkben, akár oz otthonunkban. Super Mario-szerűen kell a szinteket végigjárnunk, és reklámokat kell megtalálnunk. Miután megtaláltuk őket, rövid videót láthatunk arról, hogy ott mi is történik éppen.