Annyit mondogatjuk, hogy az IKT eszközök milyen nagy lehetőségeket adnak az újfajta tanulási módok alkalmazására, hogy lassan már magunk is elhisszük! Tény, hogy minden korábbinál könnyebbé vált akár a filmkészítés vagy éppen a hangfelvétel készítése és megvágása is. ezek pedig nagyon jól jöhetnek, ha történelem tanítást akarjuk egy kicsit felfrissíteni. Az utóbbi évtizedekben a történelem tudományában a politika történet és az eseménykronológia mellett és helyett egyre nagyobb szerepet kapott az életmódtörténet, a kis emberek életére koncentráló mikrotörténelem. Ennek egyik érdekes eszköze a szemtanúk interjúin alapuló oral history módszer. Hazánkban is folyik több ilyen projekt, van amelyik az '56-os eseményekkel, van amelyik a holocausttal kapcsolatban.

Eyg kamera, de akár egy jobb mobiltelefon segítségével diákjaink is könnyen készíthetnek ilyen projekteket. Lehet ez pusztán a szülők kikérdezése az úttörő élményeikről, vagy akár valami bonyolultabb, nagyobb elmélyülést igénylő feladat is. Jó példa erre, amit Heinl Péter és tanítványai végeztek el Magyarmecskén, ahol egy elhurcolt zsidó lány sorsát tárták fel ezzel a módszerrel. (A projektről az MTV is tudósítást készített: IDE KATTINTVA). Akit azonban kicsit részletesebben érdekel, hogy miként használható ez a módszer a tanításban, az lapozza fel a Forrás folyóirat 2011/07-08 számát és olvassa el Sági Norberta és Rigó Róbert írását erről (szerencsére a cikk IDE KATTINTVA elérhető).

Gondolom, sokak ifjúkori emlékei között vannak meg a Kaland-Játék-Kockázat könyvek, vagy ahogyan mindenki hívta őket a lapozgatós könyvek. Ezek voltak azok a könyvek, amikben mi magunk hozhattunk döntéseket (bemész-e az ajtón vagy adsz-e pénzt a koldusnak stb.) és a történet ezek szerint alakult. A klasszikus változatban a döntéseink alapján kellett a megfelelő oldalra lapozni és így tudtuk meg, mi történik velünk és mi a következő dötési helyzetünk.

A minap jöttem rá, hogy a SMART Notebook programjával nagyon egyszerűen tudunk ilyet csinálni. Nem kell hozzá más, mint külön oldalkra elhelyezni az egyes leírásokat, felsorolni a döntési lehetőségeket és utána ezekhez hivatkozásokat illeszteni, amik a megadott oldalra mutatnak. Ez így talán bonyolultnak tűnik, de a mellékelt notebook állomány biztosan érthetőbbé teszi.

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Korábban már írtunk többször is a Photosynth nevű programról (ITT TALÁLHATÓ és IDE KATTINTVA látható róla videóbemutató). A programmal panorámaképeket, akár félgömb panorámákat is készíthetünk, a mások által készítettek között böngészhetünk, bejárhatjuk velük a világot, de egy digitális fényképezőgéppel felszerelkezve magunk is csinálhatunk ilyeneket. A PIL Akadémia szakmai napján ötleteltünk közösen azon, hogy mire is lehetne használni a tanításban és számos jó ötlet adódott is (majd jönnek egy cikkben hamarosan), de azóta felfedeztem a program egy új lehetőségét is.

A Photosynth ugyanis nem csak panorámaképeket tud csinálni, hanem egy tárgyat körbefényképezve azt körbe is forgathatjuk és úgy is megnézthetjük vele. Megtehetjük ezt úgy is, ha körbejárjuk a dolgot és közben kattintgatunk, de még hatékonyabb, ha valamilyen forgótálra tesszük. Én egy IKEÁs forgatható tálcára (ILYENRE) raktam fel és így készítettem róla húsz képet a telefonommal. Érdemes valamilyen egyforma, egyszerű hátteret választani, akkor lesz jobb a végeredmény. Nagyszerűen használhatjuk arra, hogy a diákok munkáit, alkotásait érdekesen mutassuk be az osztály vagy az iskola honlapján. Így néz a kép, a kisfiam által készített birkát ábrázolja (persze jobb fényképezőgéppel több fotóból sokkal jobb lehetne):

Nagy örömmel mutatunk be egy nem túl új, ámde annál hatásosabb programot, ami elsősorban a tanítók és a gyógypedagógusok számára lehet érdekes. A Szegedi Egyetem munkatársai készítették el a Beszédmester programot (IDE KATTINTVA). Az ingyenesen letölthető program olvasásfejlesztésre és hangképzés gyakorlására is egyaránt alkalmazható. Sikeresen használták már hallássérült gyerekek fejlesztésére. A program különlegesége, hogy gépi beszédfelismerésen keresztül segíti a helyes hangképzés elsajátítását.

A hangképzésen túl a szoftver járékos feladatokkal az olvasásfejlesztést is szolgálja, így diszlexiásokkal is jól használható.

Az utóbbi időben főként olyan rajzprogramokról esett szó, itt a TanárBlogon, amik akár nagy , komoly profi programok (pl. PhotoShop) alternatívái is lehetnek egyes feladatokhoz. A Drawzit (IDE KATTINTVA) nem ilyen. Emiatt nem kell rettegnie a nagy szoftver gyáraknak, lesz még munkájuk, hiszen borzasztóan egyszerű és nem túl sok lehetőséget kínáló alkalmazással van dolgunk.

Ez utóbbi viszont az előnye is lehet, ha kicsikkel dolgozunk, vagy csak most ismerkednek a géppel. Könnyen tudunk rajzolni a programmal, feltölthetjük a saját képünket, amit összefirkálhatnak és akár még interaktív táblán is jól használható. Az elkészült remekműveket pedig azután megoszthatjuk az egész világgal.

Lelkesen írtunk már korábban olyan alkalmazásokról, amikkel közösen lehet szövegeket szerkeszteni. Ilyen a Google dokumentumok, vagy éppen nagy kedvencünk, a Titanpad (ITT ÍRTUNK RÓLA). Hasonló megoldást jelent például a közös ötleteléshez a Corkboard is (EZ ITT TALÁLHATÓ). A mai napi oldal viszont nem a közös szövegelést, hanem a közös rajzolást teszi lehetővé.

A FlockDraw (IDE KATTINTVA) borzasztóan egyszerűen használható, ha felmegyünk az oldalra, kapunk egy linke, ez lesz a közös rajzunk elérése. Ha bárki másnak megadjuk ezt, ő is szerkesztheti azt a rajzot, amit éppen készítünk. Könnyen megoszthatjuk így a rajz linkjét például egy digitális osztályteremben vagy akár egy blogon is. Természetesen nem kell semmi nagy dologra számítani, nem egy Photoshop, amivel dolgozhatunk, de kedves kis rajzok készítéséhez tökéletes. Az elkészült rajzot el is menthetjük és be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra.

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

Különféle komoly pedagógiai vizsgálatok szerint a tanulás hatékonysága nagyon függ attól, milyen tevékenységet végzünk. A vizsgálatok szerint sokat tanulhatunk, ha nem csak halljuk az adott dolgot, hanem olvashatjuk is, még többet, ha csinálhatjuk, de a legjobban úgy tanulhatunk meg bármit is, ha tanítjuk. Ezt ismerte fel Bram Faerns, egy belga tanár, akivel idén nyáron ismerkedtem meg Seattle-ben. Bram projektje, amit kifejezetten kicsikkel, 10-12 éves diákokkal csinált végig.

Az utóbbi évek IKT világának talán legnagyobb durranása a Khan Akadémia volt. Salman Khan az ösztönös pedagógiai zseni eredetileg csak a saját szórakozására készítette a YouTube-ra rövid kis oktatóvideóit, amik egészen fantasztikus népszerűségre tettek szert. Bram ötlete az volt, hogy hasonló kis oktatóvideókat készíttetett, a gyerekekkel. a 10-12 évesek ebben a 8-9 éveseknek magyarázzák el, hogyan kell összeadni, felismerni a főneveket stb.

Mesékre mindig szükség van, akár az irodalom tanításához, akár idő kitöltésre, akár önálló feladatnak. A mesék jelentik a gyerekek számára a belépést az irodalomba, de a felnőttek se nagyon lehetnek meg nélkülük. Jó, ha mindig elő tudunk kapni egy-egy az alkalomra való mesét.

Ebben segít a most bemutatott három oldal is. A Mesélj minden nap! (IDE KATTINTVA) kifejezetten látványos oldal. A mesék között keresgélhetünk az életkor, a szereplők és a tanulság szerint is (kifejezetten vicces elképzelni, hogy valaki gyorsan keres olyan mesét, amiben szerepel egy farkas, nyolc éveseknek való és az a tanulsága, hogy jótett helyébe jót várj). A Mesetár (ITT VAN) kinézetében visszafogottabb, de több mesét tartalmaz és itt hangállományokat is találunk. Az előbbi oldal elsődleges célja ugyanis, hogy elősegítse, hogy a szülők meséljenek a gyerekeknek, így természetes, hogy ott nem olvassák fel nekünk a történeteket.

Mielőtt lecsengene a halloween szezon teljesen, szeretnénk a New York Times gyűjteményét ajánlani angolórákra. Éppen anyagokat kerestem én is, próbáltam őket összerendezgetni, hogy itt, a TanárBlogon közzétegyük, ám szerencsére még a kutatás elején beleakadtam a NYT anyagaiba (ITT TALÁLHATÓ), és be kellett látnom: ezt már valaki jobban megcsinálta előttem. Nem is marad más hátra, ezt beismerve ajánlani az oldalt minden kedves Halloween-kedvelő kollégának.

Remek kis program a Jigsaw Planet (IDE KATTINTVA) egyetlen kattintással készíthetünk vele online kirakósokat, még regisztrálnunk sem kell.Fel kell töltenünk a képet, kiválasztani, hogy milyen alakúak legyenek a darabok és hány legyen belőlük, valamint azt, hogy elforgathatóak legyenek-e, ennyi ezután elég kattintani és már el is készült a remek kis interaktív puzzle.

Az elkészült kirakóst beágyazhatjuk az oldalunkba, a digitális osztályterembe, de hivatkozásként  is megoszthatjuk. Remek időkitöltő feladat lehet, bármit is tanulnak éppen.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

Tíz éve nagy durranásnak számítottak azok a vicces flash animációk, amiken többnyire valamilyen híres ember beszélt, de úgy, hogy csak a száját mozgatták kifejezetten primitív animációval. Az eredmény vicces volt. Most már azonban nem kell semmiféle komoly animációs vagy számítástechnikai ismeret ahhoz, hogy az ember maga is csináljon ilyet. A Blabberize oldalán (IDE KATTINTVA) pillanatok alatt készíthetünk ilyen vicces kis videót.

Nincs más dolgunk csak feltölteni egy képet, kijelölni rajta a száj helyét majd hozzáadni a hangot. Ez a hang lehet valamilyen hang fájl vagy akár frissen is rögzíthetjük a számítógép mikrofonjával. Az eredmény egy kis animáció lesz, amit akár be is illeszthetünk a saját oldalunkra, például így:

Elsőre egészen lenyűgöző oldal a drawastickman (IDE KATTINTVA), hiszen az általunk rajzolt figura kel életre benne és történnek vele mindenféle események. Ha egyszer végigcsinálta az ember, még vagy két-háromszor van kedve újra kipróbálni. Nem ez fogja megújítani a pedagógiát, de kiválóan alkalmas lehet időkitöltő vagy bemelegítő feladatnak. Megállja a helyét interaktív táblán is, ahol külön jó rajzolni.

Hasznos lehet még kezdő angolcsoportban is, a szövegek ugyanis egyszerűek, könnyen érthetőek és a az eredmény látványos.

Az angol Moneyville (ITT TALÁLHATÓ) oldal kisebb gyereknek készült és a pénz, az üzlet, a gazdaság világát mutatja be játékos formában. A gazdálkodás legalapvetőbb ismereteit segít elsajátítani. Munka, kereset, családi költségvetés, vállalkozás. Ugyan az oldal angolul van, minden elhangzó szöveget olvashatunk is, így szerényebb nyelvtudással is jól használható.

Kicsit nagyobbaknak szól a Control your money (ITT TALÁLHATÓ), ezen az oldalon, gazdálkodni, takarékoskodni segíthetünk elképzelt teenagereknek. Később azonban a saját költségvetésünket is vezethetjük az oldalon. Mindezekhez tanári segédeletek és bemutatók találhatók a Teaching Financial Capability oldalon (ITT). Miközben az utóbbi évek különféle hitelválságai azt mutatják, hogy ma már nem lehet meg senki alapvető pénzügyi ismeretek nélkül, a közoktatásból ez jobbára még mindig hiányzik. Talán ilyen játékos és látványos módon közelebb hozható a gyerekekhez.

Az Egyszervolt.hu szépen és módszeresen bővíti a kínálatát és egyre szélesebb közönségnek kíván szólni. Ennek része a 7 mérföldes oldal (ITT TALÁLHATÓ), ami egyszerre honismereti játék, földrajzi wiki és oktatási segédanyag. Az oldalra a diákok, tanárok tölthetnek fel objektumokat, olyanokat, amiket valamilyen szempontból fontosnak, érdekesnek tartanak. A leíráshoz kép, videó is tartozhat és cél, hogy az minél pontosabb, tényszerűbb legyen.

Az objektumokra építve játékokat, kampányokat is össze lehet állítani, így egyfajta közösségi atlasz (wiki) és foglalkoztató könyv áll össze hazánk nevezetességeiből. A játékok nagyban segítenek abban, hogy az egyes pontok, tájak, területek pontos helyét jól megtanulják a diákok. Sokan mennek a tanév nyitásaként táborba a diákokkal, érdekes feladat lehet, ha a környék izgalmas helyeiről bejegyzést kell készíteniük az oldalra, vagy az oldalon található pontokat kell megtalálniuk.

A nagyobbik fiam most volt első osztályos. Természetesen (jó tanár szülőként) megnéztem a bemutató órát (matematika volt), és csodáltam a tanítótőt, aki rengeteg kis madarat kivágva tanította a gyerekeknek az összeadást, kivonást. Mivel egy év alatt 20-ig tanulták a számokat (ellenben pl. az én fiam is viszonylagos biztonsággal ad össze három jegyű számokat már), látszott, hogy nem volt egyszerű a gyakorláskor az érdeklődést fenntartani a gyerekekben. Azon gondolkodtam, hogy mi lenne, h ilyenkor bevetnénk esetleg az IKT-t ... Keresgéltem is matematika játékokat kicsiknek, és így akadtam az Arcademics gyűjteményére (ITT TALÁLHATÓ), ahol rengeteg egyszerű, ám mégis izgalmas játék található. Grafikus, de mégsem a videó játékok vizuális ingermennyiségét adja át egyik játék sem, a szabályok egyszerűek (pl. csónakok versenyeznek), van benne verseny, de az osztály versenyezhet a gép ellen együtt. És végül: van vagy 30 különböző verzió. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek lelkesen elvégezzenek 30 műveletet 2 perc alatt, akkor érdemes a játékokra nézni. Az oldal maga angol, de a játékok legtöbbjében semmilyen szöveg nincs, csak számok.